Kezdőlap Világgazdaság OPEC - tartósan magas marad az olaj iránti kereslet
No menu items!

OPEC – tartósan magas marad az olaj iránti kereslet

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) szerint az iparosodás és a felhasználási igény növekedése miatt 2040-ben is az olaj lesz a legfontosabb energiahordozó a világon.

A szervezet prognózisa a globális GDP 2040-ig évi átlagban 3,3 százalékos növekedésére, valamint a világ népességének a jelenlegi 7,6 milliárdról 9,2 milliárdra gyarapodására alapozza az olaj iránti kereslet várható emelkedését.

Az 1,6 milliárdos népességnövekedés főként a fejlődő térségekben, ezen belül is Afrikában és a Közel-Keleten következik majd be, de a GDP-növekedés is elsősorban a fejlődő régiók termelésének lesz köszönhető, leginkább a termelékenység és a hatékonyság javulása miatt.

Az OPEC szerint a következő évtizedekben is az olaj játssza majd a legfontosabb szerepet az energiahordozók piacán. Kép: AFP

Az ázsiai gazdaságok kiemelkedően magas GDP-növekedése kelet felé tolja majd el a világgazdasági aktivitás súlypontját. A globális GDP 40 százalékát Kína és India állítja majd elő 2040-re, az OECD tagországok részesedése pedig 32 százalékra zsugorodik. Az egy főre jutó GDP földrajzi eloszlásában nem következik be viszont hasonló mértékű eltolódás, a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel az előrejelzési periódus végén is az OECD amerikai tagjai rendelkeznek majd, a második helyen az OECD ázsiai és óceáni tagjaival, a harmadikon pedig az európai tagországokkal. A legalacsonyabb egy főre jutó nemzeti jövedelemmel 2040-ben is az afrikai és közel-keleti országok rendelkeznek majd, kevesebb mint 10 ezer dollárral.

A globális energiapolitika támpontjául hosszú távon az emissziós paraméterek szolgálnak majd az OPEC tanulmánya szerint, mind a kibocsátási határértékek, mind az adóztatás tekintetében.

A globális energiafogyasztás a 2018-as napi 285,9 millió hordó olaj-egyenértékről mintegy 72 millióval 357,5 millióra emelkedik 2040-re, ami éves átlagban egy százalékos növekedésnek felel meg. Ezen belül az OECD-tagországok energiaigénye napi 3 millió hordó olaj-egyenértékkel csökken, az OECD-hez nem tartozó országoké viszont 75 millióval emelkedik. Az energiaigény eltérő alakulása demográfiai és hatékonysági tényezőkre vezethető vissza. Az energiaigény növekedésének közel 50 százalékáért Kína és India felel majd.

A primer energiafogyasztásnak jelenleg 38,7 százalékáért felelős az OECD és 61,3 százalékáért a többi ország. Az arány 2040-re 30/70 százalékra módosul. Az OECD európai tagjai jelenleg a világ energiafogyasztásának 12,7 százalékáért felelősek, ez 2040-re 9,6 százalékra csökken. Kína részesedése 22 százalék körül marad, India részesedése hat százalékról tízre emelkedik.

A primer energiafogyasztás 31 százalékát fedezte 2018-ban a nyersolaj és ez 2040-ben is több mint 28 százalék lesz, azaz megőrzi vezető szerepét.

A második helyen 27 százalékkal jelenleg a szén áll, a harmadikon pedig a földgáz 23 százalékkal.

A földgázfogyasztás a jelenlegi napi 65,5 millió hordó olaj-egyenértékről 90 millióra emelkedik az előrejelzési periódus végére, a földgáz így 25 százalékos részaránnyal a második legfontosabb energiahordozóvá lép elő 2040-re.

A szén felhasználása csak 2030 után indul csökkenésnek, de 2040-re is megmarad a 38 milliárd tonnás energiaipari szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb forrásának 40 százalékkal. Az energiaipari szén-dioxid-kibocsátás a periódus végére 4 milliárd tonnával haladja majd meg a 2018-ast.

Miközben a legnagyobb abszolút növekedést a földgáz éri majd el az energiahordozók sorában, a relatív növekedésben az alternatív energiaforrások jeleskednek majd, évi átlagban 6,9 százalékkal. Az alternatív energiaforrások kiaknázása 2014 és 2040 között bruttó napi 18 millió hordó olaj-egyenértékkel növekszik majd. Ezen belül az atomenergia és a biomassza bruttó 7-7 millióval.

Középtávon az olaj iránti kereslet a 2018-as napi 98,7 millió hordóhoz képest 2024-re napi 6,1 millió hordóval napi 104,8 millió hordóra emelkedik, hosszú távon pedig 2040-re napi 110,6 millióra.

Az előrejelzési periódus végéig összesen napi 11,9 millió hordós fogyasztásnövekedéshez a nem OECD-tagországok napi 21,4 millió hordóval járulnak hozzá, miközben az OECD felhasználása napi 9,6 millió hordóval csökken. Az OECD európai tagjai 2040-ig napi 3,0 millió hordóval csökkentik olajfelhasználásukat, míg India felhasználása napi 5,4 millió, Kína felhasználása napi 4,4 millió hordóval növekszik.

A közúti közlekedés részesedése az olajfelhasználásban 2040-re 2 százalékponttal 43 százalékra csökken, miközben a járműállomány a 2018-ashoz képest egymilliárddal, 2,4 milliárdra növekszik. A növekedés túlnyomó része, 953 millió jármű a nem OECD-országokra jut majd. A részben és teljesen elektromos járművek száma 320 millióra nő, ami 2040-re már 13 százalékos részaránynak felel majd meg. A személygépkocsi állománynak 15 százaléka lesz – részben vagy teljesen – elektromos.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BKK: folyamatosan jönnek az új CAF-villamosok Budapestre

Tavaly október óta folyamatosan érkeznek annak a korábban megrendelt és gyártás alatt álló 51 darabos flottának a példányai, amelynek köszönhetően 2026 végére a jelenlegi 30-ról 40 százalékra növekedhet az alacsony padlós villamosok aránya a fővárosban.

Az elmúlt napokban jelentősen megnőtt az autóipar érdeklődése Magyarország iránt

Az elmúlt napokban jelentősen megnőtt az autóipar érdeklődése Magyarország iránt, minthogy hazánk a jelenlegi globális bizonytalanságok közepette is stabil környezetet nyújt az ágazat számára.

Csaknem 115 ezren a TeSzedd! akcióhan

Csaknem 115 ezren csatlakoztak az idei TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért hulladékszedési akcióhoz.

A banki díjak csökkentéséről állapodott meg Varga Mihály a Bankszövetséggel

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség megállapodásával egyszerűbbé, átláthatóbbá, olcsóbbá válnak a banki költségek

Hírek

Devizapiac – Gyengült hétfő reggelre a forint

Gyengült hétfő reggelre a forint a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Devizapiac – Vegyesen változott kedd estére a forint árfolyama

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.

Gyengült a forint kedd reggel

Gyengült a forint árfolyama kedd reggel a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Gazdaság

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.