2018 második negyedévében a nemzetgazdasági beruházások 15%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának egyébként is magas bázisát. A beruházások növekedése szinte a teljes magyar gazdaságot jellemezte. A pénzügyi tárca szerint a kedvező beruházási adatok az új európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseknek, az Otthonteremtési Programnak, a hatéves bér- és adómegállapodásnak köszönhetőek, valamint a 9 százalékra csökkent a társasági adókulcsnak.
2018 I. félévében a beruházások volumene 13%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
2018 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 15, ezen belül a teljesítményérték 54%-át képviselő építési beruházásoké ugyancsak 15, a 45%-át kitevő gép- és berendezés-beruházásoké pedig 16%-kal növekedett.
A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10, a 15%-át teljesítő költségvetési szerveknél 44%-kal bővült a fejlesztések volumene.
A gazdaság legtöbb területén emelkedett a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (22%-kal), elsősorban a folytatódó út-, autópálya-, vasútépítések és -felújítások következtében, emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.
A teljesítményérték mintegy 16%-át képviselő ingatlanügyletek beruházási volumene 7,9%-kal emelkedett, ezen belül a lakásépítések és -felújítások folytatódó bővülése mellett a bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, raktárak stb.) történő invesztíciók is növekedtek.
A nemzetgazdasági beruházások negyedét realizáló feldolgozóipar fejlesztései 3,2%-kal nőttek. Az alágak mintegy felében regisztráltunk bővülést, a legnagyobb mértékűt a villamos berendezések gyártásában. Kiemelkedő volt a volumennövekedés a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén is.
Ugyanakkor
a járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek több mint ötödét tették ki – csökkentek.
A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban folytatódott a beruházási teljesítmény növekedése (9,7%), a kiskereskedelmi üzletek mellett pedig a nagykereskedelmi hálózatok és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.
A nagyrészt közösségi finanszírozású területek közül – elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében – a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, illetve a központi közigazgatás területén is megvalósult beruházásoknak köszönhetően 75, az oktatásban – főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt – 23%-kal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. Ugyanakkor
a humán-egészségügyi, szociális ellátásban – elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő, alacsonyabb volumenű invesztíciók miatt – 1,5%-kal mérséklődtek a fejlesztések. (Előbbi három terület részesedése a nemzetgazdasági beruházásokból több mint egytized volt.)
A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (21%) továbbra is a versenysporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyprojektek okozták.
Néhány kisebb súlyú ágban a beruházások volumene ugyancsak a nemzetgazdasági átlag feletti mértékben nőtt. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a szállodaépítések és -felújítások – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – ismét hozzájárultak a beruházási teljesítmény (21%-os) növekedéséhez. Az építőipari gazdasági szervezetek a gazdasági konjunktúra hatására 29%-kal növelték tárgyieszköz-fejlesztéseiket. A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházásainak jelentős bővülésében (66%) informatikai eszközök beszerzése, az energiaipari növekedésben (67%) naperőművek telepítése is szerepet játszott.
Az EU források és az Otthonteremtési Program segíti a beruházásokat
A PM által az MTI-nek csütörtökön eljuttatott közlemény szerint a kedvező adatok az új európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseknek, az Otthonteremtési Programban felfutó lakásépítéseknek, valamint a hatéves bér- és adómegállapodásnak köszönhetőek, hiszen utóbbi hatására 2017-től 9 százalékra csökkent a társasági adókulcs, ami az Európai Unióban a legalacsonyabb. Mindez pedig erősíti Magyarország tőkevonzó-képességét.
A beruházások az első fél évben megvalósult 13 százalékos növekedése összhangban van a Konvergencia program 12,8 százalékos előrejelzésével. A beruházások dinamikus bővülése pedig nemcsak az idei évet tekintve, hanem középtávon is erősíti a kedvező gazdasági kilátásokat. A minisztérium várakozásai szerint az erős növekedés folytatódik az év további részében is – olvasható a PM közleményében.
