Némi túlzással rakétasebességgel növekedett a házhozszállítási és a webáruház biznisz a koronavírus-járvány idején az egész világon. Mi sem jellemzi jobban ennek az ágazatnak a „felpattanását”, hogy a világ első számú webáruháza, az Amazon a tervezett 100 ezer helyett 175 ezer új raktárost és futárt vett fel néhány nap alatt, s ezzel a vállalatbirodalom alkalmazottainak száma 900 ezerre nőtt. Még nem tudni, hogy a pandémia – remélhetően minél előbbi teljes „lecsengése” után milyen konjunktúrával számolhatnak a házhoz szállító cégek és az internetes e-kereskedelmi áruházak.
A polclesöpréstől az internetes rohamig
A COVID-19 járvány a termelő és a szolgáltatási ágazatok és azok cégeinek többségét súlyosan megsebesítette, néhány üzletág viszont szinte egyik hétről a másikra igen erőteljes növekedésbe kezdett. Ezek közé tartoznak a vendéglői ételeket hazaszállító céghálózatok, a nyitva tartó és az online szupermarketek, valamint saját és szerződött házhoz szállító partnereik, s nem utolsó sorban a csomagszállító szolgálatok.
Február második felében az USA-ban és Nyugat-Európában még a forgalom és a bevételek csökkenésére panaszkodtak az ételt és élelmiszert, háztartási vegyiárukat, stb. házhoz szállító cégek. Hasonló volt a helyzet március legelején, amikor a vásárlók maguk láttak hozzá a polcok lesöpréséhez a szupermarketekben szinte az egész világon. Ez a felhalmozási, pánikvásárlási hullám nem tartott tovább tíz napnál, s amikor tele volt a „kamra”, alábbhagyott a roham.
A legszerényebb becslések szerint is a világ lakosságának egyharmada maradt és marad otthonában a járvány idején, ezeknek az embereknek a döntő többsége ki sem mozdul a lakásából. A felhalmozott élelmiszerkészletek csökkenésének pótlására március második felében megindult a világ legtöbb országában – a szupermarket-hálózatok legnagyobb örömére – az internetes rendelési roham, amely a kijárási korlátozások enyhítésével sem esett vissza lényegesen, különösen az idősebb, jobban veszélyeztetett korosztály részéről.
Zuhan a vendéglők, száguld a szupermarketek forgalma
Ami a meleg ételeket illeti: az önként otthonmaradók, a távmunkában dolgozók egy része továbbra is főz odahaza; sokan hobbiból, időmulasztásból most kezdtek el főzni, s nem kevés azoknak a száma, akik éttermekből szállíttatnak haza ebédet és/vagy vacsorát. (Ismeretes, hogy a legtöbb országban a nagyon szigorú, újraszabályozott higiéniai előírásoknak megfelelő vendéglők, gyorséttermek csak elvitelre és házhoz szállításra nyithatják meg konyháikat.)
Március közepére az amerikai vendéglők forgalma az egy évihez korábbihoz képest 20 százalékkal, május közepére pedig már 60 százalékkal esett vissza, s hasonlóak az adatok Európában is. Ugyanakkor a szupermarket-láncok bevételei 90-110 százalékkal növekedtek minden kontinensen.
Az amerikai Walmart Grocery, Instacart, Shipt, Target, Prime, Fresh Direct, Stop and Shop és a többi országos szupermarket hálózatnál oly mértékben nőttek a házhoz szállítási rendelések, hogy ezek kiszállítási teljesítését saját járműparkkal már nem győzik. Egyre több olyan szállítási céggel kötnek szerződést, amelyek jelentős teherautó flottával rendelkeznek. (Májusi adatok szerint az amerikai lakosság 40-45 százaléka rendel szupermarketektől, webáruházakból élelmiszert. Jól jelzi az élelmiszerek házhoz szállítása iránti kereslet igen nagy ütemű bővülését, hogy az USÁ-ban naponta több százezerszer töltenek le rendelési applikációt.)
