Kezdőlap Ingatlan Új bérlakások és felújítás nélkül égbe szöknek az árak - elmarad a...
No menu items!

Új bérlakások és felújítás nélkül égbe szöknek az árak – elmarad a mobilitás is

Budapesten csak a bérlakások számának növekedése szabhat gátat a lakásárak emelkedésének. Vidéken viszont a lelakott épületek energetikai felújítása teremthetne élhetőbb környezetet – állítja Karikás György, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottságának elnöke.

A magyar építőipar számára sarkalatos pont a lakásépítés, ami még a 2008-as gazdasági válság utáni időszakban is jelentős elmaradásban van a korábbi időszakhoz, és a reális igényekhez képest – elemez Karikás György. A szakember szerint az utóbbi 1-2 évben fordulni látszik a negatív tendencia, de hiába épül több lakás, az indokolt mennyiségtől ez még messze van.

A legnagyobb gond a megfizethető bérlakások hiánya. Ez részint a privatizációval, részint az állomány állagromlásával magyarázható. Ebben persze szerepe van, a nálunk erős kulturális hagyománynak, a saját tulajdonú lakás iránti ragaszkodásnak. Nyugaton a többség bérlakásban él, ami nem jár hatalmas összegek lekötésével, miközben a munkavállalók és ezzel a gazdaság mobilitását is megkönnyíti. A lakbérek, utóbbi időben tapasztalható drasztikus növekedésének hatására ugyan Magyarországon ismét nagyobb figyelem fordult a bérlakásépítésre, de az állomány nagysága, a most megvalósuló projektek számával együtt is elenyésző az egészséges szinthez képest.

Karikás György

– Az egész bérlakás kérdés alfája és omegája a bérleti díj, a lakbér, ami országos viszonylatban, sőt akár még egy településen belül is, nagy szóródást mutat – fejti ki Karikás György. – Nem véletlen, hogy Budapesten, ahol az egekben járnak az árak, már igen nagy számban épülnek olyan házak, amelyeket kifejezetten bérlakás céljára szánnak, vagy olyan lakások, amelyeket aztán az építő, vagy az építtető tulajdonos bérbe ad.

Mindez azonban még mindig esetleges, és nem kötődik egy markáns, átfogó ingatlanfejlesztési, hasznosítási stratégiához – tette hozzá. – Szerinte a hosszú távú fenntarthatóságot az garantálná, ha az állam felvállalná a bérleti díjak maximalizálását, aminek az elszabaduló árakban most megmutatkozó hiánya kifejezetten fékezi a keresletet. A hosszútávú tervezhetőség azért is fontos lenne, mert manapság kifejezetten alacsony az a hitelállomány, ami a bérlakásépítésre rendelkezésre áll.

Ugyanakkor feltétlenül kedvező változást, élénkülést hozna, ha azok, akik ma készpénzben, vagy a bankban parkoltatják pénzüket, holnap már befektetőként jelennének meg a bérlakások piacán. De beruházóként, építtetőként, az állami és önkormányzati szerepvállalásra is szükség lenne. Már csak azért is, mert többek mellett a szabad bérlakás az, ami a szakképzett munkaerő-ínséges időkben, a mobilitást felvállaló szakemberek szemében – a helyi élet minősége mellett -, vonzóvá tehet egy-egy települést. Meghatározva annak gazdasági versenyképességét is.

Karikás György szerint a bérlakás fronton az állami és önkormányzati szerepvállalásnak elsősorban az olcsó kategóriában lenne értelme: például a fiatal házasok indulását segíthetné elő.

A piaci bérlakás szektort viszont csak a magántőke, a vállalkozások szerepvállalása tudná fellendíteni és korrekt piaci viszonyok között működtetni. Ebben – nyugati mintára -, a biztosító társaságoknak és a bankoknak is érdemes lenne részt venniük a hosszútávú megtakarításokat kezelő, kellő tőkeellátottsággal rendelkező alapjaik, érdekeltségeik révén – fűzte hozzá.

És miközben a lakásépítések számának nem elégséges mértékű növekedése is akut kérdés, a másik oldalon ott vannak azok az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló épületek, amelyek alig, vagy egyáltalán nem alkalmasak a minőségi életvitelre.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy a KSH adatai szerint országszerte több mint félmillió lakás, vagy ház áll üresen és ezek mintegy fele az ötezer lakosúnál kisebb településeken található. Ezeknek az épület energetikai szempontokat is figyelembe véve történő felújítása is nagyban hozzájárulhatna a lakás és bérlakáshiány csökkentéséhez. A szakember szerint ezen a területen pedig megkérdőjelezhetetlenül állami szerepvállalásra lenne szükség.

Karikás György szerint a bérlakás helyzet nemcsak a fővárosban kiált megoldás után. Vidéken a megfelelő munkalehetőségek hiánya mellett az élhető lakhatási körülmények hiánya miatt is megnövekedett az elvándorlás, ami a kisebb településeken elnéptelenedéssel is fenyeget. Ebben a témában hozhat majd pozitív változást a kormány által meghirdetett vidéki kistelepülés fejlesztési program, amit a szakember hasznos kezdeményezésnek tart, mondván a vidéki lakásállományt is rangján kellene kezelni. Mert ezeknek a házaknak, lakásoknak az épület energetikai mutatóik nagyon rosszak, amin muszáj lenne javítani. Karikás György szerint ezért vált elengedhetetlenné egy olyan új, állami lakás felújítási program, amiben az épület energetikai szempontok is kiemelt figyelmet kapnának.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MSZÉSZ elnök: a nemzetközi versenyképességhez növelni kell a szállodaipar profitabilitását

A szállodai szakma pozitív jövőképének kulcsa az ember, a...

Győrben nyitotta meg második BYD értékesítési pontját az AutoWallis Csoport

Győrben nyitotta meg második BYD értékesítési pontját, az első vidéki BYD bemutatótermét az AutoWallis

Horvátország 122 külföldi várossal, rekord számú járattal várja a turistákat a 2025-ös nyári szezonban  

A Horvát Idegenforgalmi Közösség adatai szerint Horvátország a 2025-ös nyári repülési szezonban, március végétől október végéig, 122 külföldi várossal lesz közvetlen légi összeköttetésben.

Az MBH Bank 123 forint osztalékot fizethet részvényenként

Az MBH Bank igazgatósága törzsrészvényenként 123 forint osztalék kifizetését javasolja a társaság közgyűlésének a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett előterjesztés szerint.
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Vegyesen változott kedd estére a forint árfolyama

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Így módosulhat most az ESG-törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést indít az Európai Bizottság...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Március végétől Debrecenből Lipcsébe és Máltára hoz járatot a BMW

A Universal Airlines március 30-tól heti két retúrjáratot indít...

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.
Hirdetés

Gazdaság

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet