Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Matolcsy: a gazdaságpolitikai és a költségvetési érdek összecsúszott
No menu items!

Matolcsy: a gazdaságpolitikai és a költségvetési érdek összecsúszott

“Egy fenntartható felzárkózási mandátummal rendelkező gazdaságpolitikai centrum jobb eredményt ért volna el.” Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A 2010 utáni gazdaságpolitikával Magyarország elérhette volna az 1936-os fejlettségi csúcsát. Nem így történt, mert a miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitikai intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb döntést hozta. Erről Matolcsy György írt legújabb írásában. Ebben az elmaradt eredményeket összegezte és számszerűsítette.

A jegybankelnök a magyarnemzet.hu-n azt írta: a Trianon utáni Magyarország 1936-ban volt a legközelebb Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez; akkor az “uniós” átlag közel 83 százalékát érte el szemben a 2019. év végi 73 százalékkal.

Könnyebb ellenállás?

A miniszterelnök és a kormány a gazdaságpolitikai intézményeinek munkamegosztásáról nem a legjobb döntést hozta, “inkább a könnyebb ellenállást választották” – erősítette meg kiindulópontként korábbi állítását Matolcsy György.

Könnyebb volt például kipróbálni egy bevált pénzügyminisztert gazdaságpolitikai szerepben, mint bizalmat szavazni az NGM-csapat egyik tagjának, hogy folytassa a csúcsminiszteri működést – tette hozzá. A gazdaságpolitikai centrum és a költségvetési érdek összecsúszott, amiből mindig a rövid távú érdek kerül ki győztesen – így fogalmazott utalva arra, hogy a pénzügyi tárca és a jegybank között minden vita szakmai természetű.

Matolcsy György szerint egy fenntartható felzárkózási mandátummal rendelkező gazdaságpolitikai centrum jobb eredményt ért volna el, mint ami végül született például az uniós fejlesztési pénzek felhasználásában.

Az első Széchenyi-tervben egy forint állami pénz három forintnyi beruházást mozgatott meg, a 2010-2019 közötti uniós programoknál 1:1 körüli az arány – érvelt. Az elköltött uniós pénzeknek szerinte legalább kétszeres szorzóval kellett volna működniük. Ez  elmondása alapján 15-20 ezermilliárd forint többletforrást, beruházást, 5-7 ezermilliárd forint költségvetési többletbevételt eredményezhetett volna.

2016 után évente átlagosan 30-40 ezer új otthont lehetett volna építeni, ami a ténylegesen megépült átlagosan 20 ezer otthonhoz képest 2020 végéig összesen 60 ezer lakás különbözetet jelent – mutatott rá a jegybankelnök. Ez szerinte évente átlagosan 0,5 százalékkal nagyobb GDP-növekedést és 200 milliárd forint többlet költségvetési bevételt hozott volna. mindeközben az időszak végére a gazdasági fejlettséget akár két százalékponttal emelte volna.

Évi egy-két százalékkal kevesebb

Évi egy-két százalék többlet GDP-hatást lehetett volna elérni azzal, ha elkészül a 3., 4. és 5. Széll Kálmán-terv. Ezzel valójában egy teljes versenyképességi fordulat indult volna el vagy ment volna végbe 2019 végéig – állította írásában az MNB vezetője. Azt is hozzátette, hogy a versenyképességi reformok egyes döntő területei a felgyorsult digitális átmenetet szolgálták volna.

A sikeres digitális átállást végrehajtó gazdaságok példája alapján évi több mint egyszázalékos többlet GDP-t valószínűsíthetünk erről a területről a létrejött GDP-hez képest” – tette hozzá.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra is, hogy az állami beruházások területén növelni kellett volna a hatékonyságot. Különösen a 2020-2022 közötti válság és az abból való kilábalás idején kaphatott volna meghatározó szerepet ez a hatékonysági többlet.

A gazdaságpolitikai centrum és a pénzügyi tárca szétválasztása a makrogazdasági mutatók jelentős javulását eredményezte volna – hangsúlyozta a jegybankelnök. Ha megmarad a gazdaságpolitikai centrum, az a mindennapi életben is érezhető változásokhoz vezetett volna. Megmutatkozva a nagyobb reálkeresetben, a magasabb reáljövedelemben. További eredményként a többlet a kis- és közepes vállalkozások bővülő exportbevételében, a kevesebb fiatal munkanélküliben és a még több felzárkózó régióban jelent volna meg – magyarázta.

