A globalizáció és a legújabb távközlési-digitális-informatikai forradalom kezdete, a múlt század 90-es évei óta valóságos működő tőke cunami árasztja el a világot. Korábban soha nem látott magasságokba szökött a világgazdaság és az egyes országok tőkeigénye, és ezzel párhuzamosan a külföldi befektetésre váró tőke kínálata.
A külföldi közvetlen működő tőke befektetés (foreign direct investment – FDI) napjainkra behálózza az egész világot és az egyes régiók, országok nagy versenyt folytatnak egymással a külföldi beruházások bevonzásáért.
Miért megy külföldre a működő tőke? Okok
Tíz százalék felett
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) meghatározása szerint közvetlen külföldi tőkeberuházásoknak minősülnek azok a befektetések, amelyeknek célja tartós érdekeltség szerzése és döntéshozatali hatalom gyakorlása egy másik ország valamely vállalkozásában vagy gazdasági egységében. Más szavakkal: külföldiek által pénzben, vagy dologi formában befektetett olyan tőke, amely arra irányul, hogy nyereséget termeljen. 
Ily módon is kialakul a nemzetközi munkamegosztásnak az a formája, amely tulajdonosi összefonódással jár. (A szakirodalom csak a 10 százalék fölötti tőkerészesedést tekinti működő tőkének, az alatt portfolió befektetésnek minősül.) A külföldi működő tőke létrejöttének feltételei egyik oldalról a tőkefelhalmozódás, az otthoni telítettség miatti relatív felesleg, a másik oldalról a világpiac kibővülése, a vállalkozás létesítési feltételeinek megléte a fogadó országban, a fogadókészség (jogi és intézményi feltételek, a kettős adóztatás kiküszöbölése, stb.) és a tőkehiány. Nem kétséges, hogy a befektető a tőkéjét a biztos és az otthoninál nagyobb profit érdekében viszi külföldre.
Jövedelmezőség
Egy másik meghatározás szerint a működő tőkekivitel anyagi, pénzbeli, szellemi erőforrások és szolgáltatások nemzetközi áramlása és a termelésbe, szolgáltatásba történő külföldi befektetése. Ennek végső célja az exportáló ország és/vagy vállalat tőkéjének a hazainál hatékonyabb jövedelmezősége, versenyképességének erősítése. A működő tőke kiviteli- döntések meghozatalában a legfontosabb szempont az otthonit meghaladó profit, de fontos tényező a versenypozíciók javítása is egy adott térségben. (A Coca Cola például nem engedheti meg magának, hogy ne legyen jelen egy olyan országban, ahol a Pepsi már megvetette a lábát.)
A külföldi befektetők oda viszik szívesen tőkéjüket, ahol stabil a környezet. Feltétel továbbá – többek között – a liberális befektetési és tőkevédelmi törvények megléte, a jogi, az intézményi és a bankrendszer fejlettsége, a kevés kötöttség, a gyors és rugalmas ügyintézés, a szakképzett és viszonylag olcsó munkaerő, valamint a fejlett infrastruktúra.
Milyen környezetet szeret a külföldi tőke?
A külföldi tőkeberuházások liberalizációja magába foglalja a gazdasági, üzleti, adózási, stb. szabályozó rendszer enyhítését, a transznacionális vállalatok működési feltételeinek kedvezőbbé tételét, a tőkeberuházásokat védő törvények és a versenyképes piaci feltételek kialakítását az áruk és a szolgáltatások, a tőke és a technológia szabadabb áramlása mellett. A piacok globalizálódnak, s ez a folyamat tágabb teret enged a vállalkozásoknak működési feltételeik kialakításában. A külföldi tőkeberuházások igencsak fontosak az egyes gazdaságok modernizációs folyamatainak megvalósításához.
