Kezdőlap Kül-hon Magyar - Lengyel ösvény - 15 állomás Felsőzubricától Szczawnicáig
No menu items!

Magyar – Lengyel ösvény – 15 állomás Felsőzubricától Szczawnicáig

Egy magyar–lengyel történelmi ösvény megvalósításáról gondolkodott néhány éve Gerencsér Tibor krakkói magyar főkonzul, aki úgy érezte, hogy be kellene mutatni a két nép közös emlékeit, gazdag kulturális kincseit. A tervet követte a tett,, és a közös akarat. Partnerei voltak a megvalósításban a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet, valamint a Lengyel Idegenforgalmi és Természetjáró Társaság, valamint számos városi és helyi önkormányzat, egyházi személy és kulturális intézmény. Az útvonal megvalósításában lengyel és magyar idegenvezetők, történészek és turisztikai szakemberek vettek részt. A közel 190 km hosszú és 15 állomást tartalmazó ösvény Árvától kezdődik és a Podhalén keresztül egészen a Szepességig nyúló mikrorégió magyar emlékeit mutatja be.

A Magyar–Lengyel  Ösvény első, szczawnicai megállójának ünnepélyes avatására lengyel és magyar újságírókat is meghívtak, akik egyúttal részt vehettek az évek óta ilyenkor megrendezett szczawnicai Lengyel-Magyar Barátság Napi  fesztiválon  is. Soha nem látott tömeg lepte el a bájos város utcáit, és három napon keresztül késő estig tartott a fesztivál.

Többek között beszédet mondott az ötletgazda dr. Gerencsér Tibor krakkói magyar főkonzul, Farkas Melinda, a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet magyarországi vezetője, , Szczawnica polgármestere, Bogdan Szewczyk valamint Jerzy Kapłon, a Lengyel Turista és Idegenforgalmi Társaság elnöke, a krakkói Hegyi Turista Központ igazgatója – a Magyar-–Lengyel Ösvény szakmai partnere. 

Szalay József nyomában

A szlovák határ mellett fekvő, dél-lengyelországi üdülőváros létrejöttét és fejlődését Szalay Józsefnek (lengyelül Józef Szalaj) köszönheti, akinek ma a városban múzeuma, szobra és utcája is van. Ki is volt ő? A városi gyógyüdülőt a Galíciába érkező magyar Szalay-ccsalád alapította több mint kétszáz évvel ezelőtt.

Szczawnica nevét ásványvízforrásairól kapta, amelyeket a helyiek „szczawy”-nak neveznek. A legenda szerint Szent Kinga fakasztotta őket – ahol botjával megütött egy sziklát, onnan víz fakadt. A hagyomány szerint ez a XIII. század végén történt, amikor Szent Kinga a tatárok elől menekült.

Szczawnica 8 fajta gyógyvízforrásról híres, amelyeket Szalay István és fia, József fedezett fel és tett Európa-szerte híressé. A gyógyvíz palackozása, a fürdő- és ivókúrák megalapítása tette nevét híressé és jelentős gyógyüdülő központja.  Az ide látogató turisták számára reprezentatív épületeket emelt, s vendégszobákkal várta a gyógyulni vágyókat. Az általa épített villáknak bájos neveket adott, közülük néhány magyar gyökereire utalt: „Horwatówka” (Horvátság), „Pod Attylą” (Attilához) (1964 körül lebontották), „Pod Batorym” (Báthoryhoz). Megtervezte a tér fölött található fürdőkápolnát és fürdőparkot, s oda ritka virágokat, fákat és cserjéket telepített. Így vált Szczawnics Galícia legnépszerűbb gyógyüdülője az 1840-es évektől.

dr.Gerencsér Tibor Magyarország krakkói főkonzulja

Szalay József szervezte meg az első dunajeci tutajos-túrákat, és kezdeményezte a Szczawnicát és Vöröskolostort (Červený Kláštor) összekötő Pienini-út megépítését is. Villákat és panziókat emeltetett, megjelentette a Szczawnicát bemutató első útikönyvet, és kiadott egy saját rajzaival díszített kötetet is Szczawnicai album címmel.

Ma úgy mondanánk, hogy sikeres vállalkozó volt, de több is annál. Ahogy a róla elnevezett múzeum vezetője, Barbara Węglarz elmondta, Szalay József meggyőzte a helyi górálkat (hegyi embereket), hogy otthonaikba befogadják a gyógyvízre vágyó vendégeket. A helyi goráloknak így lehetőséget adott arra, hogy pénzt keressenek az idegenforgalomban. Megtanította őket a higiéniára és a látogatókkal való bánásmódra. Azok, akik úgy döntöttek, hogy a fürdővendégeket befogják házaikba, s erre a célra átalakították lakhelyeiket, cégért, egy festménnyel és egy névvel ellátott táblát kaptak:

„A rák alatt”, „A kígyó alatt”, „A dobos alatt” stb. „A táblák kiadó szobát jeleznek” – tájékoztatott egyik útikönyvében Szalay. A cégérek kifüggesztésének ünnepélyes keretet adott a fürdőzenekar közreműködésével, és az ajtók fenyőfüzérekkel való megkoronázásával. Minden egyes festmény diszkrét információt ábrázolt a házigazda jelleméről vagy tehetségéről. Több évtized elteltével a táblák Szczawnica jellegzetességévé és turisztikai vonzerőjévé váltak, egyedi, utánozhatatlan útvonalat jelölve ki a hegyi viskók között.

