Idén a gazdaság 4,3 százalékkal bővülhet, az éves infláció várhatóan 3,2 százalék lesz, az adószűrt maginfláció pedig 3 százalékra csökkenhet. A további monetáris lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni – közölte kamatdöntő ülése után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
A testület az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott sem az alapkamaton, sem a kamatfolyosón.
Megismételték, az inflációt meghatározó tényezők továbbra is változékonyságot mutatnak, ezért a monetáris tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.
Arra is kitért a testület, hogy a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját fokozódó óvatosság jellemzi. Az EKB első kamatemelésének időpontja még későbbre tolódott, az irányadó ráták legalább 2020 közepéig, illetve azt követően is a mostani szinteken maradnak. Ugyanakkor a jegybankelnök legutóbbi jelzései alapján már egyre több piaci szereplő a monetáris kondíciók lazítását árazza. A Federal Reserve (Fed) esetében a piaci várakozások idén egyértelműen kamatcsökkentést jeleznek, miközben a japán jegybank a korábbi várakozásoknál hosszabb ideig tarthatja fenn lazító irányultságú monetáris politikáját.
A tanács szerint a gazdasági növekedés 2019 közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A magyar gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal nő. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta idén tovább emelkedik és a következő években is magas szinten stabilizálódik. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.
Az MNB szerint a monetáris politika mellett az új lakossági állampapír-stratégia, a 2020-as költségvetési tervezet és a gazdaságvédelmi akcióterv versenyképességi intézkedései is a makrogazdasági stabilitás és a fenntartható felzárkózás további erősítése irányába hatnak. A júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Emiatt a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja. A költségvetés GDP arányos hiánya, jelentős tartalékok mellett, 1 százalékra mérséklődik jövőre, a költségvetési politika 2019 után 2020-ban is anticiklikus hatású marad. Ezek a lépések együttesen erősítik a makrogazdasági egyensúlyt, csökkentik a külső sérülékenységet, és hozzájárulnak a fenntartható felzárkózási pálya megőrzéséhez.
A tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 300-500 milliárd forintos sávról, legalább 200-400 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon.
Az MNB emelte inflációs és növekedési előrejelzését: 3,1 százalékról 3,2 százalékra emelte idei inflációs várakozását, a növekedési prognózisát pedig 3,8 százalékról 4,3 százalékra javította. A főbb számok szerint jövőre 3,4 százalékos inflációval és 3,3 százalékos GDP-növekedéssel számol a jegybank.
Az előző, márciusi Inflációs jelentésében még 3,1 százalékos inflációt és 3,8 százalékos GDP-növekedést várt 2019-re az MNB. A 2021-es prognózis szerint az infláció és a növekedés is 3,3 százalék lehet.
