Magyarországon veszteséges lett az OTP Bank, a külföldi leánybankok teljesítményével azonban sikerült csoportszinten javítani az eredményt – mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes az OTP-csoport első negyedévi jelentését ismertetve.
“Egyértelműen el lehet mondani, hogy a külföldi leánybankok húzták a csoport eredményét” – fogalmazott Bencsik László.
Hozzátette: a menedzsment várakozása szerint új akvizíciók, folytatódó organikus növekedés, stabil kockázati profil és magas infláció által vezérelt költségdinamika mellett a 2023-as konszolidált korrigált tőkearányos megtérülés a tavalyi érték közelében alakulhat, a hitelállomány 5 százalék alatt emelkedhet.
Vegyes képet mutat az első negyedév – mondta. A csoport 69 százalékkal magasabb, 195 milliárd forintos adózott eredményt ért el; “ez a pohár teli része“. A bankadó és az extraprofitadó együtt 88,1 milliárd forintot tett ki, amelyet egyedi tétel, az akvizíciók 84,9 milliárd forintos hatása semlegesített. “A pohár üres fele“, hogy az első negyedévben a magyar működés 37 milliárd forint veszteséget szenvedett el a leányvállalatoktól kapott osztalékok nélkül, a banki különadók miatt – mondta.
Beszélt arról is, hogy belföldön a magas kamatszint miatt 79 százalékkal csökkentek a jelzáloghitel-igénylések. A trend változása nem várható, amíg ez a kamatszint marad; a személyi hitelek folyósítása viszont kissé emelkedett – tette hozzá.
Az OTP Bank piaci részesedése a lakossági betétekből 0,5 százalékponttal nőtt, 41,7 százalékra. A vállalati hitelezésben a magas kamatkörnyezetben a támogatott hitelek iránt volt jelentős a kereslet.
A külföldi leánybankok teljesítménye javult az első negyedévben, egyedül Romániában nem látszik érdemi növekmény. Oroszország és Ukrajna is jövedelmező lett, amit Bencsik László szép eredménynek nevezett. Megjegyezte, hogy Bulgária és Montenegró kivételével minden országban stagnált vagy csökkent a hitelállomány.
A konszolidált nettó kamatmarzs javulásához leginkább a kelet-közép-európai külföldi leánybankok járultak hozzá, ahol emelkedő, ám a magyarországitól lényegesen alacsonyabb kamatkörnyezet kedvezően hat a marzsokra – fejtette ki. A második negyedévben az új kötelező tartalékráta tovább rontja a jövedelmezőséget, havi 5 milliárd forinttal kevesebb emiatt a profit – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a csoport tőke- és likviditási helyzete stabil. Az első fél év végéig lezárul az üzbég Ipoteka Bank akvizíciója, amely az üzbég bankszektor ötödik legnagyobb szereplője, a jelzáloghitelezésben pedig piacvezető, és tavaly 100 millió dollár körüli eredménye volt.
A menedzsment várakozása szerint a már megvalósult üzbég Ipoteka Bank, és a NOVA KBM akvizíciók eredménytermelő képességükkel érdemben hozzájárulhatnak a csoport adózás utáni eredményéhez. Az Ipoteka Bank konszolidálásának egyszeri pozitív adózás utáni eredményhatása meghaladhatja a 200 millió eurót – ismertette.
Az OTP hajnalban kiadott gyorsjelentése szerint a csoport működési eredménye negyedéves alapon 4 százalékkal, éves alapon 21 százalékkal 231,8 milliárd forintra javult az első negyedévben. A bevételek ezen belül negyedéves alapon 1 százalékkal, éves alapon pedig 27 százalékkal 457,1 milliárdra emelkedtek; a működési kiadások 225,2 milliárd forintot tettek ki, ami az előző negyedévihez képest 1 százalékos csökkenést, az egy évvel korábbihoz képest 32 százalékos növekedést jelent.
Az OTP részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír kedden 115 forinttal, 1,03 százalékkal 11 080 forintra csökkent, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 11 580 forint, a legalacsonyabb 7738 forint volt.