Tárt karok
A tőke nem szentimentális, oda vándorol, ahol a legjobban tud érvényesülni. Ott hoz létre termelési, szolgáltatási cégeket és központokat, ahol tárt karokkal (jogi, pénzügyi, infrastrukturális, munkaerő, stb.) várják. Számos multinacionális, transznacionális cég ugyan megtalálható a világ szinte minden országában, de ezek távolról sem folytatnak mindenhol termelést, összeszerelést, nem mindenhol működtetnek szolgáltató központokat, hanem csak képviselettel, kereskedelmi és szerviz hálózattal vannak jelen. Az sem ritkaság, hogy egy nagyvállalat áttelepíti a termelését egy másik országba, mert ott jobban megtalálja a számításait. A francia Danone például nemrégiben beszüntette a termelést Magyarországon.
Hatalmas pénzek mozognak
A külföldi működő tőkebefektetésekre vonatkozó világ-, regionális- és ország statisztikák többnyire lassan csordogálnak, de az irányzatok egyértelműek. 1996-ban a világ működő tőke exportja 350, két évvel később pedig 644 milliárd dollár volt. Tavaly ez az összeg már elérte az 1097 milliárd dollárt, miközben az elmúlt esztendőben globálisan 27 százalékkal estek vissza a külföldi működő tőke befektetések. (Ez a befektetési érték a világ országai összesített GDP-jének 1,3 százalékával volt egyenlő.) A csökkenés elsősorban az amerikai adóreformokkal magyarázható: 2018-ban a külföldön működő amerikai cégek az előző évi nyereségük jelentős részét utalták haza az USA-ba, ugyanis ott kedvezőbbé váltak az adózás feltételei.
A világ 36 legfejlettebb gazdaságát tömörítő OECD országokba érkezett FDI tavaly 23 százalékkal, 625 milliárd dollárra zuhant, legnagyobb mértékben Írország és Svájc volt érintett a csökkenésben. Eközben viszont nőtt a közvetlen külföldi beruházás Spanyolországban, Belgiumban, Ausztráliában, Hollandiában, és Kanadában.
A külföldi tőke legkedveltebb befektetési célpontjai a világon az Egyesült Államok, India, Nagy-britannia, Németország és Kína. Érdemes megjegyezni, hogy ezek az országok nem csak fogadják a külföldi működő tőkét, hanem maguk is jelentős tőkebefektetők külföldön. A kínai kereskedelmi minisztérium adatai szerint az ázsiai országban tavaly a külföldi működő tőke befektetések állománya mintegy 886 milliárd dollár volt. Sokatmondó, hogy Kína külföldi működő tőke kihelyezése csak 2017-ben 130 milliárd dollár volt, s ennek az összegnek nagyobbik része Afrikába irányult, onnan biztosítandó a szükséges nyers- és alapanyagokat, Peking ottani politikai céljairól nem is szólva.
FDI az Európai Unióban és Magyarországon
Számunkra az Európai Unió, valamint Magyarország tőkevonzási képessége kiemelten fontos. Közelítsünk Magyarország felé az EU irányából. Az Európába irányuló FDI tavaly 29 százalékkal csökkent, az idei évre viszont 10 százalékos bővülést várnak a szakértők. Jól jellemzi a működő tőke befektetések hullámzását Európában a tavalyi év összehasonlítása 2016-tal. Az Ernst and Young tanulmánya ezzel kapcsolatban megállapítja:
FDI bizalmi index – Nagyításhoz KLIKK a grafikonra Európában 2016-ban 15 százalékkal nőtt a külföldi közvetlen tőkebefektetések száma: összesen 5845 ilyen üzlet valósult meg. Ez rekordnak számít, ám a mozgatott tőke mennyisége már nem: itt 18 százalékos – a 13 százalékos világátlagnál is nagyobb – volt a visszaesés. Összesen 389 milliárd dollárt fektettek be az EU-ban a cégek
- jelentősen, 19 százalékkal nőtt a beruházásokkal megteremtett állások száma. A 260 ezer munkahely csaknem kétszerese a pénzügyi válság idején elért számnak.
