Hirdetés
Kezdőlap Kül-hon Nemzeti összetartozás lélekben, a nagyvilágban
No menu items!

Nemzeti összetartozás lélekben, a nagyvilágban

Az elmúlt tíz évben az itthon, illetve az elszakított területeken élő, valamint a hazánkból a világ másik felére sodródott magyarok egymásra találásának megünneplése ugyan a koronavírus okozta társadalmi távolságtartás miatt komoly kihívás lett, a nemzeti összetartozás érzése így is megmarad, csak az ünneplés időpontja változik, a tervezetthez képest más formában valósul meg – fejtette ki Pánczél Károly az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke AzÜzlet kérdésére válaszolva. 

– A nemzeti összetartozás bizottság elnökeként, miként tudja tartani a kapcsolatot a határon túli és a diaszpórában élő honfitársainkkal?

– Ez természetesen teljesen új helyzet, amire nem számított senki. Az elmúlt 10 évben rendkívül szépen alakultak a kapcsolatok a nyugati diaszpóra és a Kárpát-medencei magyarság körében. Ez nemcsak az anyaország és az elszakított területek, hanem az elszakított országrészek egymás közötti viszonylatában is igaz.

Remek erdélyi, délvidéki és felvidéki kapcsolatok alakultak. Vagyis kijelenthetjük, hogy a Kárpát-medencei magyarság is egymásra talált, miközben egyre inkább megbecsüljük a nyugati diaszpórát. Az elmúlt években egyre növekvő figyelem övezte a munkavállalás céljából Nyugat-Európába került magyarok közösségeit is úgy, hogy mindegyikükkel élő napi kapcsolatot építettünk ki.

A Kárpát-medencei magyarok gyakorlatilag naponta érkeztek a nemzet fővárosába Budapestre, vagy éppen az országgyűlés épületébe, amiről elmondhatjuk, hogy 2014-től már a nemzet gyűlésének a helyszíne is. Hiszen – bár egyesek által sokat vitatottan, de – a magyar állampolgár, határon túl élő magyarok is tudnak listán szavazni, és ennek okán már nem csupán országgyűlésről, hanem nemzetgyűlésről beszélhetünk.

– Mi változott most a koronavírus járványhoz kapcsolódó veszélyhelyzetben?

– Miközben az elmúlt 10 évben a személyes kapcsolatok is bővültek, a kapcsolattartás is szépen alakult. Mindezt a vírus hatására teljesen új alapokra kellett helyezni. A kapcsolat fenntartása telefonon és az online világban tud megvalósulni, hiszen a legtöbb ország nagyon szigorú határzárat vezetett be. Igaz ez akár Szlovákiára is, hiszen már ott is csak a határ menti térségekben van lehetőség ingázásra,  munkavállalás céljából, miközben Magyarországról Szlovákiába csak szlovák állampolgárok térhetnek haza. Hasonlóan szigorítottak Romániában és Szerbiában is. Tehát a fizikai kapcsolattartás gyakorlatilag megszűnt az elmúlt hetekben, de azért a számítógépes és az online világban a már kialakult kapcsolatok fönnmaradtak, számos olyan programot indított el, például a nemzetpolitikai államtitkárság is, amelynek egy része értelemszerűen tömegrendezvény, nagy rendezvény volt, és amelyek most kényszerűségből elmaradnak, vagy egy későbbi időpontra tolódnak.

Gondolok például a magyar kormány, a nemzetpolitika egyik legnagyobb vívmányának tekintett Határtalanul programjához kapcsolódó eseményekre, ahol a magyar általános iskolások utazhatnak, jellemzően a tanév tavaszi időszakában, osztálykirándulásként a környező országok magyar lakta közösségeihez. Ez most átkerült az őszi időszakra vagy lehet, hogy 2021 tavaszára. Akik a pályázaton ehhez forrásokat nyertek, azoknak a pályázata nem megszűnik, hanem egy későbbre dátumozódik át. Ugyanakkor számtalan olyan program is futott-fut, mint például a középiskolások Kárpát-medencei vetélkedője, amelyek eseményi az új helyzetben online módra tevődik át. De mindez csak egy-két példa arra, hogy mi az, ami elmarad, mert a tömeges találkozások és az azokhoz kötődő nagyszabású rendezvények a határátlépések meghiúsulása miatt vélhetően a közeljövőben is elmaradnak, későbbi időpontra kerülnek. Ám ami ezek közül online módon megszervezhető, az működik.

– Miközben a személyes kapcsolatokat virtuálisan is lehet ápolni, a nagy események és a velük járó közösségi élmények elmaradása gondolom nagyobb fájdalmat jelent.

