Berlin vitatkozik, Brüsszel tanácsokat ad, London meglepő döntést hoz, Washington nyomást gyakorol, a Huawei tovább nyomul – és fejleszt.
Washington nyomást gyakorol
Trump biztonságpolitikai tanácsadója, Robert O’Brien hetek óta az európai fővárosokat járja. Le akarja beszélni a kormányokat a Huawei-el történő együttműködésről. Washington már azt is ’sokkolónak’ tarja, hogy felmerült egyáltalán ennek a lehetősége.
„Kémkedni fognak” – figyelmeztetett O’Brien Londonban. A kínai konszern vehemensen cáfolja ezt és azt is, hogy együttműködne hazája titkosszolgálatával.
O’Brien Berlinben azt a látszatot keltette, hogy jobban ismerni a német közvélemény álláspontját, mint az ország kormánya.
„A németek már lázadnak a Huawei ellen. Tudják, hogy a kínai részvétel az 5G-hálózat kiépítésben a privátszférájuk végét jelentené” – mondta megérkezése után.
A német gazdasági minisztert levélben figyelmeztette, hogy Washington korlátozza a titkosszolgálati együttműködést Berlinnel, ha a németek a Huawei mellett döntenek.
O’Brien európai kampányát egyelőre nem koronázta siker. London már döntött, a Huawei Technologies szerepet kap a hálózatépítésben. Igaz, különösen kényes komponenseket nem szállíthat és katonai létesítmények, valamint atomerőművek közelében sem fejleszthet. Merkel német kancellár sem akarja kizárni a Huawei-t.
A német kancellár és a britek laza hozzáállása kapóra jön a kisebb európai országoknak. Könnyebben állnak ellen az amerikai nyomásnak. Merkel és Johnson háta mögé bújhatnak. Odahaza viszont mindkét politikusnak komoly ellenállással kell megküzdenie saját pártjában.
Berlin vitatkozik
Németországban Christoph Bernstiel az ellenálló konzervatívok szószólójuk. A CDU parlamenti képviselője nemrég tért vissza Japánból, ahol a szintén pályázni készülő konszern, az NTT vezetőivel tárgyalt. A szigetország a Huawei-t kizáró államok közé tartozik. „Ha Japán képes a kínaiak nélkül 5G-rendszert építeni, akkor nekünk is tudnunk kell” – nyilatkozta Berlinbe visszatérve.
Sok más kormánypárti képviselő is nemzetbiztonsági veszélyt lát és Németország „digitális szuverenitását” félti. Szerintük Peking kihasználná, hogy a Huawei hozzáférne valamennyi kapcsolati adathoz, lehallgathatna minden beszélgetést, betekinthetne minden továbbított üzenetbe. Peking kémkedhetne, manipulálhatná, sőt, akár blokkolhatná is a rendszert.
„A kínaiakat ki kell zárni, még, ha nélkülük drágább és lassúbb is a fejlesztést” – mondja Bernsteil.
A CDU biztonságpolitikai kabinetjét vezető Patrick Sensburg szerint az Airbus mintájára a távközlés terén is egy páneurópai konszernt kellene felépíteni.
Hasonlóan vélekedik a törvényhozás külügyi bizottságának kormánypárti elnöke, Norbert Röttgen: „A biztonságunkról van szó. Németországnak és az EU-nak sem szabadna spórolnia.”
A német hírszerzés, a BND és az Alkotmányvédelmi Hivatal (Verfassungsschutz) is a nem kalkulálható biztonsági kockázatokra figyelmeztet.
A szociáldemokrata vezetésű külügyminisztérium osztja a félelmeket. „A Huawei nem teljesíti a kivitelezőkkel szemben támasztott biztonsági elvárásokat” – áll a Süddeutsche Zeitung által kiszivárogtatott bizalmas jelentésben. „A Huawei egy olyan országot képvisel, amelynek kormánya az elmúlt években totális online kontrollt épített ki, amelyben lábbal tiporják az alapjogokat és amelynek titkosszolgálata ipari kémkedést folytat” – hangzik az indokolás. A Svédországban alkalmazotthoz hasonló eljárást javasol. Ott a titkosszoláglat és a honvédség vétójogot kapott minden 5G-fejlesztéssel kapcsolatos állami- és privát beruházásban.
Angela Merkel és bizalmasa, Peter Altmaier gazdasági miniszter a kínaiak gazdasági válaszlépéseitől tartva nem akarja korlátozni a Huawei tevékenységét. Csak olyan kiválasztási eljárást tudnak elképzelni, amelyben legalább a látszata fennáll annak, hogy szakmaiak és nem biztonságpolitikaiak volt a végső döntések.
