Fotó: Baja.hu
Baja gazdasági szerepe jóval túlmutat a város határain – logisztikai elhelyezkedése, ipari hagyományai és kulturális értékei miatt a vármegye egyik fontos pillérének számít. Gaál József, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint a helyi sikeres cégek vezetői szerint a térség erős alapokkal rendelkezik, és jelentős potenciált rejt a jövőre nézve is.
„Baja és térsége nagy ipari, gazdasági hagyományokkal rendelkező, nélkülözhetetlen pillér a vármegye gazdasági életében, logisztikai, feldolgozóipari és kereskedelmi központként. Ki kell emelni még Baja térségének turisztikai fontosságát, a Duna, Gemenc közelségét, Baja színes kulturális életét, amely több nemzetiség hagyományait ötvözi. A Bajai Halfőző fesztivál pedig 28 éve hazánk egyik legjelentősebb gasztrofesztiválja” – fejtette ki Gaál József, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátéve: Baja egyedi hangulata, szép főtere, valamint a Sugovica látványa is vonzza a turistákat is, akiket a gyönyörűen felújított patinás Duna Wellness Hotel és a többi szálláshely is vár.
Szavai szerint Baja a Duna-híd, a vasúti csomópont miatt a vármegye déli részének kulcsfontosságú közlekedési csomópontja, miközben további lehetőségek vannak a dunai kereskedelmi hajózáshoz kapcsolódó kikötőben. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Baja a vármegyén belül, a logisztikai és kereskedelmi potenciáljai révén is fontos szereplőnek számít.
„Baján a kereskedelem és a logisztika mellett az iparban jelentős a gép- és élelmiszeripari jelenlét. A technológiai innováció is megjelent, például a bajai Ganz Transelektro Zrt. (vasúti berendezések gyártója) tavaly vármegyei Innovációs Díjat kapott a kamaránktól. Bács-Kiskun TOP 100 vállalkozásból 5 található Baján, közülük három, az AXIÁL Kft., a MOGYI Kft. és TIRGO Kft. a lista első 20 cége közé tartozik. Ezek, és a SUGÓ FOOD Kft. az agráriumhoz, az élelmiszeriparhoz kötődnek. Az ötödik TOP100-as vállalkozás az EMEL Kft. az építőiparban tevékenykedik. Ezen túl számos sikeres kis- és középvállalkozás működik Baján a gépiparban és egyéb iparágakban. A „Kiváló Bácskai Termék” védjegyet a vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében minden évben számos termelő kézműves terméke érdemli ki immár 13. éve.”
Gaál József
A közeljövőbeni fejlesztések kapcsán Gaál József kiemelte: a már beharangozott Bácska Projekt keretében nagyszabású infrastrukturális fejlesztések fognak indulni: az új Duna-híd, a kétszer kétsávos utak, a határátkelő-bővítés, a Baja déli elkerülő út, az M9-es fejlesztés – várhatóan teljesen átalakíthatják a régió közlekedési és gazdasági pozícióját 5 éven belül. Az új Duna híd Mohácsnál épül, az 51-es fejlesztése lesz a kétszer két sávos út, valamint az M6-oshoz vezető Baja–Pörböly közötti út fejlesztése is tervben van. Elképzelések, látványtervek vannak további turisztikához kapcsolódó fejlesztésekről, például új, korszerű uszoda, valamint élményfürdő létrehozására a Petőfi-szigetre.
Az elkerülő úton népesül be az Ipari Park, ahová már most egyre több cég települ és ezért már nem sok eladó telek található. Településfejlesztési stratégiák (ITS) és vízkár-elhárító beruházások is futnak, amelyek javítják a városi versenyképességet. A vármegyei területfejlesztési koncepcióban a Szeged–Baja tengely is jelentős, miközben külön hangsúlyt kap a határ menti együttműködés is. A TOP 100 kiadvány is vármegyei szinten említi a főbb fejlesztési irányokat: pl. ipari parkok, logisztika, zöldenergia. Ezek közvetve Baja számára is lehetőséget jelenthetnek, különösen, ha közlekedési és logisztikai kapcsolatok fejlesztése történik a Duna mentén.
