A tavaszi járvány, a drákói korlátozások drámai gazdasági következményei után most enyhébbek az előírások Spanyolországban. Nem csak ebben érvényesül a gazdasági miniszter asszony startégiája. Hazai és nemzetközi kapcsolati hálója okán szinte valamennyi fontos kérdésben Nadia Calviño szava dönt.
„Nem akarok ismert lenni” – indokolta a spanyol gazdasági miniszter egy rádióinterjúban miért nem zavarja, hogy két évvel hivatalba lépése után a spanyolok kevesebb, mint fele ismeri a nevét. Nadia Calviño ritkán válaszol a sajtó kérdésire. Szakpolitikusnak tartja magát. „Nem célom a népszerűség és az ismertség se.”
Calviño Spanyolország legbefolyásosabb politikusa! Gazdasági miniszterként és kormányfő-helyettesként az ő kezében futnak össze a március óta súlyos epidemológiai és gazdasági krízissel küzdő országban a válságkezelés szálai.
A kezdettől fogva állítja, hogy a gazdasági válságot nem lehet elhárítani. Célja ezért a hatások mérséklése és „Spanyolország újjáépítése”. A szociáldemokrata miniszterelnök, Pedroc Sánchez az uniós tagállamok vezetőinek és a spanyol ellenzéknek is gesztust akart gyakorolni, amikor tavaly nyáron kinevezte az 52 éves jogász-közgazdászt.
Jó választásnak bizonyult
Calviño beváltotta Sánchez reményeit: biztosítja Spanyolország szavahihetőségét az európai partnerek, a nemzetközi pénzpiaci szereplők és a spanyol gazdasági körök számára is. Elhiszik neki, hogy a válság és az állami gazdaságélénkítő intézkedések ellenére sem fog elszabadulni a költségvetési hiány és az államadósság, Spanyolország gazdaságilag és politikailag is stabil marad.
Calviño kinevezése politikailag is jó húzás volt az évekig kisebbségben kormányzó, újabban pedig egy instabil szociáldemokrata-baloldali populista koalíciót vezető kormányfő részéről. Szakmai kompetenciáját a konzervatív ellenzék sem vonja kétségbe. „Intelligens és lenyűgöző munkabírású” – jellemezte a baloldali kormánnyal egyébként nagyon kritikus konzervatív napilap, az El Mundo. „A politikai és gazdasági stabilitás záloga” – írta róla nem kevésbé találóan a balliberális El País.
Calviño a 2014-es alapítása után rögtön középpárttá vált Podemos (’Meg tudjuk csinálni’) nevű formáció sorait erősíti. Habár közgazdasági nézeteivel egyáltalán nem illik pártjába. A a baloldali-populista párt alapítása óta a szociális támogatások emelését és a gazdaság állami beruházásokkal történő élénkítését propagálja, Calviño mégis elérte, hogy a megbízhatatlan kisebbik koalíciós partner támogassa a kormány szigorú költségvetési politikáját. Idén nyáron arról is meggyőzte párttársait, hogy elálljanak egy követelésüktől. A Podemos a válságra hivatkozva a néhány éve elfogadott munkaerőpiaci liberalizáció visszavonását akarta. „A vállalatoknak döntő szerepük volt a spanyol gazdaság talpra állításában a 2008-ban kezdődött világgazdasági válság után, ezért nem fogunk olyan intézkedést hozni, amelyek megnehezítené a helyzetüket.”
Több irányból szőtt kapcsolati háló
Calviño 1968-ban az észak-spanyol La Coruñában született. Apja az állami televízió, az RTVE igazgatója volt. Így már gyermekkorában magába szívta a közélet iránti érdeklődést. Mialatt jogi, majd a közgazdasági diplomát szerzett, tolmácsként dolgozott. Angolul, franciául és németül is kiválóan beszél. Tanulmányai alatt ismerkedett meg férjével, aki elismert közgazdászként és egy neves madridi marketingcég vezetőjeként a spanyol gazdasági élet jól ismert, befolyásos szereplője.
Calviño a 2000-es évek elejétől Brüsszelben dolgozott. Előbb a versenypolitikai, majd a Belső Piaci Főigazgatóságot vezette. 2014-től pedig a Költségvetési Főigazgatóságát első embere volt.
Nyelvismerete, uniós karrierje és a férje révén szerzett ismeretségei is hozzájárulnak, hogy Calviño kiváló nemzetközi és spanyol kapcsolati hálóval rendelkezik. Legalább ennyire fontos, hogy a Költségvetési Főigazgatóságát vezetőjeként napi munkakapcsolatban állt a gazdasági biztossal, Günther Oettingerrel. A korábbi Baden-Württembergi miniszterelnök, a konzervatív német kormánypárt, a CDU politikusa Merkel kancellár bizalmasa. A németül kiválóan beszélő Calviño szoros viszonyt alakított ki a legendásan rossz angoltudásáról hírhedt Oettingerrel.
