A Nemzetközi Valutaalap a pénzpiacok rossz hangulatára figyelmeztet. Az OECD a magyar gazdaságnak jó növekedési kilátásokat prognosztizál, de túlfűtöttség fenyegetését jelzi. Egyre több befektető hagyja el a világ tőzsdéit. A DAX tíz százalékot esett év eleje óta, a Tengerentúlon Trump az amerikai jegybankkal háborúzik, a német kormány csökkentette növekedési prognózisát. Válság fenyeget.
Az elemzőket nem lepte meg a német gazdasági miniszter, Peter Altmaier minapi berlini bejelentése: a kormány 1,8%-ra csökkentette a 2019-es növekedési prognózisát. Néhány nappal korábban a Nemzetközi Valutaalap (IWF) ugyan ezt tette világviszonylatban, egyúttal figyelmeztetést adott ki a nemzetközi pénzpiacok rossz hangulata miatt. Az USA kereskedelmi háborújának eszkalálódása tovább ronthatja a befektetői klímát és a globális növekedési kilátásokat – áll az IWF közleményében.
A tőzsdék a világgazdasági válságból való kilábalás óta biztos profitot garantáltak. Február óta azonban esnek az indexek. Európában 2 éves mélypontra kerültek.
A korrekció természetes jelenség egy hosszabb növekedési időszak után. Ennél azonban többről van szó. Kereskedelmi háború, valutaválság Argentínában és Törökországban, az amúgy is kiszámíthatatlan amerikai elnök, aki kijelenti, hogy a jegybank szerepét betöltő Fed „megbolondult” – konkrét okai vannak a nyugtalanságnak.
Egy általános tőzsdei visszaesés mindig a megelőző időszak legjobban teljesítő részvényeinek gyengülésével kezdődik. Most leginkább az Amazon, Google, Netflix & co. érintettek. Az internetes óriások papírja 2009 óta az átlagnál jóval magasabb hozamot termeltek. A több mint 2000 technológiai cég részvényindexét összefoglaló amerikai Nasdaq Composite index 10%-al többet nőt a legfontosabb vállalatok indexét tömörítő S&P-500 indexnél. A német tőzsdén 20% volt a különbség.
Amikor kétezres években a technológiai részvényindex összeomlott, a netes vállalkozások papírjai még a spekulatívak közé tartoztak. Most viszont a befektetők széles körét éri veszteség. Alig akad befektetési alap, amelynek portfóliójában ne szerepelne az Apple, a Google és a Microsoft.
Az elmúlt években az ő árfolyamuk növekedett a legjobban, ezért a befektetési alapkezelők ezeket a papírokat adják el először, ha profitot akarnak realizálni. Ha sokan tesznek így, csökkenni kezdenek az árfolyamok. Ekkor értékesítésbe kezdenek azoknál a befektetési alapoknál is, ahol előírás, hogy az árfolyam meghatározott mértékű esésekor ki kell vonni a pénzt. Ha ez általános bizonytalansággal is párosul, könnyen pánikhangulat alakul ki.
Az amerikai jegybank a bűnös?
Amióta az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed alapkamat emelésbe kezdett, az amerikai államkötvények jövedelmező és biztos befektetésnek számítanak. Már 3 százalékos a 10 éves lejáratú amerikai állampapír hozama. Az alapkamat pedig 2,5 százalékon van, és a következő hetekben további emelésre számítanak a piacok. Ezért egyre több pénz vándorol nem csak a fejlődő országok kockázatos piacairól, de a fejlett gazdaságok tőzsdéiről is az állampapírpiacra. Így közvetve a Fed is felel az argentin és török valuta, valamint a tőzsdék mélyrepüléséért.
Trump a Fed-nek is hadat üzent
A Fed politikája az amerikai elnöknek se tetszik. A nyers stílusáról hírhedt Trump egyszerűen „bolondnak” nevezte a jegybank döntéshozóit. Alacsony kamatokat akar, hogy „tovább pörögjön a gazdaság, bővüljön a munkaerőpiac és csökkenteni lehessen az államadósságot.”
A központi bankot pont ettől, a gazdaság túlpörgésétől és az elszabaduló inflációtól tart. Utóbbi viszont épp Trump adóscsökkentési programja és büntetővámok miatt növekvő árak miatt fenyeget.
A Fed-nek más okai is vannak a kamatemelésre. Egyrészt mozgásteret akar, hogy a következő, egyre valószínűbb recesszió esetén legyen miből kamatot csökkenteni, és a gazdaságot beindítani. Másrészt nyugtatja a piacokat: a monetáris politikára nincs kihatással Trump „beszólása”.
Európa gondjai
Az eurózónában 2019 közepéig biztos kitart a nulla százalékos alapkamat politikája. A Fed és az Európai Központi Bank (EKB) stratégiája közötti különbség jól mutatja, hogy az óceán két partján eltérő gondokkal küzdenek. Az európai jegybank szerint elengedhetetlen az olcsó hitel, hogy tovább stabilizálódjon a válságból lassan kilábaló déli államok gazdasága. Az EKB célja, hogy a tagállamok államkötvényei a szabad piacon is probléma nélkül eladhatók legyenek, és leállíthassa a 2015 óta futó állampapír-vásárlási programját.
Európában – az USA-val ellentétben – nincs inflációs veszély. Az EKB szerint a jelenlegi 2% körülinél alacsonyabb pénzromlás már ártana a növekedésnek. Ugyanis túl alacsony infláció, ill. defláció esetén a vállalkozások a beruházásokkal, a lakosság pedig a fogyasztással vár ki a még alacsonyabb árak reményében.
Mindenki mindenki ellen
Az év eleje óta nyilvánvaló, hogy az USA, a fejlődő országok és Európa más gondokkal küzdenek, eltérő monetáris politikát is követnek – magyarázza Majoros Gergely, az egyik legjelentősebb francia befektetési alap, a Carmignac magyar származású kezelője. Az USA-ban a kereskedelmi háború, Trump kirohanása és a tőzsdéről az állampapír piacra folyó pénz ellenére stabilabb a helyzet; az S&P-500 index az idén emelkedett 5%-ot; a német DAX index viszont nem csak az utóbbi hetekben esik, éves összehasonlításban 10%-t vesztett értékéből – mondja Majoros.
Az IWF is ezeket a veszélyes folyamatot látja. A német gazdasági miniszter viszont a növekedési kilátások lefelé korrigálása ellenére sem borúlátó. Kár, hogy optimizmusát a sajtótájékoztatóján nem tudta érvekkel alátámasztani – állapítják meg elemzők.
Magyarországon az USA-hoz hasonlóan a túlfűtöttség fenyeget
Annak ellenére, hogy a világgazdaságban és az euró zónában is romlanak a kilátások, ellenben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarország 2019-es növekedési előrejelzést 2,8-ról 3,6%-ra emelte. A hazai szituáció Amerikára és nem az euró zónára hasonlít: a növekedés motorja a belső kereslet, amit erősíti a csökkenő munkanélküliség, a reálbérek emelkedése és a beruházások növekedése. A gazdaság túlfűtötté válása a legnagyobb veszély, különösen, mert az MNB – nem úgy mint a Fed – továbbra is növekedés támogató stratégiát folytat. Nálunk azonban a központi bank monetáris politikája összhangban van a kormány fiskális intézkedéseivel. A dinamikusan növekvő bérek viszont rossz hatással lehetnek a versenyképességre – írja az EOCD.
