A munkában álló nyugdíjasok mostani, mintegy 30-40 ezres számát akár tízszeresére is lehetne növelni, mondta Varga Mihály a Portfolio Budapest Economic Forum nevű konferenciáján. A pénzügyminiszter “Versenyképesség és növekedés” című bevezető előadásában többek között arról beszélt, hogy hol vannak még tartalékok a munkaerő piacon.
A munkában álló nyugdíjasok mostani, mintegy 30-40 ezres számát akár tízszeresére is lehetne növelni – fejtette ki.
A munkaadóknak 2019. január elsejétől semmilyen közterhet nem kell majd fizetniük a nyugdíjasok foglalkoztatása után.
Varga elérhető célnak nevezte, hogy elérjük Csehország foglalkoztatási szintjét, az 500 ezerrel nőhetne a munkában állók száma. Az országban már 80 ezerre rúg a bejelentett üres állások száma.
A miniszter arról is beszélt, hogy a versenyképesség-javulás érdekében a különböző állami ráfordításokat tovább kell mérsékelni, akár létszámcsökkentéssel.
Varga Mihály szerint, ha gyorsan használjuk fel az uniós forrásokat, megnő annak a veszélye, hogy később más növekedési forrást kell találnunk, ezért fontos kérdés, hogyan javítható Magyarország tőkevonzó képessége.
A beruházások ütemét fenn kell tartani, a mostani 25 százalék körüli beruházási ráta kell a tartós növekedéshez.
Elmondása szerint a kormány azt szeretné, ha a technológiai fejlesztéseket hozó beruházások bővülnének. Cél a magas hozzáadott értékű beruházások számának növelése. Szükség van az ipari termelés diverzifikációjára – hangsúlyozta. Jelenleg az autóipar uralja az ipari termelést, és ez sérülékennyé teheti az országot.
El kell érni az ipar földrajzi diverzifikációjának javulását, támogatni kell azokat a beruházásokat, amelyek oda irányulnak, ahol még a közmunka uralja a foglalkoztatást.
A pénzügyminiszter az eredmények közé sorolta, hogy a vállalati szektor a nettó megtakarítói pozícióból újból nettó hitelfelvevő lett. Az tekinthető normális folyamatnak, ha a cégek beruháznak – magyarázta -, de ennek előfeltételéül a kormánynak rendeznie kellett viszonyát a bankszektorral, aminek eredményeként egyebek mellett csökkent a bankadó mértéke, és nőtt a bankok hitelezési tevékenysége.