Az Agrárminisztérium stratégiai célja, hogy a jövő agrárszakemberei a 21. század kihívásaira felkészülten léphessenek a munkaerőpiacra. Az elmúlt évek fejlesztései, az új szakmák bevezetése és a kiemelkedő tanulmányi eredmények mind azt mutatják, hogy az agrárszakképzés korszerű, versenyképes és egyre vonzóbb a fiatalok számára. A szakképzési centrumok egyszerre segítik a helyi gazdaságokat és a vidék népességmegtartó erejét − jelentette ki közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető ismertette, az agrárszakképzési intézményekben jelentős infrastruktúra-, eszköz- és tudásfejlesztések valósultak meg. A fejlesztésekhez hozzájárul a Vidékfejlesztési Program Bemutató üzemek támogatása című projekt, amely centrumonként 1 milliárd forintos forrást biztosított. Az öt hazai agrárszakképzési centrum 27 intézményében fejlesztettek. Megújultak a tanműhelyek, modern erő- és munkagépek, élelmiszeripari technológiák, precíziós eszközök érkeztek, járműdiagnosztikai laborok és digitális tanulási környezetek jöttek létre.
Nagy István kiemelte, az egyre gyakrabban megjelenő állat- és növénybetegségek – mint a szarvasmarhákat érintő ragadós száj- és körömfájás vírus (RSZKF), az afrikai sertéspestis (ASP), a madárinfluenza vagy a szőlőültetvényeket veszélyeztető aranyszínű sárgaság – egyértelműen megmutatták, hogy a hazai agráriumnak szüksége van a korábbinál jóval több, korszerű tudással rendelkező szakemberre, aki képes a megelőzésre és a gyors beavatkozásra. Erre válaszul 2025. szeptemberétől megjelent az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági technikus képzés, amely kifejezetten az állati eredetű élelmiszertermelés biztonságának erősítését szolgálja. Az itt végzett szakemberek majd támogatni tudják a járványvédekezést, figyelemmel kísérik a haszonállatok egészségét, és hozzájárulnak a hazai élelmiszerlánc biztonságához. Emellett 2025 szeptemberétől elindul az édesipari technikus képzés is, amely a magas minőségű, ipari és kézműves édességek előállítására készíti fel a tanulókat. Mindkét új szakma felnőttoktatás keretében is választható, így azok számára is nyitott, akik már az agráriumban vagy az élelmiszeriparban dolgoznak, de szeretnék bővíteni vagy megújítani szakmai tudásukat.
Az agrárminiszter kifejtette, a duális képzés megerősödése lehetővé teszi, hogy a diákok valódi munkahelyi környezetben szerezzenek tapasztalatot. Több mint 1200 diák vesz részt havonta ebben a képzésben. A szakképzési munkaszerződéssel tanulók biztosított munkaviszonyban szereznek gyakorlati tudást. Az Agrárminisztérium fenntartásában működő 52 szakképzési intézményben, a 2025/2026-os tanévben 4662 fő kezdte meg tanulmányait.
A magyar agrárszakképzés 2025-ben hazai és nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket ért el. A fiatal szakmunkások Európa-bajnokságán, a dániai EuroSkills Herning 2025 versenyen 32 ország több száz indulója között a magyar agrárium versenyzői kiváló teljesítménnyel növelték a hazai agrárszakképzés hírnevét. A hazai szakmai tanulmányi versenyeken hasonlóan figyelemre méltó eredmények születtek: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által meghirdetett megmérettetésen 21 agrárszakmában több mint 800 tanuló indult, és a 21 versenyből 17-ben az agrárminisztériumi fenntartású intézmények diákjai győztek.
Az agrártárca továbbra is elkötelezett amellett, hogy a fiatalok és a felnőttek korszerű, piacképes tudással rendelkezzenek – ezzel erősítve a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességét, fenntarthatóságát és a vidék erejét. (AM Sajtóiroda)
