Donald Trump újraválasztásával az ESG átálláshoz kapcsolódó hátrányok kérdése ismét új szakaszba lép. A fenntarthatóság iránt elkötelezett pénzügyi közösség azonban még mindig a megújuló energiaforrások lendületét látja.
A tőzsde gyors és határozott ítéletet hozott Donald Trump választási győzelme után. A vállalati nyereségek szaftos növekedését várva az új kormányzat alatt az amerikai részvénypiac rögtön, közel 5%-os emelkedéssel zárt, ami az elmúlt egy év legnagyobb heti százalékos emelkedése. A tiszta energiaforrások részvényei azonban süllyedtek, mivel a befektetők attól tartottak, hogy Joe Biden megújuló energiaforrásokat támogató programja Trump alatt átadja helyét a „fúrj, bébi, fúrj” politikának.
A tiszta energia részvények értékcsökkenése az egyébként élénk piac ellenére megerősíti a fenntartható finanszírozás bizonytalan valóságát. A Corporate Knights szakmai portál szerint az elmúlt két évben a republikánusok harcot vívtak a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási befektetések ellen, ami számos államot arra késztetett, hogy bojkottálja az ESG ügyét. Az elnökválasztás előtt az ESG-közösségekben már a második Trump-elnökség gondolata is sokakban rettegést keltett. Most azonban, a választás után kétféle nézet alakult ki azzal kapcsolatban, hogyan fog érvényesülni a Trump-hatás.
Míg egyes iparági vezetők úgy vélik, hogy a fenntartható pénzügyi közösségnek az érdekeik védelmére ügyvédet kell fogadnia egy mamutméretű jogi harcra készülve, mások enyhébb álláspontot képviselnek. Az utóbbi csoport szerint a tiszta energia árelőnye, az ESG-befektetések rugalmassága és az éghajlat-politikai megfontolások erősebbnek bizonyulnak majd az új kormányzat politikai támadásainál.
A pesszimisták: egymilliárd tonnával több CO₂
„Az amerikai választások ellenszelet jelentenek majd az éghajlatvédelem számára” – mondta Rebecca Mikula-Wright, az Investor Group on Climate Change vezérigazgatója a csoport éves csúcstalálkozóján az ausztráliai Melbourne-ben november elején. Néhány más résztvevő egyetértett a lehangoló értékeléssel.
„Donald Trump szereti a kibocsátásokat” – mondta Greg Sharenow, az amerikai székhelyű PIMCO vagyonkezelő ügyvezető igazgatója és portfóliómenedzsere. „Álláspontja egyértelműen támogatni fogja a további kibocsátásokat”.
A Wood Mackenzie energetikai tanácsadó cég szerint, ha Trump beváltja minden klíma- és energiaügyi ígéretét, az 10 évvel vagy még tovább késleltetheti az energiaátállást az Egyesült Államokban.
„A Trump-kormányzat radikális változásokat jelent az importvámok, az éghajlat-politika és a nemzetközi ügyek terén” – írja Simon Flowers, a Wood Mackenzie elnöke és vezető elemzője. Szerinte Trump megválasztása a Kongresszus republikánus irányításával együtt valószínűbbé teszi, hogy késleltetett klímaváltozásra kerül sor. „Az Egyesült Államok vissza fog lépni a nettó nulláról”.
Trump be fogja tartani ígéretét, hogy kilép az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodásból – írja Flowers a választások utáni blogjában.
Egy májusi jelentésében a Wood Mackenzie azt jósolta, hogy a Trump-féle politikai változtatások 1 milliárd dollárral csökkentenék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházásokat, ami 2050-ig egymilliárd tonnával több szén-dioxid-kibocsátást eredményezne. A Trump-féle változtatások kettős csapást mérnének az iparágra, mivel az inflációcsökkentési törvény (a zöld átállásnak is kedvező IRA – Inflation Reduction Act ) szerint a zöld transzformációhoz kapcsolódó adókedvezményeket és támogatásokat megszüntetnék, miközben az acélra és a berendezésekre kivetett általános vámok révén növelnék a költségeket.
Trump emellett valószínűleg több engedélyt adna a cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos projekteknek, új szabályozásokkal kedvezne a fosszilis tüzelőanyagoknak a megújuló energiaforrásokkal szemben (például a zöld helyett a kék hidrogénnel szemben), és visszavonná a metánplafonokat, valamint az erőművek és a járművek kibocsátási normáit.
