Erősödött a vállalkozások foglalkoztatási szándéka: a cégek mintegy negyede tervez munkaerőfelvételt, miközben újra 10 százalék alatt van az elbocsátásban gondolkodók aránya – közölte a K&H legfrissebb kutatása alapján.
Mint írták, a cégek átlagosan 11 százalékos fizetésemelésre készülnek, emellett javulás látható a tervezett béren kívüli juttatásoknál is, ez utóbbira minden második cégnél számíthatnak a munkavállalók.
Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző negyedévi, meglehetősen borús képhez képest most javulás látható a kkv-k foglalkoztatottsági hajlandóságában. Az előző negyedévi 16 százalékról 23 százalékra nőtt a létszámbővítést, és 11 százalékról 8 százalékra csökkent az elbocsátásban gondolkodó cégek aránya, ugyanakkor az elbocsátási arány az elmúlt 10 évet nézve még mindig magas. A cégek jelentős többsége, 68 százaléka nem tervez változtatni a dolgozók létszámán – tette hozzá szakember.
A közlemény szerint a foglalkoztatás látványosabb bővülésére elsősorban a szolgáltató szektorban és az iparban lehet számítani, míg a kereskedelemben és a mezőgazdaságban visszafogottabb mértékű létszámbővítés várható.
A cégméretet tekintve a kisvállalkozásoknál minden negyedik, míg a mikro- és középvállalkozásoknál minden ötödik cég tervez új munkaerőt felvenni. A cégek 73 százaléka tervez béremelést, szemben az előző negyedévi 66 százalékkal. Átlagosan 11 százalékkal magasabb fizetésre számíthatnak a kkv-k dolgozói a következő 12 hónapban – írják a közleményben.
A közleményben rámutattak arra is, hogy a béren kívüli juttatások között továbbra is a 13. havi fizetés, jutalom vagy bónusz áll az élen, ezt követi a közlekedési költségtérítés, és a SZÉP-kártya. Az utóbbi népszerűsége tovább emelkedhet az alszámlák megszűnésével, mivel így munkáltatói oldalról csökken az adminisztráció, a munkavállalóknak pedig egyszerűsödik a használat – mutattak rá a közleményben.
A K&H Magyarországon 2004 óta folyamatosan készít negyedéves kkv bizalmi indexet. A legutóbbi kutatásban tavaly november 7-25. között kérdezték meg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóit.
