A globális befektetői hangulatot a decemberi kamatdöntés óta nagyfokú bizonytalanság és változékonyság jellemzi, továbbra is fegyelmezett, inflációellenes és óvatos monetáris politika szükséges – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedden, az MNB Monetáris Tanácsa ülését követő online háttérbeszélgetésen.
Ismertetése szerint a tanács idei első ülésén egyetlen opciót tárgyaltak, és egységesen szavazták meg a kamatszint fenntartását. A geopolitikai feszültségek, a változékony pénzpiaci környezet és az inflációs kilátásokat övező kockázatok a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják – húzta alá Virág Barnabás. Az alapkamat 4 hónapja változatlan, a kamatcsökkentés lehetősége lekerült a napirendről.
A következő időszakban a jegybank számára az infláció és az árstabilitás terén elért eredmények lesznek iránymutatóak – mondta. A feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés és az aktuális inflációs kockázati kilátások mellett az alapkamat huzamosabb ideig a mostani szinten maradhat – tette hozzá.
Ismertetése szerint a globális befektetői hangulat változékonyságának hátterében főként a geopolitikai fejlemények, az amerikai vámemelésekkel kapcsolatos hírek, illetve a meghatározó jegybankok jövőbeli kamatpályáira vonatkozó várakozások álltak.
A meghatározó nagy gazdaságok várható kamatpályáit jelentős bizonytalanság övezi. A feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés és a fennálló geopolitikai feszültségek az elmúlt hónapokban növelték a felfelé mutató inflációs kockázatot – hangsúlyozta.
Arra is kitért, hogy tavaly decemberben a hazai infláció és a maginfláció az elemzői várakozásokat meghaladóan nőtt, a jegybank előrejelzési sávjának felső szélén alakult, 4,6 százalék volt.
Az infláció átmeneti emelkedése várhatóan 2025 januárjában még folytatódik, azonban a dezinflációs trend februártól újraindul. Ugyanakkor továbbra is fegyelmezett inflációellenes politika szükséges. Az inflációs várakozások horgonyzottsága, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és a fegyelmezett monetáris politika elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyasztóiár-index tartósan visszatérjen a jegybanki célra.
A magyar gazdaság fundamentumai javulnak, így fokozatosan kiegyensúlyozott növekedési pályára állhat 2025-ben. Az idei növekedés egyre szélesebb alapokon áll, fő húzóereje a reálbér-növekedés – jegyezte meg.
A reálbérek emelkedésével párhuzamosan fokozatosan bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet.
A magyar gazdaság egyensúlyi pozíciója nemzetközi összevetésben is érdemben javult: 2024-ben csökkent a költségvetés hiánya és az elsődleges egyenleg egyensúly közelében alakult, a költségvetés GDP-arányos elsődleges egyenlege 5 százalékponttal javult 2021-hez képest. Ezt a jelentős előrelépést kevés ország tudta teljesíteni, amelynek megőrzését 2025-ben is fontosnak nevezte.
