Az Alkotmánybíróság megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank.
Patai Mihály MNB-alelnök az online közvetített kibocsátáson megtisztelőnek nevezte, hogy a jegybank törvényes fizetőeszköz kibocsátásával járulhat hozzá a közelmúlt olyan kiemelkedő jogtörténeti eseményének megünnepléséhez, mint az Alkotmánybíróság megalakulása. Hozzátette: a különleges emlékérmék szerepe az 1989-90-es demokratikus átalakulás, a jogállami forradalom egyik fundamentális intézményeként létrejött Ab munkájának elismerése.
Az Alkotmánybíróság az alaptörvény védelmének legfőbb szerve, feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása – hangoztatta.
Mint mondta, az érmék előlapjának enyhén fodrozódó felülete az alkotmánybírói talárra utal, amelyen az alkotmánybírók által viselt lánc ábrázolása látható, az Aranybulla pecsétjét formázó medállal. Az emlékpénzek hátlapja pedig különleges, pergament idéző felületet kapott, amelyen az Aranybulla hiteles másolatának részlete látható.
A motívumválasztást azzal indokolta, hogy az 1222-ben II. András magyar király által kiadott oklevél Magyarország jogtörténetének kiemelkedő emléke, a magyar történeti alkotmány jelképe. Az ábrázolástól balra az “Alkotmánybíróság” és “Az alaptörvény legfőbb őre” felirat a testület legfőbb célkitűzését hirdeti, az Ab megalakulásának évére a hátlapon megjelenő 1990-es évszám utal.
Az emlékérmék névértékük erejéig ugyanúgy törvényes fizetőeszközök, mint a forgalomban lévő fémpénzek, hiszen minden olyan kötelező alaki követelmény szerepel rajtuk, ami egy érmét pénzzé tesz.
Az első érme tiszteletpéldányát Sulyok Tamás AB-elnök vehette át, aki arról beszélt: az emlékérme az intézményesült alapjogi bíráskodásnak állít emléket, és rajta az alkotmánybírók számára “mindenkori hivatásbeli ikonnak számító” Aranybulla egy részlete látható.
Emlékeztetett: két év múlva lesz 800 éve, hogy II. András a székesfehérvári országgyűlésen kiadott egy függőpecséttel ellátott királyi okiratot, amely a hazai nemesség jogait először rögzítette. Megszületett az Aranybulla, amelyből az egész magyar alkotmánytörténet eredeztethető – tette hozzá.
Az Ab elnöke leszögezte: a testületnek hármas feladata van, egyrészt őrködni az alkotmányos rend felett, másrészt biztosítani az alapvető jogokat, harmadrészt pedig a hatalom végső korlátjaként megóvni a demokratikus jogállamot. Kitért a testület elmúlt 30 évének legfontosabb döntéseire is, így többek között a halálbüntetés eltörlésére, a kiskorúak védelmére, az abortusz és eutanázia szabályainak kijelölésére, a véleménynyilvánítás szabadságának és a közszereplők bírálhatóságának szabályaira, a gyülekezés szabadságának védelmére. Hozzátette: az Ab választásoknál is a végső fórum.
Emellett a testület a hatalom korlátja, védi a bírói függetlenséget és az önkormányzatiságot, garantálja az alkotmányosságot olyan történelmi fordulópontoknál, mint az európai uniós csatlakozás, de a büntetőjogban is megalapozta a jogállami követelményeket, a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás során is garantálja az emberi méltóság védelmét. Ezeken túl védte, védi a környezetet, a jövő generációinak életfeltételeit, és lefektette az alkotmányos identitás alapjait is – sorolta Sulyok Tamás.
Az MNB tájékoztatása szerint az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel jelenik meg, csak értékjelzésében tér el. Az érméket Bitó Balázs tervezte. Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, szélük recézett, szélfeliratos. A tízezer forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A kétezer forintos címletű színesfém változat réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetéből készült, súlya 30,8 gramm.
Az ezüst emlékpénzből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben négyezer-négyezer darab készíthető.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt 1989. október 19-én fogadta el az Országgyűlés, a testület 1990. január 1-jén kezdte meg működését.
