Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke március 3-án közölte: hároméves haladékot kapnak az autógyártók, hogy elérjék az eredetileg 2025-re kitűzött rendkívül kemény szén-dioxid-kibocsátási célértékeket – írja a Bloomberg News információi alapján az autonews.com
Von der Leyen szerint még ebben a hónapban javaslatot tesznek egy „célzott módosításra”, amely a 2025-ös kibocsátási szabályokhoz képest rugalmasságot biztosít az autóiparnak. „Az éves megfelelés helyett a vállalatok három évet kapnak a banki és hitelfelvételi elv alapján” – mondta egy sajtótájékoztatón. „A célok változatlanok maradnak, de ez nagyobb lélegzetvételnyi teret jelent az ipar számára és nagyobb egyértelműséget, anélkül, hogy a megállapított célok megváltoznának.”
Az Európai Bizottság az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) kérésére reagálva döntött úgy, hogy ahelyett, hogy 2025-ben kellene megfelelni a szabályoknak, a gyártók 2025-től 2027-ig terjedő időszakban, a flottaátlagok hároméves figyelembevételével teljesíthetik a kibocsátási limiteket. A döntés természetesen a magyar autóipart, például a győri Audi-üzemet, a kecskeméti Mercedes-gyárat és az esztergomi Suzuki-termelést is közvetlenül érinti.
Miért kérték az autógyártók a haladékot?
Az EU eredeti terve az volt, hogy 2025-től az új autók átlagos CO₂-kibocsátása ne haladja meg a 95 gramm/kilométer értéket, ami a gyártóknál a teljes flotta szintjén 15%-os csökkentést jelent a 2021-es szinthez képest. A 2030-as célkitűzés ennél is ambiciózusabb, 55%-os csökkentést irányoz elő. Mivel 2025-től az autógyártóknak flottaszinten minden korábbinál jelentőseben kellett volna csökkenteniük az új autók CO2-kibocsátását, több elektromos autót (EV) kellene gyártaniuk és eladniuk, csakhogy a kereslet Európában, így Magyarországon is, elmarad a várakozásoktól. Az ACEA arra figyelmeztetett, hogy a szigorú szabályok miatt akár 2 millió autó gyártását kellene felfüggeszteni, vagy súlyos, milliárdos bírságokat kellene fizetniük, ha nem tudják elérni a célokat. Az elektromos autók lassú terjedését részben a töltőhálózat hiányosságai és a magas árak okozzák, ami a magyar piacra is igaz.
Hogyan működik a hároméves türelmi idő?
Az új javaslat szerint a 2025-ös CO2-célokat nem egyetlen év alapján, hanem a 2025–2027 közötti három év flottaszintű kibocsátási átlaga alapján kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy az autógyártók fokozatosan növelhetik az elektromos és alacsony kibocsátású járművek arányát, miközben továbbra is értékesíthetnek benzines és dízelmodelleket. A bírságok kiszabását is ehhez igazítják: ha egy gyártó túllépi a limitet, a büntetés (95 euró grammonként és autónként) csak akkor esedékes, ha a hároméves átlag is meghaladja a célt. Az átállásra kevésbé felkészült autógyártók ugyan valamelyest megkerülhették volna a büntetések egy részét a kvótavásárlással, vagy az átállással előrébb lévő gyártókkal közös flottaszámítással, de ez leginkább az elektromos piac úttörőjének számító Tesla és az átállás éllovasának tekinthető Volvo számára hozott volna hasznot. Természetesen az erőltetett átállás a kínai autógyártók számára is előnyt jelentene.
A mostani lépés már csak azért is némi könnyítést jelent, mert például a Volkswagen korábban arra figyelmeztetett, hogy a szigorú szabályok miatt 1,5 milliárd eurós büntetés vár rá. A másik oldalon viszont az elektromos átállásra sikeresen fókuszáló vállalatok, például a Volvo, felszólították a Bizottságot, hogy tartsa magát a kitűzött célokhoz és segítse a szabályozási biztonságot azok számára, akik már nagy összegeket fektettek be az új technológiába. Hozzátéve: a szabályok kiigazítása lassíthatja az elektromos autókra való átállást. Jim Rowan, a Volvo vezérigazgatója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az évekkel ezelőtt meghatározott uniós szabványok elegendő időt adtak az iparágnak a felkészülésre és számos mechanizmust a megfelelésre. A Volvo pedig „megtette a szükséges komoly beruházásokat, hogy 2025-re készen álljon” – fejtette ki Rowan. „A miénkhez hasonló vállalatokat nem érheti hátrány a jogszabályok utolsó pillanatban történő módosítása miatt”.
A környezetvédelmi csoportok szintén bírálták a további rugalmasságot, mondván, hogy az azzal a kockázattal jár, hogy az európai autógyártók versenyképessége tovább romlik az átmenet során.
A javasolt módosítást a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is alá kell írnia. A Bizottság március 5-én teszi közzé az európai autóipar megsegítésére irányuló cselekvési tervét, amelyben a 2025-ös célokra vonatkozó könnyítéseket hosszabb távú intézkedésekkel egészíti ki, például a vállalati autószektor ösztönzésével az elektromos járművek vásárlásának ösztönzésére. Von der Leyen ugyanakkor azt is bejelentette, hogy az EU ipari szövetséget hoz létre a technológiai fejlődés előmozdítására, különösen az autonóm vezetés terén, miközben az unió megvizsgálja az akkumulátorgyártók közvetlen uniós támogatását, beleértve az akkumulátorokra vonatkozó európai tartalmi követelmények fokozatos bevezetését is.
Érsek M. Zoltán
Fotó:Freepik
