Az orvostechnológiai ipar az elmúlt években látványos tempóban kezdte beépíteni a mesterséges intelligenciát (MI) a diagnosztikai és sebészeti eszközökbe. A fejlesztők szerint az MI forradalmasíthatja a gyógyítást, pontosabbá és hatékonyabbá téve az orvosi döntéseket. Egy friss, átfogó anyag ugyanakkor arra figyelmeztet: a technológiai ugrás nem kockázatmentes, és egyre több jelentés érkezik súlyos mellékhatásokról, sőt betegkárosodásokról.
A jelentés egyik központi példája a Johnson & Johnson érdekeltségébe tartozó Acclarent által fejlesztett TruDi navigációs rendszer. Az eszközt fül-orr-gégészeti műtéteknél használják, és 2021-ben egészítették ki mesterséges intelligenciával. A Reuters írása szerint az amerikai Food and Drug Administration (FDA) adatbázisa szerint az MI integrálása után megszaporodtak a meghibásodásokról és nemkívánatos eseményekről szóló bejelentések: míg korábban néhány elszigetelt esetről volt szó, azóta több mint száz jelentés érkezett.
A beadványok egy része azt állítja, hogy a rendszer pontatlan információt adott a sebészeknek a műszerek helyzetéről a páciens fejében. Ennek következtében – a beszámolók szerint – előfordult koponyaalap-sérülés, agyi-gerincvelői folyadékszivárgás, sőt súlyos érsérülés miatti sztrók is. Két érintett beteg pert indított, azt állítva, hogy az MI-alapú szoftver hozzájárult a sérüléseikhez. A gyártó és az időközben tulajdonost váltó vállalat ugyanakkor határozottan tagadja az ok-okozati összefüggést.
Nem elszigetelt esetről van szó. A Reuters elemzése szerint jelenleg legalább 1357 olyan orvostechnikai eszköz rendelkezik FDA-engedéllyel, amely valamilyen mesterségesintelligencia-megoldást használ – ez nagyjából kétszerese a 2022-es számnak. Az FDA-hoz benyújtott hibajelentések között szerepelnek MI-vel támogatott szívmonitorok, amelyek nem észleltek rendellenes ritmuszavarokat, valamint ultrahangos rendszerek, amelyek állítólag tévesen azonosították magzati testrészeket.
A tudományos közösség is felfigyelt a jelenségre. Egy, a JAMA Health Forum folyóiratban megjelent kutatás szerint 60 MI-alapú orvostechnikai eszközhöz összesen 182 visszahívás kapcsolódott, és ezek közel fele már a piacra kerülést követő egy éven belül problémássá vált. Ez az arány jóval magasabb, mint a hagyományos eszközöknél tapasztalt visszahívási ráta.
A szabályozói oldal sincs könnyű helyzetben. Több jelenlegi és volt FDA-szakember a Reutersnek elmondta: az ügynökség nehezen tart lépést az MI-vel felszerelt eszközök áradatával. Az elmúlt években ugyan létrejöttek speciális, MI-re szakosodott értékelő csapatok, ám létszámuk csökkent, miközben a jóváhagyási kérelmek száma meredeken nő. Kritikusok szerint a jelenlegi engedélyezési rendszer – amely sok esetben nem ír elő kiterjedt klinikai tesztelést – nem feltétlenül alkalmas az önállóan „tanuló” rendszerek kockázatainak kezelésére.
A vita középpontjában így egy alapvető kérdés áll: miként lehet összeegyeztetni az egészségügyi innováció iránti igényt a betegbiztonság követelményével. A mesterséges intelligencia kétségtelenül óriási lehetőségeket hordoz – a pontosabb diagnózistól a személyre szabott terápiákig –, ám a Reuters összegzése szerint a jelenlegi tapasztalatok arra intenek, hogy az MI orvosi alkalmazása csak szigorúbb ellenőrzés és átláthatóbb felelősségi rendszer mellett válhat valóban biztonságossá.
Kocsis Erika
Fotó:freepik
