A koronavírus járvány negatív gazdasági hatásaihoz kapcsolódóan, több egymás utáni időpontban, több kormányzati intézkedés is született a vállalkozások életben maradását, a munkahelyek megtartását célozva. Ezeket foglaltat össze AzÜzlet.hu olvasói számára szerkesztőségünk kérésére a NAV szakértője.
A gazdaságvédelmi intézkedések között több lépcsőben, több adóügyi könnyítésről is döntött a kormány. Az adókönnyítésekkel kapcsolatos és az ügyfeleket segítő minden fontos tudnivaló a NAV honlapján részletesen megtalálhatók a „Segítség rendkívüli helyzetben (COVID-19)” című rovatban. A NAV szakemberei itt gyűjtötték össze azokat a leggyakoribb adózási kérdéseket és válaszokat, melyek leginkább felmerülnek ebben a rendkívüli helyzetben. Fontos megjegyezni, hogy ezek az információk folyamatosan frissülnek.
A Kormány 26 ágazatban, a járvány okozta negatív gazdasági hatásoknak leginkább kitett ágazatokban tevékenykedő kisadózóra hozott kedvező intézkedéseket, ami 151 ezer kisvállalkozást érint. Ezek az intézkedések a következők:
Nem kell megfizetni a tételes adót
- A 61/2020 (III.23. ) Korm. rendeletben tételesen felsorolt mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozásoknak a kisadózó után nem kell megfizetni a tételes adót március, április, május, és június hónapokra. Ez igaz arra az esetre is, ha a kisadózó más tevékenységet is végez és ebből is keletkezik bevétele. A mentesség automatikus, a NAV ezekre a hónapokra nem írja elő a kisadózó vállalkozás adószámláján a bejelentett kisadózó(k) után a havi tételes adót.
- Azok élhetnek a lehetőséggel, akik már februárban is a katásként végezték a mentesített tevékenységet.
- Fontos tudni, hogy az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a kisadózó társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
Mentesített tevékenységnek minősül:
- taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
- fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
- festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
- egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
- villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
- fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
- előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
- víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
- szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
- épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
- sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
- tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
- általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
- padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
- fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
- előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
- egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
- fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
- konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
- üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
- testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
- egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
- egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
- szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
- idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
- szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)
Tíz havi automatikus részletfizetést kapnak az adótartozásra
– További könnyítés, hogy a kisadózó vállalkozás – függetlenül attól, hogy a vállalkozás mentesített tevékenységet folytat-e vagy sem– a 2020. március 1-je előtt keletkezett kata adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg, pótlékmenetesen. Ez a kedvezmény sem kérelemre, hanem automatikusan jár, ezt a NAV a kisadózó folyószámláján automatikusan könyvelni fogja. (Ez az intézkedés legalább 74 ezer vállalkozást érint és 14 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.)
A globális koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzetnek leginkább kitett szektorok azonnali segítséget kaptak a kormánytól. Ennek keretében a szakmunkás minimálbért kereső munkavállaló után mintegy 71 ezer forintról mond le havonta az államkassza azért, hogy az érintett vállalkozások megőrizhessék dolgozóik állását.
Az azonnali segítségre szoruló ágazatokban, így a turizmusban, a taxis és belvízi személyszállításban, a vendéglátó-, szórakoztató-, média- és filmiparban tevékenykedőkre, továbbá a szerencsejáték-, előadóművészi, rendezvényszervezői, fizikai közérzet javító és sportszolgáltatást nyújtó gazdálkodókra, speciális szabályokat hozott a kormány. Ezekben az ágazatokban március, április, május és június hónapokra
– a munkáltatók mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól,
– a munkavállalók munkabérét terhelő járulékok közül pedig kizárólag a 4%-os egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni legfeljebb 7.710 forintos összegben.
Fontos tudni, hogy ezeket a kedvezményeket a veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet főtevékenységként folytató kisadózó vállalkozások is alkalmazhatják, ha munkaviszonyban alkalmazottat foglalkoztatnak.
Az adó-és járulékkedvezményeket a veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet tényleges főtevékenységként folytató vállalkozások alkalmazhatják. Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
A kedvezmények négy területen jelennek meg.
1.) Mentesség a szociális hozzájárulási adóban
Az intézkedés lényege, hogy nem kell a 17,5 %-os szociális hozzájárulási adót megfizetnie 2020. március, április, május és június hónapra a veszélyeztetett ágazatba tartozó
- kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
- egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
- a Tbj szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.
