Kínában a termelők drasztikusan csökkentik áraikat, miközben a fogyasztói árak stagnálnak. Közgazdászok deflációra figyelmeztetnek, és úgy látják, hogy a kormánynak és a központi banknak cselekednie kell.
Európában és az Egyesült Államokban a fogyasztók türelmetlenül várják, hogy az infláció jelentősen mérséklődjön. De míg a nyugati országok makacsul magas inflációval küzdenek, addig Kínában éppen az ellenkezője a probléma. Ott egyre nagyobb az aggodalom a defláció miatt.
A kínai gyártók júniusban hét és fél év óta a legnagyobb mértékben csökkentették áraikat a gyenge kereslet miatt. A termelői árak 5,4 százalékkal csökkentek éves szinten – közölte a pekingi statisztikai hivatal.
Ez nemcsak a kilencedik csökkenés volt a sorban, hanem 2015 decembere óta a legnagyobb mértékű is. A várakozásoknál is erősebb volt: a Spiegel beszámolója szerint csak 5,0 százalékos csökkenésre számítottak. A vállalatok árcsökkentésre kényszerültek, különösen az energia-, fém- és vegyipari ágazatokban, mivel a kereslet gyengült belföldön és külföldön egyaránt.
Kétéves mélyponton a fogyasztói árindex
Emellett a fogyasztói árak – csaknem két és fél év óta először – nem emelkedtek tovább. Júniusban a tavalyi év azonos hónapjának szintjén stagnáltak, miután májusban enyhe, 0,2 százalékos emelkedést mértek. A fogyasztói árindex így két éve a legalacsonyabb szintre esett.
Ennek egyik oka valószínűleg a visszafogott kereslet lehet. A Barclay pénzintézet közgazdászai az adatok tükrében “nehéz deflációs környezetről” beszéltek.
Deflációnak nevezik az árak általános csökkenését. Bár a fogyasztók első látásra jól járnak, mert kevesebbet kell fizetniük az árukért és szolgáltatásokért, a defláció azonban általában a vállalatok nyereségére is nyomást gyakorol, és így például a bércsökkentés vagy az elbocsátások kockázatát is magában hordozza.
A defláció veszélyesebb, mint az infláció
A kiindulópont egy olyan gazdasági helyzet, amelyben az áruk és szolgáltatások kínálata nagyobb, mint a kereslet. Ez a túlkínálat lenyomja az árakat. Ez az árak további csökkenésének és a termelés zsugorodásának lefelé tartó spiráljához vezethet: mivel a fogyasztók további és további árcsökkenésre számítanak, visszafogják a vásárlásokat.
A bevételkiesés ellensúlyozására a vállalatok a személyzeti kiadásaikat is csökkentik, ami hosszú távon a munkanélküliség növekedéséhez vezet, és tovább súlyosbítja a helyzetet.
A közgazdászok szerint a defláció e lendület miatt még pusztítóbb hatással lehet egy gazdaságra, mint az infláció, amelyet az árak emelkedése jellemez.
A kínai gazdasággal kapcsolatos aggodalmak a pénzügyi piacokon is megjelennek. A nemzeti valuta, a jüan árfolyama esett, és az ázsiai részvények is a negatív tartományba csúsztak. “Mivel a hitelkereslet gyenge, a valuta pedig nyomás alatt van, úgy véljük, hogy a támogatás nagy részét a fiskális politika fogja adni” – írták a Capital Economics közgazdászai. Ők arra számítanak, hogy a központi bank idén további kamatcsökkentéseket hajt végre.
Hu Yuexiao, a Shanghai Securities elemzője szintén arra számít, hogy a központi bank csökkenti a hitelkamatokat a kereslet élénkítése érdekében. A központi banknak jelenleg azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy a korlátozó Covid-intézkedések hosszú időszaka után újra pályára állítsa az ország lankadó gazdaságát.
Elemzők úgy látják, hogy nemcsak a központi banknak, hanem a kormánynak is szerepet kell vállalnia vabban, hogy új ösztönző intézkedésekkel élénkítse a keresletet.
A pekingi kormány célja, hogy az átlagos fogyasztói infláció idén három százalék körüli legyen. Tavaly, amelyet évet még erősen befolyásoltak a Covid-járvány miatti megszorítások, az inflációs ráta két százalék volt.
A csökkenő ingatlanárak és számos fejlesztő pénzügyi problémái nemcsak az építési tevékenységet, hanem valószínűleg a fogyasztói kiadásokat is visszafogták. Emellett az exportorientált Kína azzal is küzd, hogy olyan fontos piacok, mint Németország és az egész eurózóna recesszióban vannak.
A nagy nyugati bankok közgazdászai a közelmúltban csökkentették a kínai gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzéseiket. A UBS, a Standard Chartered, a Bank of America és a JPMorgan előrejelzése szerint a világ USA után második legnagyobb gazdaságának bruttó hazai terméke az idén 5,2 és 5,7 százalék közötti mértékben nőhet. Eddig a sáv 5,7 és 6,3 százalék között mozgott.
