A dengue-fertőzöttek száma mára drámaian megnőtt mára. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2000-ben mintegy 20 000 ember halt bele a betegségbe, míg az idén legalább 40 000-re nőhet az a szám. Ezzel szemben 2000 és 2022 között a malária okozta halálozás 30 százalékkal – állítja a WHO. De szerencsére van ahol már sikeresen védekeznek a kórokozó ellen.
Lopakodó, maláriát terjesztő unokatestvérével ellentétben a nőstény Aedes aegypti vagyis az egyiptomi csípőszúnyog bosszantó hanggal jelzi a közeledését, de a csípése sokkal rosszabb, mint a zümmögése. Ha flavivírus kórokozót hordoz, áldozata dengue-lázzal fertőződhet meg. A legtöbb fertőzés tünetmentesen zajlik le, de néhány szerencsétlent a csonttöréses láz gyötör, amely súlyos ízületi fájdalmat, vérzést és esetenként halált okoz. A kevéssé ismert utóhatások közé tartozik a fáradtság és a kognitív zavar is.
A szörnyű láz és utóhatásai a dengue legnagyobb terhei. Az Economist tudósítása szerint a megbetegedések száma sokkal gyorsabban nőtt, mint a halálozásoké. Latin-Amerikában, a legsúlyosabban érintett régióban 2000 és 2005 között évente átlagosan 535 000 megbetegedés fordult elő – derül ki a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet, az ENSZ egyik ágának adataiból. A 2023-as évben már 4,6 millió megbetegedést regisztráltak, míg 2024-ben ez a szám 5,9 millióra nőtt.
A szenvedés valószínűleg tovább fokozódik és a trópusokon túlra is kiterjed. Az Aedes szúnyogok érzékenyek a hőmérséklet kis változásaira, és a bolygó felmelegedésével egyre nagyobb területük van. Az Anopheles, a maláriát terjesztő faj már a világ nagy részén megtelepedett. Az Aedes nem. A modellek szerint a jelenlegi klímaváltozási tendenciák mellett az Aedes Dél-Európa és az Egyesült Államok nagy részein is elterjed és ezzel további 2 milliárd embert tesz ki a dengue-fertőzés veszélyének.
A városiasodás is segíti a betegség terjedését. Mivel az emberek a városokban tömörülnek, minden szúnyog több áldozatot tud megcsípni rövid, kéthetes élettartama alatt. A megbetegedések száma gyorsan növekszik olyan helyeken, ahol korábban nem nagyon szenvedtek a betegségtől, például Bangladesben és Indiában. Az utóbbi években Kaliforniában, Dél-Európában és a szubtrópusi Afrikában is nőtt a dengue megbetegedések száma.
A világnak ezért sokkal több ilyen lázra kell felkészülnie. Bár a gazdag északi félteke egyre nagyobb veszélynek van kitéve, a világ szegényebb részei fognak a leginkább szenvedni. A nehéz helyzetben lévő gazdaságok nem engedhetik meg maguknak, hogy a betegség tönkretegye termelékenységüket. Nem lesz könnyű számukra olyan intézkedéseket sem kifizetni, amelyek korlátozhatják a betegség terjedését. A malária visszaszorításának olcsó és hatékony módja, az ágyháló nem működik a dengue esetében, mivel az Aedes, az Anopheles-szel ellentétben, napközben csípi meg az embereket.
Szingapúr már régóta kiváló munkát végez a dengue elleni küzdelemben, amiben természetesen segít, hogy elég gazdag ahhoz, hogy olyan közegészségügyi dolgozók seregeit fizesse, akik végigjárják az utcákat, felkutatják az állóvizet, amelyben a szúnyogok szaporodnak, megtalálják a tócsákat és bírságokat szabnak ki. A városállam modellezi a járványkitöréseket, majd rovarirtó permetezőgépeket küld a megjósolt epicentrumokba.wolbachia-szúnyoggyár Már csak azért sem, mert a nyomornegyedekben nehéz felkutatni a szúnyogok szaporodóhelyeit.
Ezért bölcs dolog más megközelítéseket fontolóra venni. Szingapúrban 2016 óta egy másik, magasabb technológiai színvonalú dengue-program fut. Minden héten 5 millió wolbachia baktériummal fertőzött szúnyogot engednek szabadon. Ez megakadályozza, hogy ők vagy utódaik továbbadják a dengue-t okozó vírust, ami évente körülbelül 35 millió dollárba, vagyis lakosonként 6 dollárba kerül. A fejlesztés alatt álló új oltóanyagokkal együtt ez olyan módot biztosít a dengue elleni küzdelemre, amely nem támaszkodik az állóvizek felderítőinek légióira. A kolumbiai wolbachia fertőzéssel végzett kísérletek során 94%-kal csökkent a dengue megbetegedések száma azon a területen, ahol az ilyen szúnyogokat szabadon engedték. A világ legnagyobb wolbachia-szúnyoggyára idén kezdi meg működését a brazíliai Curitiba városában. Ahogy a dengue terjed, más helyeken is követni fogják ezt az utat: a cél nyilván az, hogy az Aedes zümmögés inkább kellemetlenséggé váljon, mint fenyegetéssé.
Érsek M. Zoltán