2.) Járulékmentesség
A veszélyeztetett ágazatba tartozó
- foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
- egyéni vállalkozó, és
- a Tbj szerinti társas vállalkozó
esetében a járulékalapot képező jövedelem után nyugdíjjárulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot nem, csak a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7.710 forint összeget kell megfizetni 2020. március, április, május és június hónapra.
A járulékmentesség nem érinti a biztosított társadalombiztosítási- és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
Ezen időszak szolgálati időnek minősül és a keresetet, jövedelmet a nyugellátás összegének megállapítása során figyelembe kell venni.
Fontos megjegyezni, hogy a kedvező járulékfizetés alkalmazása megelőzi a családi járulékkedvezmény érvényesítését. Ezáltal a családi járulékkedvezmény már csak a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék, max. 7710 Ft/hó) terhére vehető igénybe.
3.) Szakképzési hozzájárulás-mentesség
A veszélyeztetett ágazatba tartozó, szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett vállalkozásnak 2020. március, április, május és június hónapra nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie.
4.) Rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kedvezmény
Azok a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezettek, akik a veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet tényleges főtevékenységként végzik, a rehabilitációs hozzájárulás törvény szerinti mértékének (1.449.000 Ft) a kétharmadát (966.000 Ft) kötelesek megfizetni.
A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.
Első körben a veszélyeztetett ágazatba tartozó vállalkozásnak minősül a költségvetési szervnek tekinthető kifizető kivételével a:
- taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
- szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
- vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
- alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
- sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
- szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
- film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
- konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
- napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
- folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
- műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60)
- utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
- belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30)
- fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04). (E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenység végzője megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.)
tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozás.
Bővült az ágazatok köre
Április 11-től bővült a veszélyeztetett ágazatok köre. Az adózási könnyítéseket az alábbi tevékenységet tényleges főtevékenységként végző vállalkozások már márciusra is alkalmazhatják:
- növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30), ha a tevékenységet végző dísznövénytermesztő a dísznövénytermesztést forgalomba hozatal céljából végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezet,
- egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
- egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29), ha az e tevékenységet és az előző pontban szereplő tevékenységet végző adózónak a rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott,
- dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22);
- dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76), ha a tevékenységet végző e tevékenységek közül kizárólag dísznövény kiskereskedelemmel foglalkozik,
- vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70), ha a tevékenységet végző alkalmazásában áll a vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar Vadászkamara által nyilvántartásba vett hivatásos vadász
- desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01), ha a tevékenységet végző által gyártott ital törkölypárlat, törköly, vagy gyümölcspárlat;
- szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02);
- sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05); ha a gyártókisüzemi sörfőzde](évente legfeljebb 200 ezer hektoliter sört előállító, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő adóraktár);
- szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).
A tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó pontos kitételek, meghatározások a NAV honlapján érhetők el.
A Kormány április végén, majd májusban további, a munkahelyek megőrzését támogató intézkedésekről döntött.
2020 április 30-ától kedvező szabályok érvényesek azokra a munkáltatókra, akik a munkavégzés helyén biztosítják a gyermeket nevelő munkavállalók ismételt munkába állásakor a gyermekek felügyeletét.
Ha a munkahelyi gyermekfelügyeletre a jogszabályban előírt feltételek teljesülnek, akkor mind a munkahelyi gyermekfelügyelő, mind a munkáltató vonatkozásában kedvező adózási szabályok alkalmazhatók. Fontos, hogy a kedvező szabályok mind a versenyszférába, mind a közszférába tartozó munkáltatókra vonatkoznak és alkalmazásuk független attól, hogy a munkáltató veszélyeztetett ágazatba tartozónak minősül-e vagy sem.
A gyermekfelügyelő a részére 2020. április, május és június hónapra kifizetett járulékalapot képező jövedelem után az általános szabályoktól eltérően, kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7 710 forintot fizet. A kedvezmény nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátás összegét.
A fenti időszakra a gyermekfelügyelőnek kifizetett jövedelem, juttatás után a munkáltató nem fizet szociális hozzájárulási adót, valamint azzal összefüggésben a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól is mentesül.
2020. május 16-án a légi közlekedésre és azt kiszolgáló vállalkozásokra vonatkozó könnyítések léptek hatályba, miután a repülőterek forgalma jelentősen visszaesett, ebben az ágazatban is elbocsátásokra került sor.