A Wood Mackenzie szerint a földgáz iránti kereslet 2030-ra 6%-kal lesz magasabb, az elektromos járművek állománya 50%-kal lesz alacsonyabb, és a széntüzelésű erőművek leállítása késni fog a változások következtében.
Az optimisták a piacban bíznak
Egyes alapkezelők, eszköztulajdonosok és a tiszta energiával foglalkozó vezetők némileg pozitívabban vélekednek, mondván, hogy Trump politikai intézkedéseit tompítani fogják a politikai megfontolások és a megújuló energiaforrások iránti puszta piaci kereslet miatt.
„A politika nem az egyetlen mozgatórugója az energiaátállásnak, és az Egyesült Államok nem az egyetlen piac az egész terület vállalatai számára” – írja Alex Monk, a Schroders globális erőforrás-részvényekért felelős portfóliómenedzsere. „Bár az amerikai politikai környezet változása kétségtelenül nem hasznos, nem szabad elvonatkoztatni a területre irányuló befektetéseket ösztönző egyéb erők erejétől.”
A Nemzetközi Energiaügynökség nemrégiben kiadott World Energy Outlook jelentése szerint a megújuló energiaforrások kapacitása a jelenlegi 4250 gigawattról 2030-ra közel 10 000 gigawattra emelkedik, ami az atomenergiával együtt a világ villamosenergia-termelésének több mint felét adja majd, és 2030-ra a fosszilis tüzelőanyagok iránti csúcsigényt fogja megteremteni. A jelentés szerint az ipari fogyasztás, az elektromos mobilitás, a hűtés, valamint az adatközpontok és a mesterséges intelligencia miatt ugrásszerűen megnő az energiaigény. A megújuló energia jó helyzetben van ahhoz, hogy kielégítse ezt a keresletet, mivel hatalmas költségelőnnyel rendelkezik – mondta Connor Teskey, a Brookfield Renewable Partners, a világ egyik legnagyobb tiszta energiával foglalkozó vállalatának vezérigazgatója.
Még ha Trump el is törli az inflációcsökkentő törvény szerinti beruházási adókedvezményeket, Teskey szerint a Brookfieldhez hasonló energiatermelők képesek lesznek kompenzálni ezeket a hiteleket a közműszolgáltatók vagy a vállalati ügyfelek tarifáinak emelésével. „A kulcspont itt az, hogy mivel a szárazföldi szél- és napenergia annyira olcsóbb, mint az alternatívák, van hely arra, hogy ezt tegyük, és még mindig a legolcsóbb formája legyen a tömeges villamosenergia-termelésnek” – mondta egy november elején tartott befektetői híváson.
A képviselőház republikánus tagjainak politikai nyomása valószínűleg azt is redukálni fogja, hogy Trump a kétpárti infrastrukturális törvény és az inflációcsökkentési törvény alapján csökkentse az összes adókedvezményt és támogatást. Tizennyolc képviselőházi republikánus írt alá egy levelet, amelyben azt kérik, hogy az adójóváírások továbbra is védjék a körzetükben már folyamatban lévő szél-, napenergia- és akkumulátorprojekteket.
„Trump elnök kétpárti ellenzéki falba ütközik, ha most megpróbálja elszakítani a tiszta energiára vonatkozó ösztönzőket” – mondta Dan Lashof, a World Resources Institute igazgatója.
A fenntartható beruházások támadás alatt lesznek. Vajon túlélhetik?
A Biden-kormány ESG befektetéseket és elkötelezettséget ösztönző szabályozása szintén Trump célkeresztjében van.
A Bloomberg Intelligence egy, a választások után kiadott jelentése szerint Trump arra fog törekedni, hogy korlátozza a részvényesek azon lehetőségét, hogy ESG-ügyekben javaslatokat nyújtsanak be a vállalatoknak. Az Értékpapír- és Tőzsdebizottság (SEC) közelmúltbeli enyhébb szabályai 2021 óta 47%-kal növelték az ESG-javaslatok számát.
Várhatóan a képviselőház republikánus tagjai ismét törvényt fognak előterjeszteni, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy kizárják az ESG részvényesi javaslatokat az éves közgyűlésen történő szavazásból.
A választások előtt Bryan McGannon, az amerikai Fenntartható Befektetési Fórum (US SIF) ügyvezető igazgatója és politikai vezetője elmondta, hogy meglehetősen aggódik e lehetséges jogszabály miatt, mivel azt nehezebb lenne megtámadni, mint a szabályozást. „A részvényesi jogok az, amire [a republikánusok] rá fognak menni, és már régóta próbálkoznak ezzel” – mondta.
