A Neumann János Adattudományi Intézetben egyebek mellett az infravörös molekuláris ujjlenyomat eljárás orvosi, diagnosztikai alkalmazását kutatják tovább a Krausz Ferenc fizikus által vezetett Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) és a Semmelweis Egyetem munkatársai. A kutatások végső célja, hogy egy egyszerű vérvizsgálattal korai stádiumban diagnosztizálható legyen egy-egy betegség és ezzel egy időben kiválaszthatóvá váljon a személyre szabott, optimális kezelés – közölte a Semmelweis Egyetem az MTI-vel.
A Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) 2024. január elsejével került a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (NEOA) tulajdonába.
A közlemény szerint december 1-jétől egy közös új intézet létrehozásával fűzi még szorosabbra a kapcsolatot a Semmelweis Egyetem a 2023-ban fizikai Nobel-díjjal elismert kutatóval.
A közvetlen rektori irányítás alatt álló oktatási-kutatási szervezeti egységként létrejövő Neumann János Adattudományi Intézetnek öt kutatási fókusza lesz: molekuláris fenotipizálás; egészségügyi információkhoz kapcsolódó okozati összefüggések; egészségügyi adatok digitalizálása; mesterséges intelligencia; egészségügyi környezetelemzés.
Először az első három területen állnak fel a kutatócsoportok. Az együttműködés keretein belül az új intézetben folyó közös kutatások és tudományos eredmények megjelennek majd mind a CMF, mind a magyar felsőoktatási rendszer, elsősorban a Semmelweis Egyetem tudományos teljesítményében is.
A CMF kutatási tevékenysége az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja.
A központ infravörös molekuláris ujjlenyomat eljárása segíthet a daganatok és egyéb súlyos betegségek (például szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-betegségek) korai diagnosztikájában, és hozzájárulhat a személyre szabott kezelések megkezdéséhez a teljes gyógyulás érdekében.
A CMF tevékenysége több orvostudományi kutatási programot is magában foglal, amelyekben már korábban is együttműködő partner volt a Semmelweis Egyetem. Felidézték, hogy ezek között a szív- és érrendszeri betegségekre fókuszáló „Lasers for Life” 2020 óta zajlik a CMF-fel, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemmel (LMU) és a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézettel (MPQ) közösen, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kizárólagos részvételével.
A CMF újonnan előkészített programja a tüdőrák diagnosztikájában vizsgálja a molekuláris ujjlenyomat jelentőségét; ebben az ország három vezető pulmonológiai centrumának egyikeként vesz részt a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikája.
A közlemény szerint a Semmelweis Egyetemen újonnan létrehozott Neumann János Adattudományi Intézet küldetése az innovatív adattudományi megközelítés; az, hogy az új molekuláris ujjlenyomatvételi, profilalkotási technikát integrálja az egészségügyi adatkészletekbe, lehetővé teheti az emberi egészség átfogó értékelését, és a súlyos, krónikus állapotok felé vezető körülmények korai felismerését.
Egy teljesen új vizsgálómódszernek a tényleges, mindennapokban való felhasználását szeretnénk elősegíteni a CMF-el való együttműködés keretében, a betegek korai diagnózisa és hatékony terápiája érdekében – fogalmazott a közleményben Merkely Béla.
A kutatások végső célja, hogy egy egyszerű vérvizsgálattal korai stádiumban diagnosztizálható legyen egy-egy adott betegség és ezzel egyidőben kiválaszthatóvá váljon a személyre szabott, optimális kezelés – tette hozzá.
Az új intézetnek lesz oktatási feladata is, a graduális képzés keretében workshop jellegű szabadon választható tárgy indul majd, a doktori képzésben pedig interdiszciplináris program szerveződik informatikai, matematikai, fizikai és orvostudományi MSc diplomával rendelkező hallgatók számára.
„Hiszünk és bízunk benne, hogy óriási szinergiák rejlenek a Semmelweis Egyetem és a CMF között, és ezeknek köszönhetően olyan nemzetközi hírnévre szert tevő kutatásokat fogunk végezni az új intézet keretében, amelyek mindkét intézmény jövője szempontjából rendkívül fontosak lesznek”– fogalmazott Krausz Ferenc, aki részt vett a Semmelweis Egyetem Szenátusának ülésén.
A Nobel-díjas kutató hangsúlyozta a jövő generációk képzésének fontosságát is, azon kutatók kinevelését, akik folytatni tudják a munkát ezeken a területeken. Éppen ezért fontosnak tartja az informatikai és természettudományi képzés nyújtó egyetemek bevonását is.
