Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy A munkaalkoholizmus is egészségügyi kockázatokkal jár
No menu items!

A munkaalkoholizmus is egészségügyi kockázatokkal jár

A munkamániások gyakrabban betegek – derült ki a német Hans Böckler Alapítvány friss tanulmányából, amely szerint minden tizedik munkavállaló függő, vagyis nagyon sokáig, gyorsan és párhuzamosan dolgozik különböző feladatokon, és csak rossz lelkiismerettel tud szabadságot kivenni, ami hosszú távon egészségügyi kockázatokkal jár.

A Spiegel által szemlézett tanulmány szerint a függőséggel dolgozóknak több egészségügyi problémájuk van, és a munkamániások kétszer olyan gyakran minősítik egészségi állapotukat kevésbé jónak vagy akár rossznak, mint a nem függő munkavállalók. Sokkal gyakrabban vannak testi vagy pszichoszomatikus panaszaik is, mint másoknak. A tanulmány szerint azonban ritkábban fordulnak orvosi segítségért.

Németországban a foglalkoztatottak tíz százaléka dolgozik függőséggel a tanulmány szerint, amelyben a Szövetségi Szakképzési Intézet (BIBB) és a Braunschweigi Műszaki Egyetem vett részt. Az eredményekből kiderült, hogy ezek aa munkavállalók nemcsak nagyon sokáig, gyorsan és párhuzamosan dolgoznak különböző feladatokon, hanem az úgynevezett holland munkafüggőségi skála szerint csak rossz lelkiismerettel tudnak szabadságot kivenni, és gyakran úgy érzik, hogy a munkanap végén képtelenek kikapcsolni és pihenni.

E skála szerint a munka akkor okoz függőséget, ha azt nemcsak túlzottan, hanem kényszeresen is végzik. A túlzott munka sokkal elterjedtebb, mint a kényszeres munka. Beatrice van Berk, Christian Ebner és Daniela Rohrbach-Schmidt a munkához való kényszeres viszonyt azokhoz a munkavállalókhoz köti, akik egyetértenek az olyan állításokkal, mint például: “Fontos számomra, hogy keményen dolgozzak, még akkor is, ha nem élvezem, amit csinálok.

A tanulmány a BIBB és a Szövetségi Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Intézet adatain alapul, amelyekhez 2017-ben és 2018-ban 8000 foglalkoztatottat kérdeztek meg munkamagatartásukról és jóllétükről.

A kutatók szerint az eredmények "egyértelműen azt mutatják, hogy a munkafüggőség Németországban rosszabb egészségi állapottal jár együtt".

A tanulmány szerint a lehetséges hosszú távú következmények közé tartozik a kiégés vagy a depresszív hangulat kockázata, vagyis olyan mentális betegségek kialakulása, amelyek elhúzódó munkahelyi hiányzásokhoz vezethetnek.

A tanulmány résztvevőit az egészségi állapotukról, valamint a hiányzásokról és az orvoslátogatásokról is megkérdezték. A függő munkavállalók 28 százaléka mondta azt, hogy általános egészségi állapota kevésbé jó vagy akár rossz. Ezzel szemben a munkához lazábban viszonyuló munkavállalók – a foglalkoztatottak többsége – körében ez az arány csak 14 százalék volt. Ráadásul a függő munkavállalók mindössze nyolc százaléka mondta azt, hogy az elmúlt tizenkét hónapban nem volt panasza. A nyugodt munkavállalók körében ez az arány 20 százalék volt.

A tanulmány szerint a különbség a panaszok minden típusában kimutatható. Különösen igaz ez a pszichoszomatikus panaszokra, például az alvászavarokra és a depresszióra, de az olyan mozgásszervi panaszokra is, mint a hátfájás. A függő munkavállalók mintegy 30 százalékának hatnál több kezeletlen panasza is van, míg a nyugodtak körében csak 15 százalék az, akinek hatnál több kezeletlen panasza van.

Vannak arra utaló jelek, hogy “a szenvedélybeteg munkavállalók kevesebb figyelmet fordítanak panaszaik kezelésére és gyógyítására, mint a nyugodt munkavállalók” – írják a kutatók. Ez a munkából hiányzó napok számában is megmutatkozik: a függő munkavállalók közel fele, 45 százaléka a felmérést megelőző egy évben egyetlen napon sem jelentett beteget. A nyugodtak körében ez az arány csak 36 százalék volt.

A kutatók a túlzott és kényszeres munkavégzés megelőzésére szólítanak fel, ugyanis az, hogy a függő munkavállalók egészségét nagyobb veszély fenyegeti, nemcsak az érintettek szempontjából problematikus, hanem a vállalatok és a társadalom számára is. A demográfiai változások és a szakképzett munkaerő hiánya miatt számos ágazatban már most is munkaerőhiány van.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.

Májustól az Accent Hotels üzemelteti a Cardoner Hotelt és a Tihany Yacht Clubot

Két új szállodával bővült az Accent Hotels portfóliója.

Itt a kínai versenyképesség alig rejtett titka  

A kínai gyártók kilencszer több állami támogatást kapnak, mint nyugati társaik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításaiból, amelyek segítenek megmagyarázni az ország teljes dominanciáját oly sok ágazatban, a napelemektől az akkumulátorokon át az acélig.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.