- jó hír volt 2016-ban, hogy térségünkre jutott az FDI által teremtett új európai munkahelyek többsége: amíg a tőkének csak a 23 százaléka érkezett ide, az új állások 52 százaléka itt képződött
- a legnépszerűbb FDI célpont még mindig az Egyesült Királyság volt, bár a Brexit híre már érezhetően letörte több befektető lelkesedését. A megkötött üzletek száma viszont még növekedett is 2015-höz képest. A listán a második Németország, amely az 1063 befektetéssel csaknem beérte a briteket (ott 1144 volt), a harmadik pedig Franciaország, amely szintén feljövőben volt
- nem csak a legkedveltebb célpont Európa, de a legnagyobb befektetési aktivitás is az öreg kontinensen működő cégekhez köthető: az európai befektetők adják a külföldi befektetések 55 százalékát.
Hetedik hely, 1970-es évek
Ami Magyarországot illeti, hazánk 2017-ben a hetedik legnépszerűbb befektetési célpont volt a világban. A részletek előtt érdemes ebben a témában 40-45 évet visszatekinteni a gazdaságtörténetben, hiszen a mai rangos helyezésnek komoly előzményei vannak.
Magyarországon már az elmúlt század hetvenes éveinek közepén volt lehetőség úgynevezett vegyes vállalatok alapítására, amelyekben a külföldi tőke részesedése nem haladhatta meg a 49 százalékot, a hazai részaránynak pedig minimum 51 százaléknak kellett lennie. Ez az úgynevezett vegyesvállalati törvény hosszú időn át az akkori szocialista országok közül csak Magyarországon létezett és működött.
Többek között ennek a törvénynek „köszönhető”, hogy már akkor jelentős mennyiségű nyugati működő tőke áramlott be az országba, amely új termékek gyártását és exportját tette lehetővé. (Az akkori statisztikák szerint Magyarországra több FDI jött, mint a térség többi országába mindösszesen.) De talán ennél is fontosabb volt az új technológiák és technikák átvétele a nyugati partnercégektől. Ekkor alakult meg többek között a Siemens, az IBM, a Billerbeck és még számos nagy nyugati cég magyarországi termelő és szolgáltató vegyesvállalata itthoni cégpartnerekkel. (Abban az Időben a vegyes vállalatok létrehozásában elsősorban az Intercooperation Rt. állami külkereskedelmi cég jeleskedett.)
Kulcsszerepben az EU-országok
Visszatérve a jelenbe: a Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint 2017-ben 3,2, tavaly pedig 6,3 milliárd dollár külföldi működő tőke érkezett az országba. Figyelemre méltó adat, hogy 2018-ban Magyarországról 1,9 milliárd dollár működő tőke áramlott ki külföldre.
Magyar tőkevonzás
2013 óta újabb összesítő (és dollárban számolt) adat nem áll rendelkezésre, abban az évben az FDI állomány Magyarországon 80,6 milliárd euró volt. Nem merészség kijelenteni, hogy ez az összeg napjainkban meghaladja a 100 milliárd eurót. A GDP arányában ez az állomány a legmagasabb (a bruttó nemzeti termék több mint 80 százaléka), egy főre vetítve pedig a második legmagasabb a közép-európai térségben.
A hazai FDI-állomány egynegyede Németországból származik, Ausztria részesedése mintegy 12, Franciaországé pedig meghaladja a 4 százalékot. Luxemburg és Hollandia magas (mintegy 14 és 13 százalékos) részaránya számos esetben arra vezethető vissza, hogy sok vállalat ottani leánycégein keresztül valósítja meg magyarországi befektetéseit. Összességében a külföldi működő tőke hazai állományának csaknem négyötöde származik az Európai Unióból. (Egyre több FDI érkezik az Egyesült Államokból is, ennek aránya az állományban 5 százalék körül van.)
A gazdasági környezet tetszetős
Szakértői vélemény szerint hazánkat a gazdasági környezet teszi vonzóvá a külföldi befektetők számára, ugyanis itt található Európán belül az egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó, a legalacsonyabb társasági adó és a szociális hozzájárulási adó is folyamatosan csökken.
