Olyan hazai, jó minőségű, biztonságos terméket jelölő védjegy életre hívására van szükség, mely a vásárlóknak hiteles és valódi garanciát biztosít, de amelyből az élelmiszeripar gazdasági szereplői is profitálhatnak – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.
Nincs sikeres agrárium sikeres élelmiszer-feldolgozás nélkül – az élelmiszeripar stratégiai ágazat, kiemelt feladat annak komplex fejlesztése, melyhez 300 milliárd forintot biztosít a kormány – hangsúlyozta az agrárminiszter egy szakmai konferencián Budapesten.
Az agrárkamara által szervezett Élelmiszeripari körkép – 2018 konferencián elmondott köszöntő beszédében bejelentette: a belföldi kereslet élénkítését célzó új cselekvési terv készül a minisztériumban. Az ágazatot érintő tervek közül kiemelte: javaslatot tesznek egy új, állami felügyeletű, nemzeti védjegy létrehozására.
Olyan hazai, jó minőségű, biztonságos terméket jelölő védjegy életre hívására van szükség, mely a vásárlóknak hiteles és valódi garanciát biztosít, de amelyből az élelmiszeripar gazdasági szereplői is profitálhatnak – hangsúlyozta.
Ma Magyarországon összesen 47 tanúsító védjegy és 11 ezer megjelölés létezik, amelyet élelmiszereken használnak a gyártók. Olyan állami rendszert szeretnének létrehozni, amely kiválthatja az összes minőségi emblémát.
Így ha valaki az állami rendszer logóját látja, akkor biztos lehet abban, hogy kiváló minőségű, egészséges és magyar termékkel van dolga - mondta.
A termékek kettős minőségének ügyéről szólva megerősítette: Magyarország a termékek kettős minőségének teljes felszámolását tartja követendő célkitűzésnek, elkötelezett a tárgyalások mielőbbi lezárása emellett, mert ez elvonja más fontos kérdésektől a figyelmet, és támogatja, hogy a fogyasztóvédelmi csomagot még a jelenlegi európai bizottsági ciklus alatt fogadják el.
Kitért arra, hogy a kábítószer-kereskedelem után jelenleg az élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések teszik ki a feketegazdaság legnagyobb szeletét.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon (Nébih) belül ezért létrehozták a kiemelt ügyek igazgatóságát, hogy visszaszorítsák a visszaéléseket az ágazatban.
A gyors reagálású, országos hatáskörrel rendelkező egység felderítési aránya megközelíti a 95 százalékot. A hatékony ellenőrzés érdekében fejlesztik a szervezet infrastrukturális hátterét is: a következő években mintegy 8 milliárd forintból egy egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság.
Javasolta a pálmaolaj magyar élelmiszeripari felhasználásának megszüntetését 2022-re, a konferencia résztvevőit arra kérte, keressenek erre alternatívát.
Ismertette: új online élelmiszeripari adatbázist épít ki a tárca, hogy a statisztikai adatokat és az információkat felhasználóbarát módon, módszertani útmutatóval együtt foglalják össze.
A minisztérium szándéka, hogy az új Élelmiszeripari Információs Rendszer (ÉLIR) az élelmiszeripar információs központja legyen, ahol az érdeklődők megtalálják a számukra fontos és nélkülözhetetlen ágazati információkat. A rendszer fejlesztése átfogó, többéves folyamat, ennek első állomása a honlap elindítása.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: a rendezvénysorozat 2016 őszén indult, szakmai előadásokon információátadással segíti tagjait a kamara. Kifejtette: Magyarországon 2000 óta jelentősen csökkent az élelmiszeripar részesedése a beruházásokból, de még a harmadik legnagyobb ipari ágazatnak számít, a termelési értéke 2600 milliárd forint körül alakul.
Ezzel az Európai Unió élelmiszeripari termelési értékének 1 százalékát adja, és a tagállamok között a 16. helyen áll. A hazai élelmiszer-feldolgozó ágazat versenyképességének helyreállítása, évtizedes technológiai lemaradásának leküzdése összehangolt erőfeszítést kíván az ágazat szereplőitől és az államtól – hangsúlyozta.