A szektorban működő vállalkozások a következő adózási könnyítéseket vehetik igénybe.
Nem kell teljesítenie a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségét
– a kifizetőnek az általa munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy után, valamint
– a Tbj. szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.
A kifizető mentesül a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól is.
A szociális hozzájárulási adót, illetve a szakképzési hozzájárulást az érintett adózóknak 2020. májustól a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig, de legfeljebb 2020. december 31-ig nem kell megfizetnie.
További enyhítés, hogy a rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett kifizető 2020. május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig, de legfeljebb 2020. december 31-ig terjedő időszak hónapjaira arányosan jutó hozzájárulás fizetési kötelezettség alól is mentesül. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettnek 2020-ban további előleget sem kell fizetnie.
A közteherfizetés alóli mentesség akkor illeti meg az adózót, ha
- az érintett adózó a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységek valamelyikét tényleges főtevékenységként végzi
– légi, űrjármű gyártás (TEÁOR és TESZOR 30.30),
– repülőgép, űrhajó javítás (TEÁOR és TESZOR 33.16.) vagy
– légi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 51.10).
Ebből a szempontból tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amelyből az adózónak a Korm. rendelet hatályba lépését megelőző 12 hónapban az értékesítési nettó árbevételének legalább 70 százaléka származott.
- az adózó átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban legalább 10 fő volt;.
- az adózó esetében a koronavírus járvány miatt az említett tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele 2020. január 1-jétől 2020. március 31-ig tartó időszakhoz képest 2020. április 1-jétől 2020. május 31-ig tartó időszakban időarányosan legalább 25 százalékkal visszaesett.
A veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységet tényleges főtevékenységként folytató (Katv szerinti) kisvállalati adóalanynak e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május, és június havi kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál a személyi jellegű kifizetések összegét nem kell figyelembe vennie, tehát az nem lesz része a kisvállalati adóalapnak. Lényeges, hogy tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak a Kormányrendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének a 30%-a származott. A két feltételnek együttesen kell teljesülnie.
A Kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában a teljes személyi jellegű kifizetés mentes a kiva alól.
A turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettek külön kedvezményt élvezhetnek. A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására sem kerül sor.
Ez azt jelenti, hogy akik kizárólag ezen időszakkal érintettek (havi bevallásra kötelezettek március, április, május, június tekintetében, illetve negyedéves bevallók a II. negyedév vonatkozásában), azoknak nem kell bevallást benyújtaniuk és értelemszerűen fizetési kötelezettségük sem merül fel.
Annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, akinek a turizmusfejlesztési hozzájárulást
a) negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti,
b) évente kell bevallania, a 2021. február 25-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti
időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
Fontos tehát, hogy aki a mentesített hónapokon kívül további időszakkal is érintett, annak továbbra is be kell nyújtania a bevallását, azonban a mentesített hónapokat (március, április, május és június) nem kell figyelembe vennie.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adózóknak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 69. § rendelkezése alapján lehetőségük van a társasági adóelőleg mérséklésére, mely szerint
– az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha
– előlegét az előző időszak adatai alapján fizeti, és
– számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.
A társasági adóelőleg mérséklését a kizárólag elektronikus úton benyújtható ELOLEGMOD nyomtatvány kitöltésével lehet igényelni.
Fontos, hogy a kérelem benyújtásának a napján az adózónak ne legyen nettó adótartozása és számítással kell alátámasztania, hogy a 2020. évi várható társasági adója nem éri el a 2020. évre fizetendő társasági adóelőlegek összegét.
Az egészségvédelmi szempontok mellett, adókönnyítést és likviditási könnyebbséget is jelent mintegy 600 ezer cég és szervezet számára az, hogy elegendő a beszámolót és az ahhoz kapcsolódó bevallásokat (mint például a társasági adó-, a kisvállalati adó és a helyi iparűzési adóbevallást) szeptember 30-ig elküldeni.
Az adót megfizetni is eddig az időpontig kell. A kedvező szabályok az eltérő üzleti éves adózókra is vonatkoznak.
Ugyanakkor a beszámoló készítési határidő marad április 30-a, illetve május 31-e az úgynevezett közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében, vagyis a tőzsdei cégeknél, a bankoknál, a biztosítóknál és a befektetési vállalkozásoknál, de nekik is elegendő szeptember 30-ig benyújtani a bevallást, illetve befizetni az adót.
