Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Az USA kivonul Afganisztánból. Kína új selyemútja váltja fel a katonai erőt?
No menu items!

Az USA kivonul Afganisztánból. Kína új selyemútja váltja fel a katonai erőt?

Kína készül betölteni a vákuumot Afganisztánban az ott állomásozó nemzetközi erők kivonását követően: Kabul hamarosan csatlakozhat az “Egy övezet, egy út” (BRI, más néven: Új Selyemút) nevű kínai gazdasági és infrastruktúra-fejlesztési programhoz – jelentette a The Daily Beast című amerikai portál.

Afgán kormányzati források arról számoltak be a portálnak, hogy a hatóságok egyre intenzívebb tárgyalásokat folytatnak Pekinggel a BRI keretében megvalósuló, 62 milliárd dolláros Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) kiterjesztéséről. Ennek célja a jobb közúti, vasúti és energetikai összeköttetés megteremtése az érintett két ország, illetve majd esetleg a szomszédos Afganisztán között.

Az amerikai csapatok közel húsz év után pénteken elhagyták az afganisztáni Bagram légi támaszpontot, amely az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. Sajtójelentések szerint mostanra már elhagyta az országot az Egyesült Államok katonáinak többsége, a szeptember 11-i céldátum előtt.

A The Daily Beast munkatársa bennfentes, de meg nem nevezett tisztségviselőkre hivatkozva arról írt, hogy az egyik legfőbb projekt, amelyről Peking és Kabul tárgyal, egy, Afganisztánt az északnyugat-pakisztáni Pesavárral összekötő út megépítése. “Szó van egy autópályáról Pesavár és Kabul között, ez Afganisztán hivatalos csatlakozását jelentené a CPEC-hez” – jelentette ki a névtelenséget kérő forrás.

Más szavakkal: az afgán kormány a színfalak mögött tárt karokkal fogadja Kínát, közvetlenül azután, hogy búcsút mondott Amerikának” – írta a lap.

Kína már évek óta győzködi Afganisztánt a BRI-hez  csatlakozásról, az amerikai támogatású kormány azonban eddig vonakodott, feltételezhetőn tartva a washingtoni reakcióktól.

Folyamatos kapcsolat volt az afgán kormány és a kínaiak között az utóbbi években, ez pedig gyanússá tette Asraf Gáni elnök kormányzatát az Egyesült Államok szemében. Gáninak szüksége van erőforrásokkal, hatalommal rendelkező szövetségesekre, akik katonai támogatást tudnak nyújtani kormányának” – idézett a The Daily Beast egy illetékest.

Az amerikai csapatkivonás bejelentését követően Csao Li-csien, a pekingi külügyminisztérium szóvivője a múlt hónapban megerősítette, hogy országa egyeztet bizonyos felekkel, köztük Afganisztánnal is, a CPEC kiterjesztéséről.

A 2013-ban indított, több mint hatvan országra kiterjedő BRI keretében több százmilliárd dollárt fordítanak világszerte infrastruktúra-fejlesztésre.

A cikk szerint ugyan korábban sikerült megakadályozni az afgán csatlakozást, a fejlemények tükrében azonban Kína nagy valószínűséggel meggyőzi majd Kabult erről, különösen, ha a nemzetközi erők kivonása nyomán a szélsőséges iszlamista tálibok kerülnek újfent hatalomra, akikkel jelentések szerint élénk kapcsolatban állnak a kínai tisztségviselők.

A tálibok bizonyosan egységesebb partnert jelenthetnek a kínaiak számára” – emelte ki a portál szerzője, egy elemzőt idézvén, aki szerint a lázadók korábban azt mondták, hogy támogatni fogják a fejlesztési projekteket, ha azok a nemzeti érdekeket szolgálják.

A lap információi szerint kínai tisztségviselők 2020 februárja óta – amikor az akkori amerikai elnök, Donald Trump kormányzata békemegállapodást írt alá a tálibokkal – kínai tisztségviselők gyakori kapcsolatban állnak a tálibok képviselőivel.

Washington távozása Afganisztánból stratégiai lehetőséget jelent Peking számára” – nyilatkozta a The Daily Beastnek Michael Kugelman, az amerikai Wilson Központ dél-ázsiai kutatásokkal foglalkozó intézetének igazgató-helyettese. A portál megszólaltatta Sudha Ramachandran indiai politikai elemzőt is, aki úgy vélekedett, hogy “tekintettel a Pakisztánhoz fűződő stratégiai kapcsolataira, Kína sikeresebb lehet Afganisztánban, mint az Egyesült Államok“.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.

Májustól az Accent Hotels üzemelteti a Cardoner Hotelt és a Tihany Yacht Clubot

Két új szállodával bővült az Accent Hotels portfóliója.

Itt a kínai versenyképesség alig rejtett titka  

A kínai gyártók kilencszer több állami támogatást kapnak, mint nyugati társaik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításaiból, amelyek segítenek megmagyarázni az ország teljes dominanciáját oly sok ágazatban, a napelemektől az akkumulátorokon át az acélig.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.