„A kamara Baja kapcsán is általános érdekképviseleti és szolgáltatói feladatokat lát el: képzések, pályázattámogatás, mentorprogramok, exportfejlesztés. Széchenyi-hiteltermékeket közvetít, valamint információs fórumokat szervez (pl. Demján Tőkefórum). A bajai képviseleten helyi vállalkozások számára helyben elérhetők a kamara által működtetett programok, szakképzési együttműködések is. A kamara kitüntető díjakkal jutalmazza a helyi gazdaság fejlődését” – tette hozzá a kamara elnöke.
Négy csillag született a főtéren
Amikor egy gépészmérnök Bajára nősül, még senki sem sejti, hogy évtizedek múlva az egyik legsikeresebb helyi szálloda tulajdonosaként fogják ismerni. Pedig pontosan ez történt Halmosi Zoltánnal a bajai főtér ékességének számító Duna Wellness Hotel tulajdonosával. Az 1972-ben, friss diplomásként Bajára került szakember karrierje a rendszerváltás után vett fordulatot: miután addigi munkahelye – egy borászati üzem – felszámolás alá került, új irányt keresett az életének. Így került 1998-ban a családi vállalkozásba a felszámolás alatt lévő, alig használható állapotban lévő állami Duna Hotel.
Halmosi Zoltán
„Egy csillagot sem ütött meg akkor a szálloda állapota. Műszakilag és humán oldalon is teljesen leamortizált volt” – emlékezik vissza a kezdetekre Halmosi Zoltán. Aki a tulajdonosváltás után azonnal belevetette magát a fejlesztési lehetőségek felkutatásába, és mivel úgy érezte az első diplomája nem elég a turizmus világában való boldoguláshoz, a Közgazdaságtudományi Egyetem turizmus szakát is elvégezte.
A tudatos építkezésnek és a pályázati rendszerek kreatív kihasználásának köszönhetően így szerzett a szálloda 2001-re két-, 2003-ra három-, 2015-re pedig négycsillagos minősítést. Mindezt úgy, hogy a város később épített, háromcsillagos szállodája időközben bazárt és több, mint egy évtizede nem nyitott ki.
Az újabb csillagok megszerzése kapcsán Halmosi Zoltán azt emeli ki, hogy mindig a minőség és a vendégélmény fejlesztése vezérelte a beruházásaikat. Így sikerült elérni, hogy a Baja ikonikus szállodájaként emlegetett hotel jelenleg stabil munkahelyet biztosít a 18 állandó munkatársnak és a 12 tanulónak is, akikhez egy-egy nagyobb esemény idején további személyzet társul. „A Covid idején sem engedtük el senkit. Nagy áldozat volt, de tudtuk, hogy a humán erőforrás megtartása lesz a kulcs az újraindulás sikeréhez” – fejti ki az üzletember. Megemlítve, hogy a pandémia alatt sem álltak le a fejlesztéssel és olyan felújításokat, esztétikai fejlesztéseket is végrehajtottak, amihez a járvány alatti bezárások idején munka nélkül maradt személyzetet is bevonták.
Az elmúlt évtizedek során a több mint egymilliárd forintos beruházással megszépített Duna Wellness Hotel nemcsak minőségi szálláshelyként vonzza Bajára az utazókat, hanem rendezvényeivel is aktívan hozzájárul a város gazdasági és turisztikai fejlődéséhez. Amiben az is szerepet játszik, hogy a beszállítók többsége helyi vállalkozó, miközben a tulajdonos már bajainak vallja magát. Büszkén említve, hogy miközben felesége is a hotelt üzemeltető csapat aktív tagja, időközben a generációváltás is sikeresen lazajlott: két lánya már mindenben tehermentesíti a napi üzemeltetésben. „Több mint ötven éve élek itt. Baján nemcsak lehet, hanem szinte kötelező lokálpatriótának lenni, mert ez a város magától megtanítja az embert szeretni”- zárja gondolatait Halmosi Zoltán.
