A magyar kormány karácsony előtt hozott rendelete szigorú feltételeket szabott a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozóan. A rendelet értelmében csak olyan országokból érkezhetnek munkavállalók, amelyekkel Magyarország vagy az Európai Unió visszafogadási megállapodást kötött, vagy amelyek rendelkeznek egy, a magyar hatóságok által elismert szervezettel az országban. Ahogyan lapunk is megírta, a magyar családok, munkavállalók és a munkaerőpiac védelme érdekében a miniszter arról döntött, hogy 2025-ben 35 ezerben maximálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát.
Ez utóbbi szervezetnek garanciát kell vállalnia arra, hogy állampolgáraik betartják a tartózkodásra vonatkozó szabályokat, illetve szükség esetén elhagyják az országot. A rendelet kiadásakor úgy tűnt, hogy ennek a feltételnek csak Örményország és Grúzia felel meg. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleménye (mely a Magyar Közlönyben jelent meg) azonban váratlan fordulatot hozott: a miniszter bejelentette, hogy a Fülöp-szigetek is megfelel a rendeletben foglalt kritériumoknak, így az onnan érkező vendégmunkások továbbra is vállalhatnak munkát Magyarországon.
A közlemény nem részletezi, hogy pontosan milyen szervezet vagy iroda kezdte meg működését Magyarországon december 23. és január 9. között, amely lehetővé tette ezt a döntést. Ez a fejlemény különösen fontos a mezőgazdasági szektor számára, ahol a Fülöp-szigeteki munkavállalók jelentős szerepet töltenek be, és ahol munkájukat megbízhatónak és nélkülözhetetlennek tartják. A döntés nemcsak gazdasági szempontból jelentős, hanem társadalmi szempontból is pozitív visszhangra találhat, hiszen a Fülöp-szigeteki vendégmunkások általában jól beilleszkedtek a helyi közösségekbe, és sok helyen megkedvelték őket. (Agrárszektor)