Nem panaszkodhat a forgalom és a bevételek bővülésére a Tesco, az Auchan és a Spar sem. A Spar online megrendelései például Magyarországon 80 százalékkal növekedtek, ugyancsak idehaza a Tesco pedig a csaknem 30 szállító járművel rendelkező Ice Cube („alapjáratban” vendéglői jégkockákat és egyéb jégtermékeket gyártó) céggel kötött megállapodást a kiszállítások teljesítésére, amelyhez a saját járműpark már nem elegendő. Az Auchan pedig újdonságként háromféle, nagy dobozba csomagolt „túlélő csomagot” kínál azonnali elvitelre.
Dél-Koreában is szárnyal az élelmiszerek házhoz szállítása, amely egy hónap alatt 150 százalékkal bővült. Kínában az országos hálózattal rendelkező Meituan lánc kapja az online megrendelések 80 százalékát, a házhoz szállítás érintésmentesen (non contact) történik, a fizetés pedig bankkártyával az interneten.
Rendelni jó, mert…
Az egészségbiztonsági okok mellett mi magyarázza az élelmiszerek és a sok terméket felölelő háztartási cikkek (beleértve a nagy üzletté felfejlődött személyi higiéniai termékek, például maszk, fertőtlenítőszerek) online rendelésének a „megugrását”? Néhány fontos tényező:
- kifogyóban az otthoni készletek
- nem kell bolyongani az üres vagy a még újra fel nem töltött polcok között
- nincsen távolságtartási kényszer
- nem kell sorban állni a pénztárak előtt
- nem szükséges boltról boltra járni a hiánycikkek beszerzésére
- nem kell cipekedni
- érintésmentes, a megállapodott időben történő kiszállítás
Online vagy személyes?
A szupermarket hálózatok számára nagy kérdés, hogy a vásárlók a járvány vége után is kitartanak-e az online rendelések mellett. Szakértők véleménye szerint lehet ugyan csökkenésre számítani, de sokan megízlelték és megszerették ezt a vásárlási módot. Sokan viszont azt állítják, hogy a személyes vásárlás élményt jelent, a termékek „élnek”, maradnak tehát a hagyományos bevásárlásnál. Hosszabb távon azonban nem kétséges, hogy az online fog győzni. Nem csak az élelmiszerek, hanem a ruházati, szórakoztató elektronikai, lakberendezési, stb. termékek területén is. (A járvány egyébként az egész világon sok céget kényszerített arra, hogy online-ra, webáruházra térjen át a boltbezárások miatt. Ennek nyomán hatalmas kereslet támadt az úgynevezett webshop logisztika iránt.)
2019-ben egyébként az USA, Kína és Japán voltak a legnagyobb online forgalmat lebonyolító országok. Tavaly Észak-Amerika és Európa online piaci részesedése mintegy 50 százalék volt, az ázsiai-csendes óceáni térségé pedig 42 százalék. Ez utóbbi részarányban Kína 62 százalékot képviselt. A kínai online piac évi 33 százalékkal bővül, s a szakértők járvány előtti előrejelzése szerint az ázsiai ország 2022-re átveszi az vezetést az USÁ-tól az eladások értékében.
Az Egyesült Államokban az online értékesítések összege tavaly elérte a 3,3 billió (nem milliárd!) dollárt, a növekedés az elmúlt esztendőkben évi 22 százalékos volt ebben a szektorban. Ebben az értékesítési összegben kiemelt szerepet játszik az Amazon cég, amelyről a későbbiekben még lesz szó. De előbb – a teljesség igénye nélkül -ismerkedjünk meg az étel házhoz szállítási piaccal, annak fontosabb szereplőivel és irányzataival.
Vendéglőből haza
Miközben az USA-ban a kiskereskedelmi forgalom a márciusi 8,3 után áprilisban 16,4 százalékkal (ezen belül például a ruházati cikkeket kínáló boltoké 89 százalékkal) zuhant, az ételt haza szállító cégek bevételei minden korábbit meghaladnak. (Érdemes megjegyezni, hogy ebben a „műfajban „az Egyesült Államok a piacvezető, de fontos piaci szereplő Kína, Japán, Kanada, Németország és Nagy-Britannia is.)
