Ferenc pápa szigorúan szabályozza a Vatikánváros hivatalait vezető egyháziak és világiak alkalmazási feltételeit: a római kúria dolgozói többek között nem fogadhatnak el negyven euró érték feletti ajándékokat ezentúl.
A pápa saját kezdeményezésére (latinul motu proprio) kiadott intézkedése mások mellett előírja, hogy Vatikán Állam hivatali vezetőinek nyilatkozattal kell megerősíteniük, hogy nem ítélték el őket terrorizmusért, pénzmosásért adócsalásért, valamint hasonló ügyekben nem folyik vizsgálat ellenük.
Nem rendelkezhetnek vagyonnal adóparadicsomban, valamint nem fektethetnek be olyan vállalkozásokba, amelyek ellentétesek az egyház tanításával.
A nyilatkozatot a dikasztériumokat vezető bíborosoknak és a más vatikáni hivatalok, intézmények élén álló menedzsereknek is alá kell írniuk felvételükkor, majd tisztségük időszaka alatt minden második évben meg kell újítaniuk az igazolást.
A vezető beosztásban levőknek továbbá igazolni kell, hogy nem ítélték el őket jogerősen egyetlen államban sem, nem részesültek kegyelemben vagy amnesztiában, nem engedték el büntetésüket elévülés miatt. Nem folyik ellenük hatósági vizsgálat korrupció, csalás, hamisítás, szervezett bűnözés, kiskorúak kizsákmányolása, emberkereskedelem miatt.
A jogi erejű intézkedés szerint a római kúria és Vatikánváros dolgozóinak nem szabad munkavégzésük miatt negyven euró, vagyis tizennégyezer forint feletti ajándékot vagy “más értéket” elfogadniuk.
Az elemzők szerint a “szigorú” pápai fellépést a Vatikánt érő pénzügyi botrányok magyarázzák. Tavaly szeptemberben a Szentté Avatási Kongregációt vezető Angelo Becciu bíboros lemondott, miután kiderült, hogy a Vatikánba a világ minden részéből érkezett milliós adományok egy részét kétes ingatlanügyletekbe, valamint adóparadicsomokba fektette be. Ezt követően Ferenc pápa egy interjúban az egyház “ősi bajának” nevezte a korrupciót.
Idén januárban a vatikáni bíróság első fokon több mint nyolc évre és több mint húszmillió euró kártérítés megfizetésére ítélte a vatikáni pénzintézet (IOR) volt elnökét, Angelo Caiolát pénzmosás és tucatnyi vatikáni ingatlan eladásából származó jogtalan bevételek miatt.
Ferenc pápa az esetleges korrupció felszámolását célozta a 2020 májusában kibocsátott intézkedésével is, amellyel a Vatikán közbeszerzési eljárásait szabályozta. A Szentszék 2016-ban csatlakozott az ENSZ korrupció elleni egyezményéhez.