Egy-egy szczawnicai ház falán még ma is látható néhány ilyen XIX. századi cégér. Valahogy így indult el a most már ötezres város élete, melynek gyógyvize és szecessziós gyönyörű épületei miatt hamar híre ment és vetekedett a többi híres gyógyfürdővel. Híres festők és írók adták egymásnak a kilincset, jól öltözött úriasszonyok sétáltak a város főterén bemutatva a legújabb francia divat után készült ruháikat.

Szczawnica így vált a gyógyüdülőturizmus központjává. Mi is kipróbáltuk a gyógyvizet, amelynek több gyógyhatása is van. Mintha sörcsapok lennének egymás mellett, úgy engedik a poharakba a gyógyvizet – kinek milyet kér.

Szalay József tiszteletére 2002-ben egy lengyel és magyar nyelvű emléktábla került elhelyezésre a Régi temetőben lévő Feltámadás kápolna külső falán. Magyarország akkori krakkói főkonzulja, Kovács István létesítette, és Bronislaw Chromy szobrászművész, a krakkói Wawel Sárkány szobor alkotója tervezte meg. Az emléktáblán a Szalay család és Magyarország címere látható.fotó

Az ösvény most felavatott állomása a Szczawnicában található Orlica menedékház mellett található. Az információs táblán magyarul, angolul és lengyelül is olvasható Szczwanica és Szalay József története.

A Magyar Lengyel Ösvény- útvonala személyautóval vagy autóbusszal egy hosszú hétvége alkalmával is bejárható. A turistaövvény részét képezik többek között Nedec vára, a Halas-tó, Szczawnica, Podvilk vagy Kisárva és olyan személyiségeket ismerhetünk meg általa, mint Szalay József, Divéky Adorján, Wacław Felczak vagy éppen Jugenfeld Károly.

A szczawnicai Lengyel-Magyar Barátság Napján, amelyet 2011 óta már hagyományosan megszerveztek, magyar és lengyel együttesek, énekesek és táncosok lépnek fel, magyar és a lengyel zászlócskákkal feldíszített éttermekben pedig a két nemzet konyháját kóstolhatják a vendégek.

A magyar borokat kínáló asztalnál szokás szerint hosszasan várakoztak, beszélgettek a szomjas fesztiválozók. A lengyel konyha ízletes ételeiből megkóstolhatták a helyi specialitásokat, mint például az „oscypek”, a hegyi sajt, valamint a „żurek”, a lengyel savanyú levest. Bogdan Szewczyk, a város polgármestere üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy fontos a város történetének megismerése és köszönetet mondott a szervezőknek.

Dr. Gerencsér Tibor Magyar Arany Érdemkeresztet adott Barbara Węglarznak „Szalay József lengyelországi kultuszának, illetve Szczawnica város magyar emlékeinek népszerűsítéséért végzett sok évtizedes munkája elismeréseként”.

A 19. században a helyi turizmus fellendülését megalapozó Szalay József mellszobránál a megemlékezés koszorúit Barbara Węglarz, Dr. Gerencsér Tibor, Bogdan Szewczyk polgármester és Farkas Melinda is elhelyezte, de ott voltak népviseleteben a város lakóinak, és civilszervezeteinek képviselői is.

Bogdan Szewczyk, Szczawnica város polgármestere méltatva a város egykori híres magyar tulajdonosának tevékenységét elmondta, hogy Szalay József magyar származású lengyel hazafiként, Szczawnica alapítójaként és birtokosaként nagy szolgálatokat tett a Pieninekben a turizmus fejlődéséért.

Szczawnica polgármestere, Bogdan Szewczyk

A szervezőknek köszönhetően kipróbálhattuk a dunajeci tutajozást, amelyen régen farönköket, és – rendes utak híján – árut szállítottak a górálok. Ma 240 lengyel tutaj járja a folyót, turisták ezreit úsztatva le a kanyargós folyón a lengyel-szlovák határ mentén.

Lengyelország több, mint gondolnád – mondta Farkas Melinda, Lengyel Idegenforgalmi Szervezet vezetője. A magyar turisták még nem igazán ismerik ezt az oldalát a Tátrának. Fontosnak tartja, hogy minél több ilyen helyet mutassunk meg. Szczawnica környéke remek lehetőséget kínál a természetjárás szerelmeseinek. A városból induló túraútvonalak a hegyekbe vezetnek, s gyönyörű kilátást nyújtanak. A legnépszerűbb túraútvonalak közé tartozik a Palenica-hegyre vezető út, amelyről csodálatos panoráma tárul elénk, valamint a Szczyrk-hegyre vezető út, amely a lengyel-szlovák határhoz vezet. A város környékén számos gyalogösvény és kerékpárút is van.

