A szlovén parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a svájci frankban, vagy svájci frank alapon felvett lakossági hitelek adósainak az árfolyamkülönbség miatt 2015-ig felgyülemlett költségeit elosztja a bankok és a mintegy 32 ezer hitelfelvevő között – közölte a szlovén közszolgálati televízió. A pénzintézetek jelezték, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért.
Az új jogszabály értelmében a bankoknak a 2004. június 28. és 2010. december 31. között megkötött hitelszerződésekben visszamenőleg a frank árfolyamváltozásra vonatkozó felső határt is meg kell jelölniük, ennek mértékét 10 százalékban határozták meg. Így a devizaárfolyam nagyobb mozgásából fakadó extra veszteséget a pénzintézeteknek vissza kell fizetniük a hiteleseknek.
Ezt a törvény hatályba lépését követő 60 napon belül meg kell tenniük, a korrrekciót a már visszafizetett hiteleknél is érvényesíteniük kell.
A törvénytervezetet az érintett hitelfelvevők érdekeit képviselő Frankszövetség nevű szervezet nyújtotta be a parlement felső házának, a Nemzeti Tanácsnak, miután a törvényhozás 2019 októberében elutasította a testület javaslatát a frankhitlek eurósításáról.
A törvényt a 90 fős parlament 52 képviselője támogatta és nyolc ellenezte. A jogszabály mellett szavazott a kormányzó jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS), a jobboldali ellenzéki Szlovén Nemzeti Néppárt (SNS), a Baloldal (Levica), a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi), a Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DeSUS) és a volt baloldali miniszterelnök pártja, a Marjan Sarec Párt (LMS) is.
Alojz Kovsca, a Nemzeti Tanács elnöke a törvényjavaslatról szóló parlamenti vitában nem értett egyet a bankok azon érveivel, miszerint a törvény alkotmányos és uniós jogba ütközik, annak visszamenőleges hatálya miatt. Hozzátette:
a hosszú és költséges eljárások lehetetlenné teszik, hogy a bíróságok esetenként kezeljék a hitelesek ügyét.
A pénzintézetek szerint a rendelet végrehajtása azért is kivitelezhetetlen, mert a törvényi előírások alapján csak tíz évig kötelesek tárolni ügyfeleik adatait, így a 2012 előtt visszafizetett hitelekről már nem rendelkeznek dokumentumokkal.
A jogszabály a banki működési engedély megvonását is kilátásba helyezi azon pénzintézetekkel szemben, amelyek nem fizetik időben vissza a devizahitelek miatti többletköltségeket ügyfeleiknek. Ezek a költségek egyes becslések szerint elérhetik a 300 millió eurót (106 milliárd forint).
Mint beszámoltunk róla, tavaly nyáron Horvátországban is a devizahitelesek számára kedvező döntést született. Erről itt olvashatnak bővebben.
