A Grant Thornton globális üzleti- és adótanácsadó cég magyarországi irodájának tapasztalatai alapján a magyar vállalatok számlázási gyakorlata még többnyire az évtizedekkel ezelőtt kialakított számviteli szabályokon és mindennapos rutinon alapszik, amit ma kiegészít a szkennelés és a PDF számlaképek emailen történő továbbítása. A cég szakértői úgy látják, hogy az e-számlázás további népszerűsítésére van szükség, mert ezzel komoly pénzügyi megtakarítást és hatékonyságnövelést érhetnek el a magyar vállalatok, nem beszélve arról, hogy a kevesebb papír felhasználásával környezetvédelmi erőfeszítéseket is tehetnek.
Az utóbbi években – és különösen a globális koronavírus-járvány következtében – felpörgött digitális transzformáció nagy mértékben átalakította a mindennapokat, és köszönhetően a fizikai távolságtartás kényszerének (és persze az egyre fokozódó vásárlói elvárásoknak), az online működés és ügyfélkiszolgálás a napi rutin része lett. Azonban úgy tűnik a digitális fejlesztések a magyar vállalatok számlázási gyakorlatát elkerülték: a KSH adatai alapján ma Magyarországon körülbelül 1,3 millió vállalkozás van, ám ennek csak mindössze 15%-a mondhatja el magáról, hogy legalább egy e-számlát kiállított. Ez, figyelembe véve az e-számlázás egyértelmű előnyeit, valamint az azt segítő jogszabályi környezetet, aggasztóan kevés.
A magyar jogszabályi környezet rendkívül kedvező
A Grant Thornton szakemberei úgy vélik, hogy a magyar adórendszer régiós összehasonlításban is élen jár a digitális adózás jogszabályi- és technológiai környezetének megteremtésében. Ennek ellenére, az adóhivatal szakemberei 1 év alatt kevesebb, mint 100 ezer darab olyan NAV XML alapú e-számlával találkoztak, amely a kiállítónál és befogadónál is automatizáltan feldolgozható: ez elég kevés ahhoz képest, hogy naponta 2 millió darab számviteli bizonylat érkezik be a NAV-hoz.
„Az okokat valószínűleg a gyökereknél, azaz a definíció értelmezésénél kell keresni, ugyanis a legtöbben nem tudják, hogy pontosan mi is az az e-számla, és annak különböző megjelenési formái milyen előnyöket és hátrányokat jelent egy adott cég számára. A kiállítói oldalon a legelterjedtebb és ezáltal a legegyszerűbb megoldást a digitális aláírással elkészített PDF számlakép jelenti. Habár ez megfelel a jogszabályi leírásnak, csak egy előnytelen kompromisszumokkal teli, köztes megoldást jelent a hagyományos papír alapú és a professzionális e-számlázás mellett” – hívta fel a figyelmet Kóczé Péter, a Grant Thornton digitális üzletágának vezetője. A szakember hozzátette, hogy ma Magyarországon körülbelül 200 ezer olyan vállalkozás van, amelyek rendszeresen e-számlát állítanak ki.
A magyar adóhivatal az e-számlázásra vonatkozóan, hosszú távon azt vízionálja, hogy a kép alapú számlázást egyre inkább kiszorítja majd az adat alapú számlázás. Ezzel a vállalkozások közötti számlázási gyakorlat mai bevett formája, amiben akár öt lépés is lehet (kibocsátó – postai feldolgozás – kézbesítés – küldemény feldolgozás – befogadó), lerövidül mindössze 3 szereplőre: a kibocsátó, aki kiállítja a bizonylatot, az elektronikus feldolgozó rendszer és végül a befogadó. Ez valójában az online adatszolgáltatás folyamatába illeszkedik, amikor nincs további közreműködő egység, hanem csak a kibocsátó és a befogadó kommunikál közvetlenül egymással.
„Ma a mindennapok része az, ha valaki egy kézzel kiállított számlát beszkennel vagy a másodpéldányt PDF dokumentumként nyomtatja ki, majd email-en elküldi azt a partnernek. Ezt követően pedig feladja postán az eredeti példányt. Ez ügyviteli szempontból azt is jelenti, hogy egy célzott aktivitással (számlakiállítás, hogy kifizessék a termék vagy szolgáltatás ellenértékét) legalább 4-szer vagy 5-ször kell foglalkozni. Ez minden, csak nem hatékony” – vallják az adótanácsadó szakemberei. Nem reprezentatív felmérés alapján 10-ből 9 cég azt mondja, hogy az e-számla az, amit elektronikusan aláírnak. Ez azonban ebben a formában nem igaz.
Az e-számlázás jövője: az EDI
A számlázás jövőjét az EDI (Electronic Data Interchange) alapú megoldások jelentik. Ezek a rendszerek olyan elektronikus adatcserét valósítanak meg, amelyben a számlaadatok teljesen automatikusan, emberi közreműködés nélkül áramolnak a számítógépek között. Tehát a számlák kibocsátása és befogadása is ezen keresztül történik. A magyar vállalkozások körében többnyire a gyártói szektorban terjedt el eddig az EDI, mint e-számlázási megoldás. Az EDI használata ugyanakkor nem csak ennek a szektornak a privilégiuma. 2021-től a NAV Online Számla rendszer a kötelező valós idejű adatszolgáltatás mellett egy opcionális, díjmentes EDI szolgáltatást is biztosít már azoknak a társaságnak, akik a NAV XML, azaz az online-számla adatszolgáltatásra épülő megoldást választják az üzleti partnereik felé történő elektronikus számlázáshoz.
A Grant Thornton szakértői úgy látják, hogy a teljes számlázási gyakorlatot érdemes mielőbb digitalizálni, mert jelentős költségmegtakarítás lenne elérhető: nincsen papír- és nyomtatási költség, nem kell több alkalmazottat bevonni, ugyanakkor teljes mértékben ellenőrizhető a folyamat, amely nem jelent egy „újabb bürokratikus terhet”. Habár az EDI technológiai követelményeinek történő megfelelés esetenként több nyitottságot követel a társaságoktól az új megoldások alkalmazásával kapcsolatban, azonnal jelentkezhetnek az előnyei: egyszerű, megbízható, azonnali és nem terheli a környezetet sem.
„Azt tapasztaljuk, hogy az e-számlázás kapcsán az egyik bizonytalanság a vállalkozások körében abból ered, hogy az e-számlázás esetleg több hibára ad lehetőséget, ami közvetlenül és közvetve is növelheti az adókockázatot” – véli Kóczé Péter, a Grant Thornton szakembere. Ez szintén egy tévhit a tanácsadó szerint, a megfelelően kiválasztott és bevezetett e-számla megoldás ugyanis egyformán segíti az adózót és az adóhivatalt, ami mindenképpen előnyösen hat a társaság és az adóhivatal “együttműködésére” is. A szakember megjegyezte, hogy nem utolsó szempont a környezeti megfontolás sem: csak idén januárban több mint 43 millió darab papír alapú számlát állítottak ki a magyar cégek – ezt mind meg lehetne spórolni az e-számlázással.
