Donald Trump gondot akar okozni Kínának, a Huawei nem kaphat amerikai szoftvert. Kína a kihívásnak tekinti az amerikai elnök intézkedését, “csinálunk jobbat” mondja, és közben pereskedik!
A tudás hatalom – szól a közmondás. A XXI. század tudás alapú társadalmában és gazdaságában érvényesebb, mint valaha. Ma azt is mondhatjuk, a technológia hatalom. A kínai mobilkommunikációs óriás, a Huawei a saját bőrén érzi, mit jelent, ha hiányzik a know-how.
Trump új frontot nyitott a Kínai elleni gazdasági háborúban. A jövőben amerikai cégek csak állami licenc birtokában dolgozhatnak együtt kínai vállalatokkal. Kifejezetten egy cégre szabott törvény. A Fehér Ház a Huawei, az amerikai telekommunikációs cégek egyik legjelentősebb konkurenciája ellen akar fellépni. A szektor 70 amerikai szereplőjét érinti közvetlenül a rendelkezés.
Közülük a Google már bejelentette az együttműködés megszakítását a kínai óriással. A Huawei a jövőben csak korlátozottan kap hozzáférést a világ legelterjedtebb mobil operációs rendszeréhez, a Google által fejlesztett Androidhoz. Ezzel Washington látszólag elérte a célját: ellehetetleníteni a kémkedési vádakkal hónapok óta Trumpék célkeresztjében álló Huaweit.
A döntést hivatalosan a kémelhárítást szolgálja. A valóságban a piaci pozíciók védelme áll a háttérben. A kínai elektronikus eszközök évtizedekig olcsó utánzatnak számítottak. Az amerikai politika most eszmélt rá, hogy a kínai gyártók sok területen behozták, sőt, meg is előzték a nyugati versenytársakat. Utóbbira nem csak a most a figyelem középpontjában álló 5G-technológia példa. Kínai a napkollektorok fejlesztésben, a robottechnológiában, valamint a mesterséges intelligencia kutatásában és gyakorlati alkalmazásban is élen jár. Washington a magától értetődőnek hitt, de most veszélybe került amerikai piacokat próbálja megvédeni.
Know-how nélkül nem megy
Egyértelmű, hogy a Huawei nehéz helyzetbe került. Minden okostelefonja Android alapú. Bár a kínaiak már egy ideje dolgoznak egy saját operációs rendszeren, de ez az év vége előtt biztos nem lesz a mindennapi használatra alkalmas állapotban. Így addig legfeljebb külsőjükben megújult készülékeket tudnak a piacra dobni. Androidból már nem kapnak újabb fejlesztést.
Akik Huaweit használnak, nem tudnak majd új alkalmazásokat letölteni, és idővel a régiek közül is egyre kevesebbet használhatnak. A Google Playstore-ban Huawei készülékekkel nem lesznek elérhetők a frissítések. A Fehér Háznak talán sikerült nehéz helyzetbe hoznia a tavaly közel 100 milliárd euró árbevételt elért céget.
Eddig nagyon ment az üzlet. A 1987-ben alapított Huawei tavaly több okos készüléket adott el, mint az Apple. Csak a Samsung volt előtte. Mára piacvezető a mobil hálózatok kiépítésében. A washingtoni nyomás ellenére sikerült több európai kormányt, köztük a magyart és a szlovákot is meggyőzni, hogy megbízást kapjon az 5G-rendszer kiépítésére.
|
A gazdasági fegyverkezés új eszközei
Nem ez az első eset, hogy országok technológiai háborút folytatnak. A XXI. század harcai egyre kevésbé tankokkal, sőt nem is drónokkal, hanem szoftverekkel és know-how-val folynak.
2010-ben egy számítógépes féreg bénította meg az iráni atomerőműveket, és vetette évekkel vissza az ország atomprogramját. Máig nincs bizonyíték, hogy amerikai-izraeli akcióról lett volna szó. Az viszont biztos, hogy nyugati érdekeket szolgált. Teherán kénytelen volt tárgyalóasztalhoz ülni, aminek az atomfegyver fejlesztési programja felfüggesztése lett az eredménye.
