Az elmúlt félévben a határon túli és a diaszpórában élő magyarok körében tett látogatásai kapcsán a személyes jelenlét és a közvetlen párbeszéd fontosságát emelte ki AzÜzletnek adott interjújában Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Az államtitkár szerint, miközben egyértelműen látszik, hogy a magyar kormány 15 éves nemzetpolitikája érezhető eredményeket hozott, a cél változatlan: erősíteni a magyar identitást világszerte.
– Alig fél éve tölti be a nemzetpolitikai államtitkári pozíciót, és ez idő alatt már számos határon túli magyar közösséget meglátogatott. Melyik tapasztalat vagy találkozás érintette meg a leginkább?
-Valóban, tartalmas volt az elmúlt félév. Valamennyi szomszédos ország, sőt, a diaszpóra magyarságánál is több látogatást tettem. Március 15-ét például az ausztriai és az amerikai magyarság körében töltöttem, ahol nagyon aktív, élő magyar közösséggel találkoztam. Nehéz lenne egy látogatást, egy találkozást, kiemelni, hisz mindegyik közösség más és más, eltérő a helyzetük, a kihívásaik. Ami viszont mindenhol egyformán fontos szerte a világon, az a személyes találkozás ereje. Ezért is igyekszem az iroda helyett minél több időt tölteni „terepen”, hogy személyesen ismerjem meg egy-egy közösség helyzetét, problémáit. Washingtonban, például, első alkalommal szerveztük meg a teljes Egyesült Államokat átfogó első diaszpóra értekezletet, amelyen valamennyi magyar szervezetet képviseltette magát az USA keleti partjától a nyugati partig. Ez rendkívül hasznos, hiánypótló esemény volt.
De ugyanilyen fontos egy-egy Kárpát-medencei látogatás: múlt pénteken az erdélyi magyar vállalkozókat köszönthettem a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon, vasárnap pedig már a felvidéki magyarsággal ünnepeltem II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésnapját Borsiban. Mindenhol azt tapasztalom, hogy a magyar kormány elmúlt 15 évnyi munkája beérett, és a magyar közösségek sokkal erősebbek és szervezettebbek, mint 2010 előtt bármikor.
– Kárpátalján a háború miatt különösen nehéz körülmények között élnek a magyarok. Mit látott ott, ami a legnagyobb kihívást jelenti a közösség számára, és hogyan tudja a magyar kormány támogatni őket ebben a helyzetben?
-Az elmúlt évek során sokszor elmondtuk, hogy a kárpátaljai magyarság a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész. Az orosz-ukrán háború kitörése óta ez hatványozottan igaz. Óriási eredmény ugyanakkor, hogy a rendkívül nehéz körülmények ellenére a kárpátaljai magyarság kitart és egyetlen magyar intézményt sem kellett eddig bezárni. A magyar kormány, azon belül a Nemzetpolitikai Államtitkárság továbbra is minden támogatást megad a kárpátaljai magyarságnak, az oktatási, kulturális intézmények támogatásától kezdve a szociális programokig, bérkiegészítésekig, gyermekétkeztetésig. Azt azonban fontos tudnunk, hogy minél tovább húzódik a fegyveres konfliktus, és ezzel együtt a férfiak sorozása, annál nehezebb a szülőföldön való maradás és boldogulás. Éppen ezért nem győzzük hangsúlyozni, hogy csak a mielőbbi fegyverszünet és a béke jelenthet megoldást mind Ukrajna, mind a kárpátaljai magyarság számára.
Magyarország számára ez nem csak azért kulcsfontosságú, mert a háború a szomszédunkban túl, tehát testközelből érezzük a veszélyt, hanem azért is, mert nemzettársaink, magyar emberek is harcolnak és halnak meg a fronton. Ennek a borzasztó, értelmetlen vérontásnak mielőbb véget kell vetni. Reményre ad okot, hogy az Egyesült Államokban olyan kormány alakult, amely kiáll a béke mellett és ereje is van ennek megteremtésére. Bízunk benne, hogy sikerül ezen a téren mielőbb előbbre lépni, a kárpátaljai magyarság pedig visszakaphatja a háború előtti békés életét és a 2015 előtti jogait. Ezeknek a nemzeti kisebbségi jogoknak a visszaállításáért Magyarország az elmúlt évek során minden létező nemzetközi fórumon felemelte a hangját és ez továbbra is így lesz. A leghatározottabban kiállunk a kárpátaljai magyarságért.