A SZÉP kártya juttatás adókötelezettségének 2020. évi szabályai is kedvezően változtak 2020. április 22-től:
1.)A SZÉP kártya egyes alszámláira a munkáltató által adható béren kívüli juttatások összege:
a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás esetén évi 400 ezer forint a korábbi 225 ezer forint helyett,
b) vendéglátás alszámlára utalt támogatás esetén évi 265 ezer forint a korábbi 150 ezer forint helyett,
c) szabadidő alszámlájára utalt támogatás esetén évi 135 ezer forint a korábbi 75 ezer forint helyett.
2.)A SZÉP kártya juttatásra vonatkozó rekreációs keretösszeg is megemelkedett.
a) Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor a rekreációs keretösszeg 400 ezer forint a korábbi 200 ezer forint helyett.
b.) Más munkáltató esetében a rekreációs keretösszeg 450 ezer forintról 800 ezer forintra emelkedett.
3.)A munkáltató által 2020. április 22-től június 30-ig a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás után nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetni.
A szociális hozzájárulási adó szabályai több ponton változnak:
- július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken.
A szociális hozzájárulási adó mértékének változása érinti a kifizetői közteher mellett adható juttatások után fizetendő szociális hozzájárulási adót is.
- A 2020. április 22-től 2020. június 30-ig a Széchenyi Pihenő Kártya alszámlájára utalt béren kívüli juttatás összege után a kifizetőnek nem kell megfizetnie a 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót.
Újdonságnak számít, hogy rendkívüli, egy alkalommal kérhető fizetési kedvezmények is rendelkezésre állnak a veszélyhelyzet idején.
Így az adózó kérelmére a NAV egy alkalommal
- legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést engedélyez pótlékmentesen vagy
- gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – egy adónemen fennálló adótartozását legfeljebb 20 százalékkal, maximum 5 millió forint összeghatárig mérsékeli,
ideértve a levont jellegű kötelezettségeket is.
A kedvezmény igénybevételéhez kérelmet kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell
- a halasztásnál és részletfizetésnél azt, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza,
- a mérséklésnél azt, hogy a gazdálkodási tevékenység a veszélyhelyzetre visszavezethető okok miatt lehetetlenülne el.
Ha a kérelem fizetési könnyítésre irányul, akkor az adózónak választani kell a részletfizetés vagy a fizetési halasztás közül, a kettő kombinációja nem engedélyezhető.
Az új típusú mérséklést pedig kizárólag jogi személy és egyéb szervezet veheti igénybe, átmenetileg tehát esetükben is mérsékelhető a tőketartozás, ideértve a levont jellegű kötelezettségeket is.
Az új típusú kedvezmények a veszélyhelyzet utáni 30. napig kérhetők. Az eljárás gazdálkodó szervek esetében is illetékmentes!
A kétféle új kedvezmény együttesen nem engedélyezhető, ezért mérlegelni kell, hogy melyik kedvezménnyel tudja az adózó a veszélyhelyzet miatt előállt fizetési problémáit a leghatékonyabban kezelni!
Összefoglalva
A munkavállalót segíti, hogy 2020. március 11-étől a veszélyhelyzet miatti fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosult marad az az egészségügyi szolgáltatásra. A veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalók után május 1-től a munkáltató fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amely havi 7710 forintot jelent.
Bővebben mindez azt jelenti, hogy március 11-től a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló biztosítása szünetel, ugyanakkor a veszélyhelyzet időtartama alatt jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A veszélyhelyzet ideje alatt tehát az érintett munkavállalónak nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá a ’T1011 jelű adatlapon bejelentkeznie és a havi 7 710 forint, naptári napi 257 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie.
Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a Kormányrendelet hatályba lépése (2020. április 22-e) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá és a járulékot megfizette, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei.
A veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után 2020. május 1-jétől a munkáltatót terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettsége, melyet a ’08-as bevallásban kell bevallania és a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell megfizetnie, első alkalommal a június 12-éig benyújtott bevallásban.
Ha a fizetési kötelezettség teljesítése a munkáltatónak nehézséget okoz, akkor a NAV-hoz benyújtott kérelme alapján az adóhatóság engedélyezi, hogy a kötelezettséget a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.