Zöldmezős beruházással indított a Mentavill
„Logisztikai szempontból Baja távol esik a nagy gazdasági központoktól, ám éppen ezért éreztük úgy, hogy érdemes megjelenni a városban, hogy a szolgáltatásainkkal is támogassuk a helyi gazdasági szereplőket és emellett a lakosságnak is olyan árukínálatot nyújtsunk, amiért nem kell messzire utazniuk”- fejtette ki Mentes Zsolt, a Mentavill Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátéve: miközben Baja régóta várja, az M6-os sztrádához vezető, rövid útszakasz fejlesztését, a város gazdasága és a várható infrastruktúrális fejlesztések olyan potenciált rejtenek, amiért érdemes már most befektetni a helyi jelenlétbe.
A villamossági kis- és nagykereskedelem meghatározó szereplőjeként a Mentavill ezt a lehetőséget ragadta meg, amikor márciusban megnyitotta a közel 400 négyzetméter alapterületű bajai szaküzletét.
„A Mentavill alapelve az, hogy hogy a lakossági vásárlók és a mesteremberek egyaránt helyben, közvetlenül, szakértői támogatással, széles választékból válogathassanak. Ezért alakítottuk ki úgy a bajai üzletet, hogy a lehető legnagyobb részt a bemutatótér foglalja el”– magyarázza Mentes Zsolt. Hozzátéve: bajai szaküzletük négy fővel indul, de a Mentavill mindig hosszútávon gondolkodik és a tervek egyértelműen a bővüléssel számolnak.
Mentes Zsolt
Ehhez ad támogatást a Mentavill logisztikai háttere is, garantálva, hogy ha valamelyik termék nem érhető el az üzletben, a székesfehérvári központi raktárból induló autók, másnap reggelre már a Bajára szállítják a kiválasztott termékeket. Hozzájárulva ahhoz, hogy a Mentavill is a bajai üzleti élet megbecsült szereplője legyen.
EMEL Kft: nemzetközi siker épült
Az EMEL Kft a rendszerváltozás idején, 1991-ben indult azon kevés cég közé tartozik, amelyek nemcsak máig eredményesek, hanem eközben a nemzetközi piacon is sikeresen megvetették a lábukat. Az alapító Mezei Lajos mellé, immár diplomás mérnökként, 1994-ben csatlakozott fia Mezei Gábor. Az eredetileg csak Baján és környékén működő cég már a kilencvenes években bekapcsolódott az országos építőipari vérkeringésbe, majd 2000-től már teljeskörű generálkivitelezést vállalt országszerte.
A nagy gazdasági válságok sem törték meg a lendületet: a 2008-as globális recesszió után kisebb megbízásokból építkezve biztosították a stabilitást, majd 2012-től már Németországban is jelentős projektek megvalósítását vállalták: előbb Münchenben dolgoztak, majd Berlin környékén egy 110 lakásos lakópark és kollégium készült az EMEL Kft. kivitelezésében. Jelenleg leginkább a fővárosban és a Balaton környékén végeznek jelentős beruházásokat: barkácsáruházat, élelemiszer-üzleteket, társasházakat kiviteleznek.
Mezei Gábor
„Lokálpatrióták vagyunk. Ezért a kezdetektől innen irányítjuk a céget, és bár sajnos kevés a helyi beruházás, amit végezhetnénk, ragaszkodunk a szülővárosunkhoz Bajához” – fogalmaz Mezei Gábor.
A mára cégcsoporttá fejlődött EMEL Kft. országszerte több mint száz munkatársat foglalkoztat, miközben Baján is mintegy negyven embernek biztosít közvetlenül munkát, és további helyi alvállalkozók és beszállítók bevonásával erősíti a térség gazdaságát. Mezei Gábor ugyanakkor úgy látja, hogy Baja gazdasági fejlődése jelenleg korlátokba ütközik – elsősorban az autópályától való távolság és a hiányos úthálózat miatt, amely visszatartja a nagyobb beruházásokat. A vállalatvezető bízik abban, hogy a jövőbeni infrastrukturális fejlesztések új lendületet adhatnak a város gazdaságának és vonzerejének.
Érsek M. Zoltán
