Az ukrajnai háború ellenére az idén a korábban vártnál gyorsabb, jövőre azonban az eddig valószínűsítettnél számottevően lassabb gazdasági növekedés várható az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi területén. Az ukrán hazai össztermék 30 százalékkal, az orosz 5 százalékkal zuhan az idén – áll a pénzintézet felülvizsgált térségi előrejelzésében.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet 34 oldalas őszi prognóziscsomagja szerint a teljes EBRD-térségben az idén 2,3 százalékos, jövőre 3 százalékos átlagos gazdasági növekedés várható a tavaly elért 6,8 százalékos bővülés után.
Az EBRD a májusban kiadott előrejelzéséhez képest 1,2 százalékponttal javította idei prognózisát, 2023-ra szóló becslését ugyanakkor 1,7 százalékponttal rontotta.
Az idei előrejelzés javítását a banki jelentés szerint az indokolja, hogy az EBRD-régió 2022 első felében a vártnál jobb növekedési teljesítményt nyújtott: a térségi GDP-érték éves összevetésben átlagosan 3,9 százalékkal bővült január és június között.
Az EBRD szerint ennek elsődleges oka - mindenekelőtt a feltörekvő európai térségben - az volt, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt zárlatok idején felhalmozódott magánszektorbeli megtakarításokból a lakosság aktív költekezésbe kezdett.
Ez a reáljövedelmek visszaesése ellenére átmenetileg felhajtóerőt adott a fogyasztásnak, ugyanakkor Közép-Európában a folyómérleg-hiányok erőteljes mélyüléséhez is vezetett – áll az EBRD jelentésében.
A 2023-as növekedési előrejelzés negatív korrekciójának elsődleges oka ugyanakkor az orosz földgázszállítások csökkentése, és e korrekció tényezői között volt a fejlett európai gazdaságok lassulásának visszagyűrűzése az EBRD-térség gazdaságaiba, valamint a világgazdaságra és az EBRD-régióra nehezedő egyre nagyobb inflációs nyomás.
Az EBRD számításai szerint az európai földgázárak a február óta eltelt időszakban átlagosan 2,5-szeresen haladták meg a 2021-ben mért átlagos árszintet.
A bank tanulmánya szerint az EBRD működési területének sok országában a földgázimport költsége az éves GDP-érték 4-5 százalékával egyenlő mértékben emelkedett.
Az EBRD közölte, hogy az új előrejelzésekre is komoly lefelé ható kockázatok nehezednek, különösen az ukrajnai háború esetleges további eszkalálódása vagy az Európába irányuló orosz földgázexport teljes leállása esetén.
A jelentés szerint ha teljesen leállna Oroszország európai földgázkivitele, a bank működési területének jövő évi GDP-növekedési üteme az alapeseti előrejelzési forgatókönyvnél is 1,3 százalékponttal lassabb lenne.
Az EBRD kiemeli azt is, hogy a működési területéhez tartozó gazdaságokban a tizenkét havi infláció júliusban átlagosan 16,5 százalék volt; ez 1998 óta nem mért ütem.
Az EBRD-gazdaságok 80 százalékában kétszámjegyű éves inflációt mértek abban a hónapban, és a teljes kosáron belül átlagosan 21 százalék volt az élelmiszerárak éves inflációja – áll a jelentésben.
A bank várakozása szerint az ukrán hazai össztermék az idén 30 százalékkal zuhan.
Az ukrán gazdaságban a bank jövőre 8 százalékos növekedést vár, de hangsúlyozza, hogy ezeket az előrejelzéseket kivételesen nagy kockázatok terhelik, elsősorban a háború időtartamától és intenzitásától függően.
Az EBRD ugyanakkor a közép-európai és a balti EU-gazdaságokban 3,7 százalékos átlagos növekedést valószínűsít 2022-re, 0,5 százalékponttal gyorsabbat a májusi előrejelzésnél. Ebben a térségben a bank szerint 2023-ban 1,3 százalékra lassul az átlagos gazdasági növekedés; ez 2,1 százalékponttal rontott prognózis.
A bank a magyar gazdaságban az idén 5 százalékos, jövőre 1,5 százalékos – vagyis a közép-európai és a balti EU-régió átlagánál számottevően jobb – GDP-növekedéssel számol. Az EBRD a magyar hazai össztermék idei bővülésére adott prognózisát az előző, májusi jelentésben szereplő becsléséhez képest 1,5 százalékponttal javította, 2023-ra szóló magyar GDP-növekedési előrejelzését 2 százalékponttal visszavette.
Oroszországban az EBRD az idén 5 százalékos, jövőre 3 százalékos GDP-visszaesést valószínűsít.
A bank kiemeli, hogy az orosz gazdaság aktivitására a szankciók súlyos, de a korábban vártnál mégis enyhébb hatást gyakoroltak, elsősorban azért, mert az orosz jegybank meg tudta akadályozni a pénzügyi válság kialakulását, másrészt azért, mert a szankciók csak korlátozottan érintik az energiaszektort.
Az orosz gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját azonban alaposan kikezdték az olyan tényezők, mint például a képzett munkaerő elvándorlása – áll az EBRD jelentésében.
