Az Európai Unió tovább szigorítja az Oroszországgal szembeni szankciókat az Ukrajna elleni orosz támadás első évfordulóján – mondta Olaf Scholz német kancellár a szövetségi parlamentben, a Bundestagban.
A kancellár a tagállami vezetőket összefogó Európai Tanács csütörtökön kezdődő kétnapos rendkívüli tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a támadás megindításának évfordulójára, február 24-re tervezett szigorítás “világos üzenet” Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arról, hogy nem valósulnak meg “imperialista tervei“.
Az Európai Tanács azt az ígéretet is megerősíti, hogy “Ukrajna jövője az EU-ban van” – jelentette ki Olaf Scholz.
Kiemelte, hogy hazája már 12 milliárd eurót fordított az ukrán államháztartás és a gazdaság megsegítésére, és az orosz rombolás utáni helyreállításra, továbbá befogadott több mint egymillió ukrán menekültet, és a fegyverszállításokban is “egészen elöl áll” az európai rangsorban.
Németország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, de nem hoz olyan döntést, amelynek révén a NATO belekerül a háborúba – tette hozzá, kiemelve, hogy “nem a NATO háborúzik Oroszországgal, hanem Oroszország rontott rá Ukrajnára“.
Ez azt jelenti, hogy "Putyinnak kell abbahagyni a háborút, minél előbb, annál jobb", méghozzá nemcsak Ukrajnának és Oroszországnak, hanem az egész világnak - mondta a német kancellár.
A fegyverszállításokról elmondta, hogy a kormány kitart eddigi politikája mellett, vagyis partnereivel együttműködve jár el, és a döntéseket csak az előkészítés után hozza nyilvánosságra, mert “a legnagyobb értékünk a szövetségesek egysége“, és ezt az egységet nagyban veszélyezteti, ha a politikai szereplők “egymást túllicitálva” követelnek minél több katonai támogatást, és “markáns belpolitikai nyilatkozatokkal” kommentálják a döntéshozatal folyamatát.
Az ilyen nyilvános vitákban “Németország nem vesz részt“, mert az esetleges nézeteltérésekről szóló “spekulációk” kizárólag Vlagyimir Putyinnak “és propagandájának” használnak – fejtette ki a kancellár.
A brüsszeli EU-csúcs egy további témájával, a nemzetközi migrációval kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi 12 hónapban tapasztalt “ütem és pragmatizmus” megőrzésével a jelenlegi – 2024 tavaszáig tartó – EU-s törvényhozási ciklusban el lehet fogadni a menekültügyi rendszer reformját.
A sikeres reform és a tervezett új rendszer első számú eleme, “alfája és ómegája” az érkezők pontos nyilvántartása, hiszen “tudnunk kell, hogy ki jön Európába, és miért“.
A második számú elem a közösség külső határának “hatékony ellenőrzése” a külső határon fekvő tagállamok, a szomszédos országok és az EU-s határigazgatási szervezet, a Frontex közreműködésével – mondta Olaf Scholz.
Szavai szerint a reform harmadik alkotóeleme az “önkéntes szolidaritás“. Ez azt jelenti, hogy a külső határon fekvő tagállamoknak a határ ellenőrzésre és a menedékkérők regisztrációjára vonatkozó felelősségét “összekapcsolják” a többi tagállam menedékkérők önkéntes befogadását jelentő szolidaritásával.
A németországi helyzetről a többi között elmondta, hogy a védelemre nem jogosult menedékkérőknek vissza kell térniük hazájukba, ugyanakkor szükség van szakképzett munkavállalók bevándorlására az EU-n kívülről is. Ezért “migrációs partnerségi” megállapodásokat kell kötni az érintett országokkal arról, hogy Németország az elutasított menedékkérők visszafogadásáért cserébe legális lehetőséget biztosít a munkavállalási célú bevándorlásra.
