Az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta a gazdasági körülményeket, a kormánynak pedig a családok és a gazdaság védelme érdekében e változásokhoz kellett igazítani a költségvetést – mondta a pénzügyminiszter a 2023-as büdzsé módosításának vitájában, az Országgyűlés ülésén.
Varga Mihály expozéjában elmondta: amikor tavaly nyáron benyújtották a költségvetést, világszerte kevesen gondoltak arra, hogy a szomszédban zajló háború még most is szedni fogja áldozatait, a magyarok pedig azzal számoltak, hogy a koronavírus-válság utáni gyors gazdasági kilábalás tartós lehet. A költségvetést annak tudatában tervezték, fogadták el, hogy a 21. században Európa közepén gyorsan visszaállítható lesz a béke, azonban kiderült, hogy nem feltétlenül közös, globális érdek a gyors európai béke – mondta.
Úgy látja, egy évvel a háború kitörése után már világszerte elhúzódó háborúval számolnak.
Kiemelte: az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta a gazdasági körülményeket, a kormánynak pedig a családok és a gazdaság védelme érdekében e változásokhoz kellett igazítani a költségvetést. Gyorsan kellett cselekedniük, és a rendkívüli jogrend lehetőséget adott a szükséges módosítások gyors és hatékony elkészítésére – magyarázta.
Közölte: a kormány decemberben veszélyhelyzeti rendeletben rögzítette a 2023-as költségvetés módosításait, megtartva az eredeti büdzsé irányvonalait. A rendeletben foglaltakat januárban törvényjavaslatként is beterjesztették, így azt az Országgyűlés teljes jogkörrel a megszokott módon is tárgyalhatja – mutatott rá.
Varga Mihály elmondta: a járvány sújtotta évek után 2023-ban már második éve tart az orosz-ukrán háború, nyomában pedig a szankciós infláció és az energiaválság. A kormány célja a megváltozott helyzetben is a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a magyar gazdaság védelme, valamint Magyarország biztonságának garantálása, és e célokat továbbra sem adja fel – jelentette ki.
Kifejtette: a 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése, és ez a módosítás után még inkább igaz. A kormány továbbra is minden magyar háztartás számára fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig, illetve kiterjeszti az önkormányzatokra és a vállalkozásokra is – mondta.
Közölte: emellett a kormány megvédi a családtámogatásokat, sőt tovább bővíti az intézkedések körét. A költségvetés a januári 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosította, amely a 13. havi nyugdíjat is érintette. Fontos cél a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megvédése, ezért folytatódnak a munkahelyvédelmi programok, a munkát terhelő adókat pedig továbbra is alacsonyan tartják – sorolta.
Megjegyezte: elsődleges továbbá Magyarország biztonságának megőrzése, a honvédség fejlesztése és a közbiztonság megerősítése, amit a költségvetésben létrehozott és idén is fenntartott honvédelmi alap garantál.
A miniszter fontosnak nevezte továbbá a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését, valamint azt, hogy a szankciós energiaválság miatt a kormány takarékos gazdálkodást folytat továbbra is.
Varga Mihály kitért arra: 2022-ben úgy érték el a kimagasló, 4,6 százalékos gazdasági növekedést, hogy az országnak járó uniós forrásokat még mindig nem kapták meg. Mivel Magyarország az Európai Bizottság minden feltételét teljesítette és az újabbakat is teljesíti, joggal bízhatnak abban, hogy a forrásokat hamarosan megkapják – jelentette ki.
Azt mondta: azt is várják, hogy meghallva a magyar kormány több éve hangoztatott kérését, az Európai Unió hozzájárul Magyarország határvédelmi költségeihez.
A tárcavezető hangsúlyozta: a szomszédban elhúzódó háború zajlik, amelyre Brüsszel elhibázott szankciók sorozatával válaszolt. A most benyújtott költségvetés-módosítási javaslat azonban ebben a nehéz, veszélyekkel terhelt időszakban is képes alapot adni ahhoz, hogy az eredményeket megvédjék, “egyszerre tükrözi a magyar családok, vállalkozások és munkahelyek védelmének, valamint az egyensúlyi mutatók javításának célját” – fogalmazott Varga Mihály.
