A nyugdíj- és egészségpénztáraknál jelentősen visszaesett a munkáltatói befizetés aránya az első negyedévben, de ezt ellensúlyozta a hozam és az egyéni befizetések gyarapodása – mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke.
A tavalyi azonos időszakhoz képest az első három hónapban az ÖPOSZ-hoz tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 5 százalékkal 1381 milliárd forintra, az egészségpénztárak vagyona 2,1 százalékkal 52,6 milliárd forintra nőtt.
Az előbbieknél 31 százalékkal 6,5 milliárd forintra, utóbbiaknál 63 százalékkal 1,3 milliárd forintra csökkentek a munkáltatói befizetések. A nyugdíjpénztáraknál a 14,8 milliárd forint egyéni befizetés éves szinten gyakorlatilag stagnálást jelent, a negyedéves hozam viszont kiugró, 3,65 százalékos volt. Az egészségpénztárak egyéni befizetései 17 százalékos növekedéssel 6 milliárd forintot értek el.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma lényegében változatlan, az 1,088 millió tagra fejenként 5,6 százalékkal magasabb vagyon, 1,27 millió forint jut. Az egészségpénztárak taglétszáma 1,0 százalék éves bővüléssel 900 ezerre nőtt, az átlagvagyon 1,1 százalékkal 58,4 ezer forintra emelkedett. Az első negyedévben az egészségpénztárak 12,2 milliárd forint értékben finanszírozták a tagok által 2,3 millió alkalommal igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat, melyek átlagos értéke 5300 forint volt.
A munkáltatói befizetési arány csökkenését az ÖPOSZ vezetője a cafeteriarendszer átalakításával és az adószabályok változásával magyarázta. Hozzátette, hogy a munkaadók jelentős része tavaly év végére előrehozta az idei befizetések egy részét, illetve a cafeteriáról csak tavasszal rendelkezett, a pénztártagok pedig a munkáltatói döntést figyelve kivártak.
Kravalik Gábor trendfordulónak nevezte az idei első negyedévet, megjegyezve, hogy a munkáltatói hozzájárulás aránya a nyugdíjpénztári befizetéseken belül 2012 óta 59 százalékról 30 százalékra, az egészségpénztáraknál pedig 81 százalékról 19 százalékra csökkent. Hosszabb távon ugyanakkor a visszaesés korrekciójára számít, amit véleménye szerint az áprilisi adatok is megerősítenek.
Az ÖPOSZ vezetője szerint a pénztárak jelentik az egyik legjobb megoldást az öngondoskodásra, ám sokan csak munkáltatói hozzájárulással tudják ezt elkezdeni, ezért annak ösztönzését sürgette. Hozzátette, hogy az adójóváírásnak köszönhetően a munkavállalók jobban járnak a pénztári takarékoskodáshoz adott munkaadói hozzájárulással, mintha ugyanazt az összeget bérként kapnák.
Kiemelte, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakból hiányoznak az új belépők, egyrészt a munkáltatók visszavonulása miatt, másrészt mert a nyugdíjcélú takarékosság csak 40 éves kor fölött jellemző. Az egészségpénztárak iránt ugyanakkor jobban érdeklődnek a fiatalok, mivel egyénileg esetleg nem tudnának fizetni olyan szolgáltatásokat, amelyeket a munkáltató olcsóbban megszerezve biztosíthat számukra – fűzte hozzá Kravalik Gábor.
Az ÖPOSZ az önkéntes nyugdíjpénztárak 96 százalékát, az egészségpénztárak 86 százalékát képviseli vagyon és taglétszám alapján – tette hozzá az MTI.