Kormány-ösztönzők
Emellett változás tapasztalható a kormány támogatási-ösztönzési politikájában is: ma már olyan beruházók is kaphatnak támogatást, akik a munkahelyek megőrzése mellett technológiai fejlesztést és modernizációt hajtanak végre.
Magyarországon a közvetlen külföldi tőke befektetések a járműgyártásban és –összeszerelésben, a szolgáltató ágazatban és az élelmiszeriparban koncentrálódnak. Évről évre növekszik a multinacionális vállalatok hazánkba „telepített” európai és globális szolgáltató-központjainak (telefonos ügyfélszolgálat, számvitel és könyvelés, pénzügyek, stb.) a száma. A szolgáltató-központok sok informatikai vállalatot is hoznak magukkal.
Hasonló irányzat figyelhető meg a hazai járműiparban. A gyártó és összeszerelő vállalatokat nagy számban követik beszállítóik, amelyek itthoni gyártással „szolgálják ki” az Audit, a Mercedest, a Suzukit és a többieket.
Az elmúlt évek nagy összegű külföldi befektetései sorából érdemes kiemelni a Mercedes-Benz kecskeméti gyárát, a Samsung gödi beruházását, a Nestlé állateledel gyártó központját, a Ghraoui prémium csokoládékat gyártó üzemét, valamint a Bosch logisztikai központját.
Az FDI Magyarországon is új munkahelyek tízezreit hozta és hozza létre. Fontos célkitűzés, hogy a külföldi közvetlen tőke befektetések nyomán megvalósuló termelésben jelentősen növekedjék a hozzáadott érték. Több nyugati cég hazánkba telepítette kutatási és fejlesztési tevékenységének egy részét, az üzleti szolgáltatások területén pedig egyértelmű irányzat: a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek bővítése, valamint a digitalizálás.
Átvilágít az Unió
Az Európai Unió a jövőben megkülönböztetett figyelmet fordít a beérkező külföldi működő tőke befektetések átvilágítására, amely a stratégiai ágazatok (energetika, közlekedés, távközlés, adatforgalom, űrtudomány, pénzügyek, stb.) védelmét hivatott szolgálni nemzetbiztonsági és közbiztonsági megfontolások alapján.
Az Európai Parlament döntésének eredményeképpen létrejött az első, Unió-szintű rendszer, amely segíti az FDI-k tagállamokban végzett, köz- és nemzetbiztonsági alapú átvilágítását. (Érdemes megjegyezni, hogy az EU 14 tagállamában – köztük Magyarországon – már korábban is működött befektetés átvilágító rendszer, de ezek sok szempontból jelentősen eltértek egymástól.)
Az uniós tagállamok szoros együttműködésére ezen a területen azért is van szükség, mert elmúlt húsz évben számottevően átalakult az Európába áramló közvetlen külföldi működő tőke-befektetések szerkezete. Egyre több befektetés érkezik a feltörekvő és a fejlődő országokból: a kínai befektetések mennyisége például hatszorosára, a brazil tízszeresére, az orosz pedig kétszeresére nőtt. A külföldi tőke elsősorban a csúcstechnológiai ágazatokat célozza meg – gyakran állami tulajdonú vagy állami befolyás alatt álló vállalatok révén.
Középpontban a kiszámíthatóság
Az FDI világtérképén folyamatos a változás, az átrendeződés, más szavakkal hatalmas a verseny külföldi működő tőke bevonzásáért. Minden ország igyekszik mind vonzóbb célpont lenni. Az olcsó és hatékony munkaerő, a jó infrastruktúra, a kedvező és nem utolsó sorban kiszámítható jogi és politikai környezet és még igen sok tényező alapos vizsgálata előz meg egy-egy befektetési döntést.
Nem kétséges, hogy az FDI a jövőben tovább növekszik, s csak azok az országok számíthatnak nagyobb tőkebeáramlásra, amelyek egyrészről kedvezményeket nyújtanak, másrészről kellő gazdasági és társadalmi nyitottsággal rendelkeznek.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