„Merkelt egyik oldalról a kínai válaszlépésektől félő német autólobbi, másikról a titkosszolgálatok, saját párttársai és Washington tartja nyomás alatt; nem tud jó döntést hozni” – értékelte a német kancellár helyzetét a New York Times.
Brüsszel tanácsokat ad
Brüsszel iránymutatást adott ki, milyen biztonsági szempontokat kellene figyelembe venniük a tagállamoknak az 5G-hálózat kiépítésekor. Ezek távol vannak a Washington által javaslótoktól. A dokumentum az általánosságok szintjén marad: „Diktatúrákból érkező cégeket kormányaik politikai nyomása alá kerülhetnek és így előfordulhat, hogy lehetővé teszik a titkosszolgálatoknak, hogy kémkedésre, szabotázs akciókra használják fel a rendszert.”
„Nem akarunk egyetlen céget és országot sem előre bűnösnek kikiáltani” – indokolta az EU versenyjogi biztosa, Thierry Breton, miért nem nevesíti az európai dokumentum a Huawei-t, azaz Kínát. Breton egyébként nem a kémkedést, hanem a ’legális adathalászatot’ tartja a legnagyobb veszélynek: Nem csak Kínában, az USA-ban is törvény kötelezi a hazai cégeket a felhasználói adatok átadására. Ezért Breton jogszabályok elfogadását tanácsolja a tagállamoknak, amelyek megtiltják a kényes információk Európán kívülre történő továbbítását.
London már döntött
Érdekes és éles fordulat, hogy éppen az USA legszorosabb európai szövetségese, Nagy-Britannia döntött a Huawei kizárása ellen. Nagy volt a felháborodás Washingtonban. Trump még a bejelentés napján magyarázatot követelt Johnsontól telefonon. A röviddel később Londonba érkező amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo a ’Five Eyes’-tagságuk felfüggesztésével és az amerikai-brit szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások félbeszakításával fenyegetett a Downing Streeten. A ’Five Eyes’ egy USA vezette, 1945 után alakult amerikai-kanadai-brit-ausztrál-új-zélandi titkosszolgálati együttműködés.
Johnson döntését konzervatív pártársai is kritizálják. A kormányfőt politikai megfontolások vezethették. Néhány nappal a Brexit után önállóságot akart mutatni. Egyúttal a Huawei segítségével a jövő ’technikai laborjává’ akarja tenni Nagy-Britanniát. A mobil adatközlés és a mesterséges intelligencia a két súlypont. Ehhez toborozna cégeket és szakembereket.
Brüsszel álmodozik, Berlin racionális
Abban mindenki egyetért a kontinensen, hogy nagyobb digitális szuverenitásra és több európai know-how-ra lenne szükség a területen.
„Ez nem megy egyik napról a másikra. Viszont az 5G hálózatra inkább ma, mint holnap van szükség” – nyilatkozta a Duisburgi Egyetem telekommunikáció professzora a Tagesspiegelnek. „Ezért ez a hajó már elment” – teszi hozzá Torsten Gerpott.
Az Európai Bizottság véleménye szerint tanácsos több országból, több céget is bevonni a kivitelezésbe. A kiválasztásnál pedig az európai ajánlattevőket kellene előnyben részesíteni. Ilyenből kettő van, a svéd Ericsson és a finn Nokia. Ami jól hangzik elméletben, nehezen kivitelezhető a gyakorlatban. Alig van alternatívája a Huawei-nek. Az Ericsson és a Nokia mellett a dél-koreai Samsung rendelkezik még know-how-al.
A Huawei azonban 31%-al piacvezetők. A svédeknek 27%, a finneknek 22%, a szintén kínai ZTE-nek pedig 11% jut a tortából. A maradék 10%-on osztozik mindenki más. Egyedül túl kicsik a nagy európai megbízásokhoz.
A Brüsszelben vitatják azt a sokszor megismételt tézist, hogy a kínaiak kizárása, vagy legalább háttérbe szorítása a hálózatépítést 5-10 évvel is késeltethetne.
Merkelnek és Altmaiernek – ’New York Times’ szkepszise ellenére – úgy tűnik sikerült egy kompromisszumos megoldást találnia: Jöhet a Huawei, de a fejlesztést és a gyártást nagyobbrészt a kontinensre kell helyeznie.
A magyar kapcsolat
|