A Bloomberg Intelligence jelentése szerint Trump vissza fogja vonni a Biden-kormány azon szabályát, amely lehetővé teszi a nyugdíjalapok vagyonkezelőinek, hogy befektetési döntéseik során kifejezetten figyelembe vegyék az ESG-kérdéseket. A jelentés szerint a SEC (az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet) nemrégiben elfogadott szabálya, amely előírja a nyilvános vállalatok számára, hogy tegyék közzé Scope 1 (létesítmény) és 2 (energia) kibocsátásaikat, szintén a vágóhídon lesz. „A lényeg az, hogy a Trump-kormányzat igyekszik aláásni ezeket az ESG-vel kapcsolatos kezdeményezéseket” – mondja Rob Du Boff, a Bloomberg Intelligence elemzője.
A két visszavágás valódi hatása azonban nem biztos, hogy olyan rossz, mint amitől sokan tartanak. Egy, az ESG megfontolásokat tiltó Trump-rendeletet minden bizonnyal bírósági úton tesztelnének, mondta McGannon, és szerinte azt nem tartanák fenn, tekintettel arra a pénzügyi iparági gyakorlatra, hogy az ESG-t a kockázat és a hozam pénzügyileg megalapozott kérdéseire használják.
Ami pedig a széndioxidról szóló jelentéstételt illeti, a vállalatok világszerte egyre inkább a CO2-kibocsátások és -kockázatok közzétételével szembesülnek, többek között Kaliforniában, ahol tavaly léptek életbe a CO2-jelentési szabályok. Az Európában működő amerikai vállalatokra hasonló szabályok vonatkoznak majd a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv értelmében. McGannon szerint Amerika nagyvállalati szegmenseire vonatkozni fog az éghajlati jelentéstétel, függetlenül attól, hogy mi történik a SEC-nél.
A Jefferies Financial Group befektetési menedzser a választások másnapján az ügyfeleknek szóló jegyzetében azt írta, hogy szövetségi peres eljárás indulhat azon a nem bizonyított állításon alapulva, hogy a pénzügyi intézmények és az éghajlatvédelmi aktivisták összejátszottak, hogy ESG-nyomást gyakoroljanak a vállalatokra. „Minden ESG-alapkezelőt arra biztatnánk, hogy legyen egy ügyvéd a csapatban, vagy a gyorstárcsázáson” – állt a jegyzetben. Ezek a támadások az ESG-menedzserekre is visszahúzó hatással lesznek – mondta Jeff Gitterman, a Gitterman Wealth Management vezérigazgatója az Institutional Investornak adott interjújában. „Azt fogjuk látni, hogy az ESG-menedzserek jobban visszavesznek abból, ahogyan marketingelnek és nyilvánosan beszélnek arról, amit csinálnak” – mondta, hozzátéve, hogy továbbra is be fogják építeni az ESG-t a befektetési döntéshozatalba, még akkor is, ha nem beszélnek róla nyilvánosan.
Maria Lettini, az amerikai fenntarthatóságon alapuló befektetési piac egyik vezető szereplője az US SIF vezérigazgatója óvatosan viszonyul az új kormányhoz és a kongresszushoz. „A fenntartható befektetés azonosítja a kezeletlen kockázatokat és felszabadítja a befektetési lehetőségeket a portfólió hosszú távú értékének megőrzése és növelése érdekében” – mondta a választások utáni nyilatkozatában. „A befektetőknek átláthatóságra van szükségük az egyértelmű jelentéstételi követelményeken, a tulajdonukban lévő társaságok bevonásának lehetőségén keresztül a pénzügyileg lényeges kérdésekben, valamint annak bizonyosságán keresztül, hogy a döntéshozók támogatni fogják a határozott éghajlat-politikai intézkedéseket. Ez a politikai helyzettől függetlenül igaz marad. Elkötelezzük magunkat amellett, hogy együttműködünk a következő kormánnyal és más újonnan megválasztott tisztségviselőkkel szerte az Egyesült Államokban egy igazságosabb és fenntarthatóbb amerikai gazdaság előmozdítása érdekében”
Mindezt azt mutatja, hogy a fenntartható befektetési közösség lassan és óvatosan közelíti meg az új kormányzatot. Ugyanakkor készenlétben kell állnia ügyvédekkel és lobbistákkal, amikor a politikai csatározások elkezdődnek.