Modern felvonók várják a síelőket,vidéken található négy sípálya összefüggő síterületet képez. Palenicára vezető székes felvonó két hegyvonulatot, a Sandeci-Beszkideket és a Pieniny hegységet kapcsolja össze. Mi is kipróbáltuk a felvonókat, fent csodás volt a látvány.

Újabb információs táblát avattak – Pieninek Vár

A „Nyár a Három Korona alatt”  („Lato pod Trzema Koronami” ) címmel augusztus 3-án Sromowce Niżne településen rendezték meg azt eseményt, amely a Magyar-Lengyel Ösvény turisztikai információs tábla ünnepélyes leleplezésével kezdődött, és amely megelőzte a Magyar-Lengyel Útvonal megálló tábláinak ünnepélyes leleplezését.

Aneta Markus, Czorsztyn község polgármestere, valamint dr.Gerencsér Tibor Magyarország krakkói főkonzulja mondtak köszöntőt, kiemelve a magyar -lengyel együttműködés és barátság fontosságát. Az ünnepélyes esemény után az amfiteátrum színpadán megkezdődött a művészeti program.

 

Igazi HR kihívás: hogyan tartsuk meg és motiváljuk a fiatal generációt. AzÜzlet november 17.-i HR konferenciája azt is megmutatja, hogyan építhetünk jól működő, többgenerációs munkahelyet. Jelentkezés: azuzletkonferenciakozpont.hu/hr-konferencia-2025
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Országszerte védekezünk a szőlőkabócával szemben

Már 21 borvidéken van jelen a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége; országszerte védekeznek a szőlőkabócával szemben. A gazdák számíthatnak a kormányra.

Az államháztartásról jelennek meg adatok és kamatdöntő ülést tart a jegybank a jövő héten

A jövő héten jelenik meg az államháztartás szeptember végi helyzetéről szóló részletes tájékoztató, kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, valamint munkaerőpiaci adatokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Növekvő forgalomban erősödött a BUX a héten

Növekvő forgalomban erősödött a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten, pénteken a BUX 102 968,67 ponton zárt, 977,91 ponttal, 0,96 százalékkal magasabban, mint egy héttel korábban.

A magyar nők 71 százaléka nem választaná a műszaki-informatikai pályát egy felmérés szerint

A megkérdezett nők 71 százaléka nem tervezi, hogy műszaki, technológiai vagy informatikai pályán dolgozzon, míg a férfiaknál ez az arány 41 százalék - közölte a CETIN Hungary friss országos kutatása alapján, amiből az is kiderült, hogy a mesterséges intelligenciával a magyarok nagy része még csak most ismerkedik.
Hirdetés

Hírek

Országszerte védekezünk a szőlőkabócával szemben

Már 21 borvidéken van jelen a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége; országszerte védekeznek a szőlőkabócával szemben. A gazdák számíthatnak a kormányra.

Az államháztartásról jelennek meg adatok és kamatdöntő ülést tart a jegybank a jövő héten

A jövő héten jelenik meg az államháztartás szeptember végi helyzetéről szóló részletes tájékoztató, kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, valamint munkaerőpiaci adatokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A globális PC-piac 6,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben

Az asztali számítógépek, notebookok és munkaállomások teljes kiszállítása éves összevetésben 6,8 százalékkal, 72,4 millióra nőtt az idei harmadik negyedévében - áll a Canalys szingapúri elemző cég honlapján.

Példátlan biztonsági művelet készül Budapesten Trump és Putyin csúcsa előtt

Vadászgépek és zavaróberendezések biztosíthatják a budapesti találkozót. Példátlan biztonsági művelet készül Budapesten Trump és Putyin csúcsa előtt

Szünidei kalandok Pécsett – különleges programok az őszi szünetre

Az őszi szünetben a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed és a Cella Septichora Látogatóközpont változatos programokkal várja a 8–12 éves gyerekeket. A szülők fellélegezhetnek: a napközis jellegű foglalkozások egész napos élményt és felügyeletet biztosítanak, a rövidebb programok pedig családi kirándulások részeként is remek választások.

Mennyi személyi kölcsönt lehet felvenni az átlagbérből?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel publikált adatai szerint idén augusztusban bruttó 683 300 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 472 600 volt.

Céges AI, magán előfizetésből: sokszor a dolgozók állják a költséget

A cégek 70%-a támogatja az AI-t, de 66%-uk nem képzi a dolgozóit

Megállapodás született a kilencedik amerikai beruházásról Donald Trump hivatalba lépése óta

Megállapodás született arról, hogy a Citibank folytatja magyarországi tevékenységének bővítését, így ez immár a kilencedik amerikai beruházás Donald Trump elnök januári hivatalba lépése óta.
Hirdetés

Gazdaság

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...

Csodánkra jár a világ: a vagyonosodás tempójában világcsúcs ütemet diktálunk, a Blochamps prognózisa már 2019-ben előre látta

A Blochamps Capital szakembere arra figyelmeztet, hogy a hazai vagyonosodás üteme nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.