2020 december 31-ig alkalmi munkára és idénymunkára hosszabb időtartamban alkalmazható a munkavállaló a(z)
- növénytermesztési,
- erdőgazdálkodási,
- állattenyésztési,
- halászati,
- vadászati ágazatban.
Mindez azt jelenti, hogy az alkalmi munka időtartama egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 20 naptári nap, a mezőgazdasági idénymunka éves időtartama legfeljebb 180 nap lehet.
Ha a munkáltató és a munkavállaló több alkalommal létesít munkaviszonyt idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára, akkor ezeknek a munkaviszonyoknak az együttes időtartama a naptári évben nem haladhatja meg a 180 napot.
A végrehajtási eljárás szünetel
– 2020. 03. 24-én már folyamatban lévő végrehajtási eljárások szünetelnek.
Ez azt jelenti, hogy a soron következő eljárási cselekményt nem lehet a NAV-nak foganatosítani. A szünetelés automatikusan beáll, tehát az ügyfeleknek nem kell tenni semmit! (Akivel szemben a végrehajtási eljárás szünetel, ne nyújtson be erre tekintettel fizetési könnyítési kérelmet) És a NAV-nak sem kell végzést hozni, sem értesítést kiküldeni nem kell. Ha a szünetelés előtt pl. a NAV inkasszót bocsátott ki, a NAV intézkedik az inkasszó visszavonásáról. Ha a pénzintézet a megbízást a szünetelés kezdő időpontját követően teljesítette, és a NAV részére az összeget átutalta, akkor a NAV azt 8 napon belül visszatéríti. Jövedelem letiltás esetén, ha a munkáltató még nem utalta át a szünetelés kezdő napjáig a behajtandó összeget, akkor a NAV tájékoztatja a munkáltatót a levonás felfüggesztéséről.
Azon adózóval szemben, akinek adótartozása áll fenn, de a NAV 2020. március 24-e előtt még nem indított ellene végrehajtási eljárást, az adóhatóság jelenleg is élhet a végrehajtás eszközével.
Ettől függetlenül jelen helyzetben a NAV elsődlegesen fizetési tájékoztatót fog kiküldeni az adózóknak.
Van néhány kivétel, ilyen például
- a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárás. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a járványügyi előírásokat megsérti, a kiszabott egészségügyi bírság végrehajtandó.
- az általános közigazgatási rendtartás alapján hozott döntésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtása,
- a törvényszéki megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtása.
Tehát ezekben esetekben az eljárások folytatódnak a veszélyhelyzet ideje alatt is. A szünetelés ideje alatt az elévülés is nyugszik, így az semmiképp nem következik be ez alatt az idő alatt. A végrehajtáshoz való jog elévülése a veszélyhelyzet megszűnése utáni 16. napon folytatódik.
Ugyanakkor azon adózók számára, akik a járványhelyzet miatt kerülnek nehéz helyzetbe és a rendkívüli helyzet alatt keletkezett tartozásaikat nem, vagy csak nehezen tudják teljesíteni, javaslom, hogy éljenek a jogszabály adta lehetőséggel, kérjék a részletfizetés, vagy fizetési halasztás engedélyezését.
Ennek folyamatáról, módjáról részletes és közérthető tájékoztató anyagok találhatók a NAV honlapján.
Ha az online pénztárgép, illetve az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés felügyeleti egysége éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, akkor a felülvizsgálatot az üzemeltetőnek a veszélyhelyzet megszűnése utáni 120 napon belül kell elvégeztetnie.
A COVID-19 koronavírus-járvány miatt a Kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett és olyan intézkedésekről döntött, amelyek értelmében radikálisan csökkenteni kell a személyes érintkezések számát. A veszélyhelyzetet a NAV a pénztárgépek és az automata berendezések éves felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség szempontjából vis maior helyzetnek tekinti.
Körültekintő eljárásnak számít, ha az üzemeltető elhalasztja a felülvizsgálatot a veszélyhelyzet utáni időszakra, ha a felülvizsgálat csak személyes érintkezéssel végezhető el.
Az üzemeltetőnek semmilyen szankcióval nem kell számolnia, ha időközben a határidő lejár és az elmaradt éves felülvizsgálatot legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnése utáni 120 napon belül elvégezteti.
A NAV csak abban az esetben javasolja a veszélyhelyzet időszaka alatt esedékessé váló éves felülvizsgálatok elvégzését, ha az közvetlen személyes érintkezés nélkül vagy annak minimalizálásával megoldható.