Európában tavaly az étel házhoz szállítási piac forgalma 16,5 milliárd dollár volt, s még a járvány előtt készült egy előrejelzés, amely szerint ebben az ágazatban a következő tíz esztendőben évi 10 százalékos növekedés várható. Már a járvány kezdetekor gyakorlatilag a világ minden országában igen szigorú higiéniai szabályokat, szabályozást vezettek be az ételek vendéglői elkészítésére, házhoz szállítására, a járművek tisztaságára. Kínában például az érintésmentes kiszállítást végző futárok ruháján kijelzőnek kell mutatnia az illető testhőmérsékletét. Más országokban pedig a futárok a műszak alatt nem ehetnek, nem dohányozhatnak, ugyanis mindkét „művelet” óhatatlanul a száj megérintésével jár.
Cégharcok a bővülő piacért
Ma az USA leggyorsabban növekvő étel házhoz szállító cége a start up-nak számító DoorDash, amely egy éve megvásárolta az elit éttermekből szállító Caviart. A piaci cápák közé tartozik a Grubhub, amely számára május közepén 6 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatot tett az Uber ételszállító üzletága, az Európában is nagy „játékosnak” számító UberEats. (Az Uber taxi és gépkocsi iparága a járvány miatt igencsak veszteséges, ennek nyomán a vállalat az első negyedévet 2,9 milliárd dollár deficittel zárta, s kénytelen volt főállású dolgozóinak 14 százalékát elbocsátani. Az UberEats bevételei viszont az első negyedévben 53 százalékkal bővültek.)
A Grubhub igyekszik egymilliárd dollárral felsrófolni az árat, de az ügyletet – ha létrejön – a versenyhatóságnak is meg kell vizsgálnia. (A 2004-ben alapított Grubhub korábban igencsak nyereséges volt, az idei első negyedévben azonban 34 millió dollár veszteséget halmozott fel, nem bírta a versenyt az UberEats-szel és az Amazonnal.) Amennyiben az UberEats számára sikeres lesz a bekebelezési tranzakció, az óriáscég piaci részesedése az USA-ban 55 százalék lesz, míg a DoorDash a piac 35 százalékát tudhatja a magáénak. Látnivaló, hogy a járvány „megdobta” ezt a piacot is, s a szereplők igyekeznek is – amíg lehet – minden gyümölcsöt leszakítani.
Az amerikai étel házhoz szállító vállalatok nem csak hazaviszik az ételt, hanem komplex szolgáltatást nyújtanak az őket igénybe vevő éttermeknek, többek között marketinget, étlapszerkesztést, üzletszervezést, telefonrendelések felvételét és továbbítását. Az éttermek fizetnek csatlakozási és marketing díjat, kezelési költséget a kiszállító cégeknek, valamint a házhoz szállított ételek értékének átlagosan 10 százalékát. Nem tűnik rossz üzletnek…
Jól megy a csomagszállító és futár cégeknek is
Igencsak megnövekedett a járvány alatt a forgalma a korábban is üzletileg sikeres nemzeti és nemzetközi csomagszállító vállalatoknak. Ebbe a multikörbe tartozik többek között a DHL, a Fedex, a UPS, a TNT, a DPD és a GLS. A piacvezető a DHL, amelynek világpiaci részesedése 2018-ban 39 százalék volt. Tavaly a csomagszállító ágazat 430 milliárd dolláros világforgalmat bonyolított le, a piac 581 ezer vállalata 4,1 millió dolgozót foglalkoztatott.
A járvány idején a csomagszállító és futár cégek nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint karácsony vagy az úgynevezett Black Friday környékén. Csak áprilisban a kiszállított csomagküldemények darabszáma 175 százalékkal haladta meg az előző évit. Országon belül általában 24, nemzetközi viszonylatban pedig 24-96 óra a kiszállítási idő, amely az elmúlt hónapokban megnövekedett egyrészről a határok lezárása, másrészről pedig a légiforgalom szinte teljes leállása miatt.