– Az elmúlt fél év utazásai során milyen fontosabb problémákat vagy igényeket azonosított a határon túli magyar közösségek körében, és miként tud ezekben segédkezet nyújtani a magyar állam?
-Az elmúlt 15 év nemzetpolitikájának köszönhetően felépült és megerősödött a külhoni magyarság intézményrendszere. Rendszerszintű támogatásban részesítjük a külhoni magyar felsőoktatási intézményeket, magyar középiskolákat, szórványkollégiumokat, kulturális intézményeket, azaz valamennyi olyan intézményt, amely kulcsszerepet játszik a magyarság megmaradásában. Ahhoz, hogy ez a rendszer a jövőben is fennmaradjon és működőképes legyen, kiszámíthatóságra és folytonosságra van szükség. A következő egy-két évben is nagy hangsúlyt helyezünk a programokra, közösségi eseményekre, különböző támogatási formák fenntartására, hogy a külhoni magyarság érezze: nincs egyedül, számíthat az anyaországra. Az idei esztendő a jövő nemzedék éve a nemzetpolitikában. Az év során az eddigieknél is nagyobb figyelmet fordítunk a gyerekekre és fiatalokra. Nemsokára meghirdetjük az idei pályázati felhívásainkat, amelyekben szintén kulcsszerepet kap majd a fiatalok, az ifjúsági közösségek támogatása, mert hisszük, hogy óriási szükség van az elkötelezett, hazájukat és nemzetüket szerető, tettrekész fiatalokra.
– A vallási turizmus és annak fejlesztése hogyan szolgálhatja a határon túli magyar közösségek kulturális és nemzeti identitásának erősítését?
-A Kárpát-medence hihetetlen vallásturisztikai kinccsel bír. Számos helyen a háborúk, kommunisták, törökök, mások pusztítottak, de még így is hihetetlen örökségről beszélünk. A mi versenyelőnyünk, hogy ezeken a helyeken, legalábbis a nagyobbik részén, élő közösségeket találunk. És miközben Nyugat-Európában bezárják a templomokat, mi felújítjuk, látogathatóvá tesszük azokat. Ez erő, amire érdemes támaszkodni.
– Figyelembe véve a változó geopolitikai helyzetet és a magyar közösségek eltérő kihívásait, a jövőre nézve mik a legfontosabb tervei a határon túli magyarok identitásának és közösségeinek erősítésére?
-A legfontosabb tervünk, hogy folytassuk az eddigi munkát, megvédjük az elért eredményeket, tovább erősítsük a magyar közösségeket szerte a világon. Szeretnénk, ha a világszerte méltán híres magyar családpolitika minél több elemét ki tudnánk terjeszteni a külhoni magyarságra is, hisz a magyar családok nemzetünk építőköveti. Ezek közül kettő, az anyasági támogatás és az életkezdési támogatás (babakötvény) már elérhető határon túli. Reméljük, hogy ez a sor a jövőben bővülni fog.
Fontos nap mint nap emlékeztetünk magunkat arra, hogy a magyar parlamentben ma is ott ülnek azok a politikusok, azok a politikai erők, akik 2004. december 5-én megtagadták a külhoni magyarságot, és ha tehetnék, ma is újra és újra megtagadnák. Elvennék tőlük az állampolgárságot, megszüntetnék a szavazatni jogot, lenulláznák a felépített intézményrendszert. Amíg nemzeti kormány van, ezt nem fogjuk hagyni. Hisszük és valljuk, hogy minden magyar tagja az egységes magyar nemzetnek, éljen Magyarországon vagy bárhol a világon, a mi feladatunk pedig az, hogy ezt az egységet, ezt a nemzeti összetartozást soha többé ne engedjük lerombolni.
Érsek M. Zoltán
