Nem okozott meglepetést a keddi kamatdöntés az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint, és rövid távon nem is számítanak a monetáris kondíciók jelentős változására.
A K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője, Németh Dávid hangsúlyozta, hogy a döntés nem jelent meglepetést, erre számítottak, a piac a jegybanki kommentárra figyel. Hozzátette: az egyhetes betét az alapkamathoz hasonlóan hónapok óta szintén változatlan, 0,75 százalékos szinten van. Szerinte az inflációs jelentés és a jegybank kommentárja határozhatják meg a következő időszakban a monetáris politikai lépéseket.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője is azt emelte ki, hogy a várakozásoknak megfelelően változatlanok maradtak a kamatszintek, és a közlemény legfontosabb üzenete sem változott. Kitért arra, hogy a megjelent közleményt egyértelműen az inflációs folyamatok uralják. Az MNB jelentősen felfelé módosította az idei évre vonatkozó inflációs prognózist, a decemberben közzétett 3,5-3,6 százalékról 3,8-3,9 százalékra. Ugyanakkor az adószűrt maginflációs mutatót továbbra is 3 százalékra várják, tehát elsősorban az üzemanyagok és élelmiszerárak emelkedése okozhatja a fogyasztói árindex lendületes emelkedését a jegybank szerint – írta. A gazdasági növekedést 3,5-6,0 százalékról 4,0-6,0 százalékra módosították. A döntéshozók hangsúlyozzák, hogy az inflációs kockázatok erősödése esetén készek a szükséges eszközök alkalmazására.
Kiemelte: az elmúlt hetekben tapasztalható forintgyengülés miatt a lazítás, azaz az egyhetes betéti kamatszint visszacsökkentésének esélye minimálisra csökkent. A forint további gyengülése esetén, amennyiben a folyamat az inflációs célokat is veszélyeztetné, az Equilor szerint helyénvaló lépés lehet egy 15 bázispont mértékű kamatemelés, mellyel 0,9 százalékra emelkedne az egyhetes betéti eszköz kamatszintje.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kifejtette: a jegybank döntésével a várakozásoknak megfelelően nem módosított a monetáris kondíciókon. Az új előrejelzés az idei évre kilábalást, 4-6 százalékos növekedést valószínűsít. Ez azt is jelenti, hogy az előrejelzés kapcsán jelentős kockázatokat lát, az tág keretek között mozoghat – közölte. Némileg meglepetésnek nevezte az infláció idénre várt értékének növelését az új előrejelzésben, hiszen így az új érték közel került a célsávhoz, bár ezt részben az olajár emelkedése okozza. Ugyanakkor kiemelik: a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése esetén megteszik a szükséges lépéseket, céljuk elkerülni az infláció emelkedését. Ez a várt üzenet a piac számára, miszerint amennyiben szükséges, a megfelelő szigorító lépéseket megteszik, amely erősítheti a forint árfolyamát – fejtette ki.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ugyanakkor kiemelte: a fokozódó inflációs kockázatok miatt az MNB közleménye szigorodhat, valamint erősödnek a szigorítás irányába mutató kockázatok, ezért nem zárható ki, hogy az év második felében az MNB kamatemelésre kényszerülhet. A határidős kamatlábpiac az év végéig mintegy 50-60 bázispontos kamatemelkedésre számít, de ilyen mértékű kamatemelésre nem lát indokot az elemző. Az MNB ugyanakkor szeptember vége óta 0,75 százalékon tartja az egyhetes betéti kamatot, ami jelenleg az effektív kamatláb szerepét tölti be, így a bankközi hozamok is ehhez a rátához igazodnak. Az MNB mozgásterét egyelőre nem változtatta, hogy az infláció 3,1 százalékra emelkedett februárban. A negyedik negyedévben ugyan a GDP a vártnál nagyobb mértékben javult, azonban a járvány elleni újabb korlátozások továbbra is rontják a rövidtávú kilátásokat. Így az MNB nem konvencionális intézkedésekkel támogathatja a gazdaság kilábalását – közölte.