– Egyértelmű, hiszen az egész világ magyarsága, a 15 millió magyar többsége készült arra, hogy valamilyen módon megemlékezik Trianon 100. évfordulójáról. Fontos megemlíteni, hogy ezzel kapcsolatban az Országgyűlés egy határozati javaslatot fogadott el, amelyben persze ott van és hangsúlyos a fájdalmas múltra való megemlékezés, de az is szerepel benne, hogy mindennek ellenére megmaradtunk, túléltük, nem is akárhogyan – és összetartozunk.

Ennek szellemében a Nemzeti összetartozás éve lett 2020. Szomorúan látjuk azonban, hogy azok a tekintélyes méretű rendezvények, amelyek a Nemzeti összetartozás évéhez kötődtek, és értelemszerűen a nyár elejére, vagy a nyárra szerveződtek és ennél fogva biztosan elmaradnak.

Pánczél Károly a kanadai, Vancouverben, a UBC egyetemen végzett, 1956-ban emigrált soproni egyetemisták 2019 október 23.-i megemlékezésén

Arra látok reményt, hogy ezekre az őszi-téli időszakban vagy akár jövő tavasszal sor kerülhet. Több meghívást kaptam én is, mint bizottsági elnök, például Hollandiába, a hágai magyarokhoz, egy nagy, konferenciával összekötött eseményre a június 4-ét követő napokra. Nyilvánvaló, hogy hollandiai magyar barátaink ezt azt időközben lemondták, és majd őszre keresnek új időpontot, amikor majd biztonságosabban lehet utazni, és a légi járatok is megindulnak Európában. De számtalan más felkérés is érkezett, köztük egy farkaslakai esemény a Nemzeti Összetartozás Napjára, június 4-re. Házelnök úr felkérésére, őt helyettesíttettem volna ezen a rendezvényen, de még ez is bizonytalan, sőt nagyobb az esélye, hogy a határt átlépni valószínűleg akkor sem lehet. De ha mégis, nagy rendezvényeket vélhetőleg, Romániában engedélyeznek akkortájt, mint ahogy azt gondolom, itthon, Magyarországon sem.

A választókerületemben is több önkormányzat készül, vagy készült arra, hogy június 4-én vagy az azt követő hétvégén a megszokott helyi emlékhelyeken megemlékezzenek a trianoni tragédiáról. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ezek is elmaradnak majd. Legfeljebb olyan megoldásokat keresünk, hogy miközben a tervezett rendezvények őszre tolódnak, a helyi polgármesterrel ketten elhelyezünk egy emlékező koszorút egy turulmadárnál, egy Nagy-Magyarországról szóló emlékműnél, egy sziklánál, vagy egy templomfalon.

Összefoglalva, valószínű, hogy most a lelkünkben tudunk megemlékezni június 4-ről. A fizikai valóságban, amikor többen összejövünk, ennek kevés az esélye, miközben Budapesten még egy jelentős emlékhely is készül, amelynek június 4-ére van kitűzve azt átadása.

Kövér László házelnök úr kezdeményezésére a Kossuth téren, a Mezőgazdasági Minisztérium felőli oldalon jött létre az a trianoni emlékhely, amelyre minden korabeli magyar település neve fölkerül a múlt század elején készült utolsó nagy helységnévtár alapján. A Magyarországon, a korabeli Nagy-Magyarország területén lévő minden település neve lesz felírva, a település méretének megfelelő nagyságú betűkkel. Házelnök úr egy emlékülést is tervez erre a jelentős napra, mert a fájdalmas megemlékezésen túl mégis örülünk annak, hogy ezt a 100 évet jó erőben túléltük, és a világban szétszóródott, a Kárpát-medencében szétszaggatott magyarság Trianon után 100 évvel is egymásra talál.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A júliusra elvárt szint felett a gáztárolói töltöttség

A jelenleg 4,5 milliárd köbméternyi készlet másfélszeresét teszi ki a tavalyi egész éves lakossági fogyasztásnak.

Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Ősztől a Konvergencia Programot az uniós gazdasági kormányzás reformja keretében felváltja a középtávú nemzeti fiskális strukturális terv,.

Most licitáljon több millió forintos arany ékszerekre a NAV oldalán

Több millió forintos arany ékszerekre is lehet licitálni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) oldalán.

Az Accent Hotels idén Magyarország legvonzóbb munkaadója lett a HORECA szektorban

Az Accent Hotels kiemelkedő eredményt ért el a vizsgált területen, melynek köszönhetően a vállalat lett 2024-ben a „Legvonzóbb munkaadó” HORECA kategóriában.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Börtönben a Binance kriptovaluta volt főnöke

Az amerikai igazságügyi minisztérium az ügyet a kriptopénzeken belüli bűncselekmények elleni fellépés részeként indította, amelyek közül a legismertebb a Bitcoin.

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.