A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 70. évfordulóján adták át Peking új repülőterét. A világ legnagyobb légikikötője. Szimbólum. Az ország a világ fölé emelkedne.
Nyolc percre van a világ
– hangzik a Daxing repülőtér szlogenje. Ennyi ideig tart átjutni a biztonsági ellenőrzésen és elérni a legtávolabbi beszálló kapuját. Mindezt annak ellenére, hogy Daxing a világ legnagyobb terminálja, területe 97 focipályának felel meg!
Dubaiban, az Európa és Ázsiai közötti legnagyobb reptérének van hová fejlődnie: a biztonsági ellenőrzésen átjutva fél órát kell gyalogolni, ha a csatlakozás egy távoli kaputól indul. Nem jobb a helyzet Isztambulban sem.
A 150 millió utasra méretezett, 2018-ban átadott török légikikötőben valóságos maratoni futás vár az utasokra, ha másfél óránál kevesebb idejük van az átszállásra.
Peking eddigi központi légikikötőjében, amely évek óta a legnagyobb forgalmú Ázsiában, ugyancsak több időre volt szükség a két legtávolabbi kapu közötti 3,2 km megtételéhez.
Daxingba kijutni is villámgyorsan lehet. A nagysebességű vonat 20 percet alatt teszi meg a belváros és a reptér közötti 65 kilométeres utat. Aki kocsival érkezik, leparkol egy rámpán és rögtön kiszállhat a kocsiból.
Az autót futószalagok és robotok juttatják a parkolási helyére. A rendszer QR-kódot küld az autós okostelefonjára. Ennek beszkennelésével kapja vissza a járművét.
Szimbólumok és tervek
Kína a Népköztársaság 70 évvel ezelőtti alapításakor a világ egyik legszegényebb országa volt. A 22 milliós főváros tengeri csillag alakú légikikötője hivatott szimbolizálni, hogy csodát tett a kommunizmus: Kína szuperhatalom lett. A gazdasági szereplők az 1,4 milliárd potenciális fogyasztóért és a világ politikusai pedig a pekingi vezetés kegyeiért versengenek.
„Egy újabb példa arra, hogy Kína a szocializmus új fázisába lépett” – hangzott az ünnepi beszéd, amelyet a párt- és államfő másnak engedett át.
Repterek, nagysebességű vasútvonalak megnyitásából, rekordmagas felhőkarcolók átadásából minden hétre jut. Kína eltökélte, hogy a 2049-re, a 100. évfordulóra a világ legfejlettebb országa lesz.
Van mit tanulni
2019-ben a második negyedéves növekedései adat ugyan a leggyengébb volt 27 éve, a 6,2%-os bővülés azonban így is lélegzetelállító. Ahogy az infrastrukturális fejlesztések sebessége is.
Berlinben új reptér az ígéretek szerint 9 év késés után 2020 őszére lesz kész. Ez további csúszás nélkül is 14 év építési idő lenne! A 28 millió utasra méretezett légikikötő a költségvetés szerinti 2,4 helyett legalább 6 milliárd euróba fog kerülni. A pekingi a tervek szerint, 5 év alatt épült fel. A 45 milliós kapacitású légikikötő 10,2 milliárd euróba került, pont annyiba, amennyit a terveztek.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) nem spórolt a dicsérő szavakkal.
„Szerencsére van kormány, amely érti az infrastruktúra fejlesztésnek fontosságát – mondta a főtitkár az éves közgyűlésen Szöulban. Alexandre de Juniac a zsúfolt nyugati légifolyosók és repterek miatt elégedetlen utasok és légitársasági vezetők panaszaira reagálva intézett burkolt kritikát az európai vezetők felé.
A gyors építés azonban nincs ingyen. A kínai építésen dolgozók máshoz vannak szokva, mint nyugati kollégáik. Például a 2000 munkásnak, akik az új pekingi terminál épületét támasztó 6000 acélrudat helyezték el 40 méteres mélységben, mínusz 18 fokos hidegben is négy műszakban kellett dolgozni.
Van viszont amiből lehetne tanulni. Kínában megszokott, hogy mérnök csoportja járják az építkezéseket. A nagyobb projekteknél információkat gyűjtenek arról, mi ment különösen jól a kivitelezése során, illetve hol voltak problémák. Az információkat kiértékelik, és az így szerzett tudást a következő nagyobb projektek során felhasználják. A szükséges változtatások pedig az állami beruházásoknál is unbürokratikusak és gyorsan véghez is viszik.
Nincs kolbászból a kerítés
Kínában sem minden nagyberuházás sikertörténet. A dél-keleti Hunan tartományban a 270 méteres magasságban épülő, 2,3 km hosszú Chishi-függőhíd 6 év késéssel készült el a tervezett ötszöröséből, 250 millió euróból. A 12 milliós Vuhan repterének új, harmadik terminálját 4 éves kivitelezés után szintén késéssel adták át. Az 5 hónapos csúszásnak persze egy németországi közberuházásnál hírértéke sem lett volna.
Semmi sem elég nagy
A régi pekingi reptér új, harmadik terminálját a 2008-as olimpiai játékokra nyitották meg. Az új egység a világ akkori legnagyobb épülete volt. 101 millió utasra méretezték. Mindenki Peking nagyzási hóbortjáról beszélt. Az idő a kínaiakat igazolta. A reptér alig tíz év alatt elérte befogadóképessége maximumát. Az új, 28 milliós kapacitású légikikötő mellett továbbra is üzemelni fog.
Még csak most készült el Daxing, de már bővítésének tervei is készen állnak. 2025-re 75, 2040-re 100 millió utast fog tudni kiszolgálni. Ezzel a világ évtizedek óta legnagyobb forgalmú reptere, a 110 millió utast kiszolgáló atlantai közelébe fog kerülni. A két pekingi reptér együtt pedig több mint kétszer akkora forgalmú lesz, mint az atlantai. Az új terminálok mellett Daxingban a mostani 4 mellé 3 további kifutópályát is terveznek. Atlantában 5 van.
Repülőgépgyártók és az utazási irodák Mekkája
Ázsia az Airbus és a Boeing számára is a legfontosabb piac. Jelentősége fokozódni fog. Az európai gyártónál azzal számolnak, hogy a kontinens légitársaságai 2039-ig 16.500 új gépet fognak megrendelni, a világviszonylatban prognosztizált 39.000 42%-át. Indiában is jól megy az üzlet, de a kínai légitársaságok messze a legfontosabb vásárlók.
A kínai légiutasok között a hivatalosan úton lévők és a belföldi, családjukhoz utazók magánszemélyek dominálnak. De egyre több kínai van, aki a világot akarja felfedezni. A külföldre induló turistáknak is köszönhető a légiközlekedés tavalyi 6,3%-ot bővült. A növekvő igényekhez igazodva a tervek szerint 2035-re 450 reptér lesz az országban. Így rövidesen nem csak a pekingi Daxing lesz rekorder, Kína a világ legjelentősebb légiközlekedési piacává válik.