Nyáron kis híján Calviño lett az Euró-csoport, a közös pénzt használó tagállamok gazdasági-, költségvetési és adópolitikáját koordináló nagy szakmai és politikai befolyású testület elnöke. Oettinger és Merkel őt favorizálta, ahogy a szociáldemokrata német pénzügyminiszter, Olaf Scholz is. Máig rejtély, miként maradt alul a titkos szavazáson az esélytelennek tartott portugál Mário Centenoval szemben. Mert ő volt az egyetlen nő az asztalnál – magyarázta a brüsszeli folyósói pletykákra hivatkozó spanyol sajtó.
Pragmatikus proram
Valószínűbb, hogy a Calviño és Centeno közötti választásnak szakmai okai voltak. Centeno az önálló tagállami adópolitika híve. Calviño az euró-csoport közös adó-, költségvetési- és gazdaságpolitikája mellett érvel. Első lepésként adóztatná az online vállalkozásokat és a pénzügyi szektort. Bevezetné az európai munkanélküliségi biztosítást és támogatja az euró-kötvényeket is.
Utóbbi különösen vitatott. Lényege, hogy a tagállamok az EU égisze alatt közösen felvett hitelekből finanszíroznák az államadóságukat. A déli tagállamok így szeretnék biztosítani az alacsonyabb kamatokat és ezzel az államadósságuk olcsóbb refinanszírozását. Az északiak elutasítják az adósság szocializálását. Félnek, hogy ez felelőtlen költekezésre csábítaná a déli államokat.
Calviñot a Brüsszelben töltött évek pragmatikussá tették. Tudja, hogy elképzeléseiből az integráció erősítése érdekében a gyakorlatban sok egyelőre megvalósíthatatlan. Ezért az Euró-csoport elnökeként sem állt volna elő maximális terveivel.
Kapcsolati hálóját ismerve nem meglepő, hogy Brüsszelben, a tagállami fővárosokban és odahaza is a spanyol kormány legfontosabb tagjaként tekintenek Calviñora. A miniszterasszonynak de facto nagyobb hatalma van Madridban, mint a kormányfőnek.
Calviño a koronajárvány-válságalapokról folytatott brüsszeli tárgyalásokon is több volt, mint Madrid Sánchez által megbízott képviselője. Központi szerepet játszott a 1.800 milliárd eurós ’Next Generation EU’ tervezésében.
Korlátozások: Immár Calviño szemlélete érvényesül
Amikor Calviño 2018 nyarán hivatalba lépett sok éves válság után felszálló ágban volt a spanyol gazdaság. A GDP és az adóbevételek növekedésének köszönhetően mindössze 2,5 százalék volt a költségvetési hiány. Calviño ezt is soknak tartotta. A gazdaság felfelé, a hiány lefelé ívelésére való tekintettel nem tűnt lehetetlennek fő fiskális politikai célja elérése, az államháztartás egyensúlyba hozása, a hiány nélküli költségvetés 2020-tól.
A világjárvány mindet átrendezett. Tavasszal nem vitatta, hogy a mindennapi életet és a gazdaságot valamelyest korlátozni kell a pandémia feltartóztatása érdekében. De hevesen tiltakozott, amikor a kormány szigorú korlátozásokat vezetett be: kijárási és munkába meneteli tilalom kevés kivétellel, szinte valamennyi üzlet bezártatása. Calviño a fatális gazdasági következményekre figyelmeztetett. A költségvetési bevételek az euró-zónában átlagosan 2,4 százalékkal csökkentek 2020 első félévében. Spanyolországban 11 százalékkal kevesebb volt az állami bevétel!
A második hullám kitörésekor a spanyol kormány Calviño elképzelését követve csak kevés korlátozást vezetett be. Ennek ellenére várhatóan 14,1 százalékos GDP csökkenésre számítanak 2020-ban! Ebben nagy szerepet játszik az idegenforgalmi bevételek drasztikus zsugorodása, amelyek a spanyol gazdasági teljesítmény 13 százalékát adják.
Calviño reményei szerint a visszafogott őszi-téli korlátozásoknak köszönhetően nem válik semmivé a nyár végi felívelés. A harmadik negyedévben ugyanis váratlanul nagy ütemben, 16,7 százalékkal bővült a spanyol GDP az előző négy hónappal összehasonlítva. Igaz a fertőzések számának csökkenésére még várni kell.
Calviño talpra állítja Spanyolországot?!
Calviño bízik a turisták visszatérésében. De a nevével fémjelzett ’Nemzeti Tálraállási Program’ nem csak az idegenforgalomra épít. A 140 milliárd eurós keretből, amelynek forrása szinte teljes egészében a ’Next Generation EU’ lesz, szinte valamennyi gazdasági szegmensbe. Közberuházásokon és a magánszektor invesztícióinak támogatásán keresztül 800 ezer új munkahelyet akar teremteni. A támogatások elosztásánál a ’zöld gazdaság’ és a digitalizáció erősítése döntő szempont lesz. Calviño ígérete szerint, ha a pénz még januárban elkezd folyni Brüsszelből, februárban már részesülhetnek belőle a spanyol cégek.
„A feladat nehéz, de társadalmunkban és a gazdaságunkban meg van a képesség a teljesítéséhez” – állt a sajtóközleményben, amelyben a miniszterasszony a 2020-as évet értékelte és a jövő évi kilátásokról nyilatkozott tavaly decemberben.