A fentiek eredményeképpen az államadósság-ráta legkisebb értéke 55 százalék körül alakult volna. A devizában fennálló államadósság szintje 0-5 százalék körüli szintre süllyedt volna. A termelékenységi többlet 10-15 százalékos lenne. Az erre épülő bértöbblet pedig 15-20 százalékos lehetett volna – összegezte Matolcsy György a cikkében.

A jegybankelnök azzal zárta sorait, hogy ma is több változat létezik a 2030-ig tartó gazdasági fejlődésre. “A mi jövőnkből is egyszer múlt lesz, és kizárólag rajtunk áll, hogy melyik változat győz. Tanuljunk a múlt hibáiból, hogy mindannyian győztesek legyünk” – fogalmazott.

Hirdetés
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Műhibák, félreazonosított testrészek – kérdőjelek az MI egészségügyi forradalma körül

Az orvostechnológiai ipar az elmúlt években látványos tempóban kezdte...

Designer-adományból nyílik pop-up bolt Bécsben

A gyűjteményben olyan ikonikus márkák darabjai is szerepelnek, mint Jil Sander, Versace, Chanel, Yves Saint Laurent és Helmut Lang. Számos darab új vagy sosem hordott, néhány közülük ritka gyűjtői különlegesség.

2026-os költségvetés fókuszában is a magyar emberek és a hazai kkv-k támogatása áll

2026-os költségvetés fókuszában is a magyar emberek és a hazai kkv-k támogatása áll.

Indulnak a Valentin-napi ellenőrzések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megkezdte Valentin-napi akcióját.
Hirdetés

Hírek

Designer-adományból nyílik pop-up bolt Bécsben

A gyűjteményben olyan ikonikus márkák darabjai is szerepelnek, mint Jil Sander, Versace, Chanel, Yves Saint Laurent és Helmut Lang. Számos darab új vagy sosem hordott, néhány közülük ritka gyűjtői különlegesség.

2026-os költségvetés fókuszában is a magyar emberek és a hazai kkv-k támogatása áll

2026-os költségvetés fókuszában is a magyar emberek és a hazai kkv-k támogatása áll.

Indulnak a Valentin-napi ellenőrzések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megkezdte Valentin-napi akcióját.

Az OECD-ben 3,7 százalékra lassult az éves infláció tavaly decemberben

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban a fogyasztói árak éves átlagos növekedése 3,7 százalékra mérséklődött tavaly decemberben az előző havi 3,8 százalékról.

Tavasszal derülhet ki sok cég házipénztár-problémája

Mit tehet a cégvezető, ha szeretné csökkenteni a házipénztárban felhalmozott összeget?

Így repülnek ki súlyos milliók az ablakon egy rossz építési terv miatt

Tévhitek és hibás döntések drágítják az építkezéseket.

Gazdálkodói igényfelmérés indul az öntözéses képzésekről

Igényfelmérés indul az öntözési képzések fejlesztése érdekében. A kérdőív célja, hogy a gazdálkodók által preferált gyakorlatorientált képzések segítséget nyújtsanak a hosszú távon fenntartható vízgazdálkodást támogató öntözéses gazdálkodás feltételeinek kialakításához, a meglévő infrastruktúra fejlesztéséhez és hatékony működtetéséhez.

A Luckin Coffee prémium irányba lép, miközben a Starbucks visszavonul Kínában

Új szintre lép a verseny a kínai kávépiacon: a...
Hirdetés

Gazdaság

Emelkedéssel indították a hetet az európai részvénypiacok

A nyersolajat az amerikai-iráni tárgyalásokkal kapcsolatos feszültség csökkenésével szembeni várakozások nyomták lejjebb.

Szoftverapokalipszis a tőzsdén: az MI-pánik a vagyonkezelőkig ér

Az elmúlt napok egyik leglátványosabb piaci mozgását nem kamatemelés, nem geopolitikai konfliktus, hanem egy mesterségesintelligencia-fejlesztés indította el. Egy új MI-eszköz megjelenése elég volt ahhoz,...

Rekordadósság a leggazdagabb országokban: új kockázat a globális növekedésre

Évtizedeken át elsősorban a szegényebb és alacsonyabb jövedelmű országokat sújtotta a túlzott államadósság problémája, mára azonban a globális gazdasági stabilitást fenyegető kockázat egyre inkább...

Önálló márka, stratégiai szövetségesekkel: Magyarország két meghatározó Pénztára szintet lépett

Balról Kiss Imre Ervin, a Gondoskodás Egészségpénztár és a Gondoskodás Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke, Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Dr. Fedák István, a CIG...