Amazon, Alibaba
Korábban már szó volt arról, hogy jelentősen bővült a webáruházak forgalma, mindenekelőtt a Jeff Bezos által 1994-ben alapított Amazoné. A garázsban alapított, könyváruháznak indult cég ma gyakorlatilag mindent árusít és a világ sok országában van jelen raktárakkal, regionális elosztó központokkal. Az elmúlt öt évben az egész világot behálózó webáruház- birodalom részvényeinek árfolyama 560 százalékkal növekedett.
Az idei első negyedévben az Amazon bevételei 22 százalékkal bővültek, s elérték a 73 milliárd dollárt, vagyis a 10 ezer dollárt másodpercenként. Ugyancsak az év első három hónapjában a részvények árfolyama 27 százalékkal nőtt. Bezos 2018-ban megelőzte Bill Gatest, s ma ő a világ leggazdagabb embere 143 milliárd dolláros vagyonnal.
Bezost és a cég felső vezetését az elmúlt hónapokban sok támadás érte amiatt, hogy nem törődnek a dolgozók egészségének védelmével, a raktárakban nem voltak vírus elleni védőfelszerelések, s a cég sok raktáros és futár munkatársa betegedett meg. (A dolgozók egészségével nem sokat törődő cégvezetés napokon át nagyon kemény kritikát kapott a Wall Street Journaltól, amelynek Jeff Bezos a tulajdonosa.)
Az Amazon dolgozóinak sztrájkhulláma azt eredményezte, hogy most már mindenkinek a rendelkezésére állnak a cégnél maszkok és fertőtlenítő szerek. Emellett a raktári dolgozók, a futárok és a zöldségesek órabére a rendkívüli nagy „hajtás” elismeréseként áprilisban az USA-ban 2 dollárral, Nagy-Britanniában 2 fonttal, Európában pedig 2 euróval nőtt. A cég számára ez havi 350 millió dollár többletkiadást jelent, de ez az összeg sokszorosan megtérül a rendelésállomány tartós felduzzadása következtében. Természetesen az Amazonhoz befutó megrendelések kiszállítási ideje is megnövekedett, de emiatt a vásárlók most nem zúgolódnak.
A világ második legnagyobb webáruháza, a kínai Alibaba is növelte a forgalmát, de az első negyedévben a járvány miatt részvényeinek árfolyama 7 százalékkal csökkent. Még nem ismertek az idei első három hónap forgalmi adatai, a tavalyi negyedik negyedben az Alibaba bevétele 23,2 milliárd dollár volt, 38 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az Amazon és az Alibaba a világ online kereskedelmének egyharmadát (!) bonyolítja le. Nem panaszkodhat a forgalom alakulására az ugyancsak kínai JD com. webáruház sem, amely a tavalyi utolsó negyedévben 24,5 milliárd dolláros bevételre tett szert, az idei első negyedben pedig részvényeinek árfolyama 24 százalékkal növekedett.
Mit hoz a jövő?
Nem kétséges, hogy a koronavírus járvány nagy vesztesei közé tartozik többek között a turizmus, a szállodaipar, a légiipar, a bútorgyártás és-értékesítés, a szórakoztatóipar, a luxus- és szépségápolási cikkek, a ruházat ipar.
Viszont mindazok az online és házhoz szállító ágazatok, amelyek a bezártság szülte keresletet és igényeket elégítik ki minőségi színvonalon jó konjunktúrát, nagy fellendülést élveznek, ők a járvány üzleti nyertesei. Kérdés, hogy ebből mennyit tudnak megőrizni a járvány utáni időkre, s mennyire alakulnak át ezekben a hónapokban a vásárlói szokások. Ma csak annyi állapítható meg, hogy új világ kezdődött az online és a házhoz szállítási biznisz több ágazatában is.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant