A kormány azt tervezi és el is fogja érni, hogy a költségvetés hiánya 3,5 százalék legyen jövőre az idei 4,9 százalék után, a növekedés pedig 1,5 százalék lehet az erre az évre jó eséllyel várható 5 százalék után – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján.
Kiemelte: a költségvetésre hatalmas terhet jelentenek az energiaárak, jövőre várhatóan 2500 milliárd forintot tesz ki a büdzsé energiaszámlája, ami a rezsicsökkentés költségét és az állami intézmények, vállalatok fizetnivalóját is magában foglalja.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetés nulla hiányú vagy többletes lenne, ha az árak nem nőttek volna ilyen drámai mértékben, a költségvetés deficitje mára maga az energiaszámla.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország által elhasznált energiamennyiség nem nőtt, nem lett több a fogyasztás, hanem az árak emelkedtek: idén várhatóan 10 milliárd euróval többet, összesen 17 milliárd eurót kell kifizetni az energiára, szemben a 2021-es 7 milliárddal, és jövőre is várhatóan 17-18 milliárd euróval kell számolni. “Ez egy tragédia” – fogalmazott.
Nem “valamiféle egyensúlytalanságról” van szó, ez egy finanszírozási kérdés – mondta. Magyarországot stabil gazdasággal érte a jelenlegi válság, nem volt túlköltekezés vagy túlfogyasztás és hatékonytalan beruházások sem, hanem a cserearányok romlottak az energiaköltségek miatt – tette hozzá.
Az energiaszámla finanszírozása miatt a folyó fizetési mérleg hiánya az év végére elérheti a 8 százalékot – mutatott rá utalva arra, hogy az egyenleg nulla lenne, ha az árak a korábban megszokott szinten maradtak volna. Azt is hozzátette, hogy miután az ország exportja gyorsabban emelkedik, mint az import, a külkereskedelmi egyenleg is a pozitív tartományba került volna a régi energiaárakkal.
Nagy Márton rámutatott arra, hogy az infláció trendszerű növekedése január-februárban várhatóan megáll, a mutató az akkorra várható 25-27 százalékról “lefordul“, erős csökkenés után pedig technikai okok miatt is 2023 végére egyszámjegyű lesz az áremelkedés mértéke.
Éves szinten 15-16 százalékos lehet az átlagos infláció, miközben az átlagbérek várhatóan ennél kicsit nagyobb mértékben fognak nőni jövőre - húzta alá.
A miniszter a hosszú távú kilátásokról beszélve azt hangsúlyozta, hogy a gáz és az áram ára Európában öt-hatszorosa az amerikainak, ami a kontinens amúgy is hátrányban lévő versenyképességét tovább rontja. Hozzátette: a világot és az Európai Uniót megélhetési válság és recesszió fenyegeti, ugyanakkor az energiaválságról beszélve “egy régióra, Európára asszociálunk”.
Figyelmeztetett arra, hogy Európát a dezindusztrializáció veszélye fenyegeti, megszűnhetnek egész iparágak, főleg azok, amelyek sok energiát használnak fel a termeléshez, mert nem lesznek képesek versenyképes áron dolgozni. A nehéz helyzetű iparágak között megemlítette a vegyipart, a gyógyszeripart, a műtrágya-, a gumigyártást, az acél- és vasipart, a papír- és az üveggyártást. Azzal folytatta, hogy Európa-szerte aktívan kellene foglalkozni az újraiparosítással, át kellene gondolni, hogy mely ágazatoknak van létjogosultsága, ennek jeleit azonban országokon átívelő szinten nem látja.
A működő tőke (FDI) kihelyezésénél a következő időszakban már nem a jó áron elérhető munkaerő lesz az elsődleges szempont, hanem az energia rendelkezésre állása és annak költsége – húzta alá utalva arra, hogy a meglévő beruházások megtartása miatt is kulcsfontosságú a kérdés.
A kormány azon dolgozik, hogy a családok mellett a vállalatoknak is védvonalakat állítson fel, utóbbiak részére 2000 milliárd forintos csomagot dolgoztak ki. A cégeknek segítenek például a Széchenyi program lehetőségei, az energiaintenzív ágazatok támogatása, a gyármentő program, a kamatstop, az Exim és az MFB konstrukciói – összegezte Nagy Márton a konferencián.