A Szerbia elleni 1999-es NATO-akció alatt az USA mások számára elérhetetlenné tette a GPS-t, az akkori egyetlen műholdas helyzetmeghatározó rendszert. Megtehette, mert a GPS az amerikai haditengerészet által kifejlesztett és üzemeltetett rendszer. Az ellenség repülőgépei elektronikus orientáció nélkül maradtak.
A GPS lekapcsolása egyébként érdekes módon éppen a szövetségeseket, az európai államokat késztette egy saját helyzetmeghatározó rendszer kifejlesztésére. A Galileo 2019-ben üzemképes lesz .
Az amerikai csodafegyver
A példák mutatják, hogy a tudás, a know-how, a technológia hatalom. Éles fegyver egy gazdasági háborúban, hatékonyabb a vámoknál is. Az USA eddig csak az utóbbiakat vetette be az általa 2017 tavaszán kirobbantott konfliktusban, amikor is évi mintegy 250 milliárd dollár értékű kínai árut sújt büntetővámokkal. Peking 110 milliárdos ellen szankciókkal válaszol, ami érzékenyen érinti az amerikai gazdaságot. Washingtonban rájöttek, a technológia téren Peking nehezebben képes válaszolni. Kevés olyan szektor van, amelyben a nyugat kínai know-how-ra szorul. A digitális megfigyelés területén ugyan az ázsiai ország már olyanokat tud, amit mások nem, de ez Európa és Amerika számára nem kiemelten fontos terület.
A kínai arzenál sem merült ki
Washington azonban a tűzzel játszik. Peking igaz, hogy egy egész más területen, de csattanós választ adhat. A kínai állam és a bankjai kezében jelentős mennyiségű amerikai állampapír van. Eddig kvázi a kínaiak finanszírozták az amerikai fogyasztást, lényegében kereskedelmi hiányt. A kommunista ország ugyan nem a legnagyobb hitelező, de ha nagy mennyiségben kezdi eladni az adóságjegyeket, az amerikai jegybank, a Fed egyre nehezebben refinanszírozhatja a GDP 106%-ra növekedett amerikai államadósságot. Bedőlhet az dollár árfolyama is. Peking már érzékelteti, milyen fegyver van a kezében. Tavaly szeptember óta, ha nem is nagy mennyiségben, de folyamatosan dobja piacra amerikai állampapírjait.
Kínai a technológiai szektorban is képes egyfajta válaszra. Mit sem ér egy iPhone akku nélkül. Utóbbi viszont nem működik lítium nélkül. Egy ritka fém, amelyből Kína rendelkezik a legnagyobb tartalékkal. A világon beépített akkumulátorok kétharmada kínai. Ha holnap bejelentik, hogy az Apple a jövőben nem kap, nehezebb helyzetbe kerülne, mint most a Huawei. Kínai egyébként más, elektronikai eszközökhöz szintén nélkülözhetetlen fémeket is monopolizált. Ellenőrzi az ugyancsak az akkukhoz használt kobalt-, és az érintő képernyőkhöz nélkülözhetetlen tantálpiacot is. És még folytatni lehetne a sort. A ritka fémet 97%-a Kína alatt rejtőzik, illetve az ázsiai országnak kizárólagos koncessziója van rájuk az afrikai, dél-amerikai lelőhelyeken.
A Washingtoni döntés rövid távon kétségtelenül nehéz helyzetbe hozta a Hauweit és Kínát, de már középtávon is visszaüthet. A kommunista ország anyagi és szellemi erőforrásokat nem kímélve kezdett saját technológiák fejlesztésbe. Ezek belátható időn belül komoly konkurenciát jelenthetnek az eddig monopolhelyzetben lévő amerikai vállalatoknak.
Az is világos, hogy a kereskedelmi háborúnak két nagy vesztese van: az USA és Kína. Előbbi GDP-jéből 9,5, utóbbinak 30,4 milliárd eurója bánja a konfliktust. Hatalmas számok, amelyek miatt nagy a nyomás Washingtonon és Pekingen is – a gazdasági szereplők békét akarnak!