Kezdőlap Világgazdaság Karoshi - avagy a japán közalkalmazott a halálba dolgozza magát

Karoshi – avagy a japán közalkalmazott a halálba dolgozza magát

Karoshi, a túlhajszolt munkások a metróban. Kép/AzÜzlet.hu/Forrás: business-humanrights

A magángazdaságban már felismerték, hogy az agyonhajszoltság csökkenti a teljesítményt. Az állami szektorban (is) gyakoriak az öngyilkosságok és a túlhajszoltság miatti halálesetek, a “karoshi”-k. A pandémia tovább rontott a helyzeten. Az új kormány reformokat ígér.

Korlátlan rendelkezésre állás a közjó érdekében

Taxira váró sorok hajnali fél kettőkor a tokiói kormányzati negyedben. Az utolsó metrót lekésett köztisztviselők esnek be holt fáradtan a kocsikba. Hazavitetik magukat. Alszanak pár órát, majd reggel nyolc körül ismét az irodáikban vannak. Így néz ki egy japán kormányzati alkalmazott átlagos munkanapja.

A japán köztisztviselők jól fizetettek, széleskörű felmondási védelmet élveznek és magas nyugdíjra jogosultak. Ennek ellenére alig akad pályakezdő, aki a kormányzat alkalmazásába szeretne lépni. Ugyanis annak, aki a köz szolgálatában áll, korlátlanul rendelkezésre kell állnia a közjó érdekében. Ezért a közalkalmazottakra nem vonatkozik a túlmunka törvényileg lefektetett havi 45 órás felső határa.

A japán köztisztviselő, a ’kanryo’ a tokiói Keio Egyetem tanulmánya szerint havi 100 óra túlmunkát teljesít, hétszer annyit, mint a magánszektorban dolgozók, és jóval többet, mint amennyi az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott 80 óra, ami felett jelentősen nő a megbetegedések kockázata.

A túlmunkából anyagilag sem profitálnak a japán kormányzati alkalmazottak. Az állami szervezetek költségvetésének ismétlődő megnyirbálása miatt pénz helyett plusz szabadság jár a túlóráért, amit persze a rengeteg munka miatt nem tudnak igénybe venni a közalkalmazottak.

Köztisztviselőnek lenni életveszélyes

Nem ritka a havonta 200 túlórát teljesítő közalkalmazott és a túlzásba vitt munkavégzés miatti haláleset sem! Utóbbi közismert jelenség a japán munkavállalók körében, azért kifejezés is van rá: ’karoshi’.

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetetének tanulmánya ide KLIKK-elve elérhető 

A köztisztviselő szakszervezet felmérése szerint az állami alkalmazottak 34 százalékának vannak állandó egészségügyi problémái a túlzott munkavégzés miatt. 28 százalékuk pedig komolyan fél attól, hogy halálra fogja dolgozni magát. 2019-ben 60 japán köztisztviselő lett a ’karoshi’ áldozata. A nagyságrendekkel több embert foglalkoztató magánszektorban 187-en voltak. Sok túlhajszolt ’kanryo’, közalkalmazott önkezével vet véget az életének (karojisatsu). 100 ezer főre 16,7 öngyilkosság jut az állami alkalmazottak között. Kétszer annyi, mint az országos átlag.

Az ellenzék felelőssége

A köztisztviselők túlhajszoltságában nagy felelősségük van a japán politikusoknak, mindenekelőtt az ellenzékieknek. A japán jogalkotási törvény szerint minden törvényjavaslat, amelyet nem sikerül a kormányzati ciklus végéig elfogadni, automatikusan megbukik, nem lehet a választások után felálló új összetételű törvényhozás elé terjeszteni. Ezért az ellenzék obstrukcióval igyekszik megakadályozni a jogszabályok elfogadását.

A törvényjavaslatokat előkészítő parlamenti bizottságokban az ellenzéki képviselők csak az utolsó percben, az ülés előtti nap estéjén terjesztik elő a módosító indítványaikat. A kormánynak kötelezettsége ezekre érdemben reagálni. Ezért, ha el akarja kerülni az ülés elnapolását, a minisztériumi alkalmazottaknak az éjszaka leforgása alatt kell elkészíteniük az állásfoglalásokat, amit a kormánypárti politikusok a másnapi bizottsági üléseken előadnak. Ráadásul a legtöbb jogszabály több minisztériumot is érint. Ezért a módosító javaslatra adott válasz elkészítéséhez tárcaközi egyeztetésre is szükség van, ami szükségszerűen az éjszakába nyúlik. Gyakori, hogy a módosító indítvány csak este 10 körül érkezik, a reakciónak pedig készen kell lennie a másnap délelőtt 9-kor kezdődő ülésig.

Kőkorszaki viszonyok

A köztisztviselők helyzetét tovább nehezíti, hogy a GDP 250 százalékára rúgó, világelső japán államadósság miatt a közszférában folyamatosan spórolni kell. 2004 és 2010 között 10 százalékkal csökkent a kormányzati alkalmazottak száma. A munka viszont egyre több.

A csúcstechnológiájáról ismert Japán közszektorában elmaradt a digitalizáció is. Nincsenek elektronikus akták. A sokszor több száz oldalas dokumentumokat fax készülékkel küldözgetik egymás között a minisztériumok. Ismeretlenek a video- és telefonkonferenciák is. Ha konzultáció szükséges, a köztisztviselőknek időpontot kell egyeztetniük és fel kell keresniük egymást. Ezért a tokiói kormányzati negyed utcaképéhez hozzátartoznak a sok száz oldalas akták súlya alatt görnyedve rohanó köztisztviselők.

Kényszermunkaügyi Minisztérium

Az Egészségügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztériumban különösen rosszak az állapotok. Minthogy Japáné a világ leggyorsabban öregedő társadalma, folyamatosan nőnek a minisztérium feladatai. A ’80-as évek óta négyszeresükre emelkedtek a szociális kiadások, amelyek tervezése és elosztása a mamutminisztérium feladata. Az ott dolgozók akasztófahumorral a ’kosei-rodo-sho’ névre hallgató minisztériumot ’kysei-rodo-sho’ néven emlegetik: Egészségügyi, Szociális és Munkaügyi Minisztérium helyett Kényszermunkaügyi Minisztérium.

Szégyen felmondani, noha fenyegető, félnek a karoshi -tól                                        Kép/Forrás: bitgab.com

Az intézmény a COVID-krízis hatására a japánok legendás munkabírású ellenére az összeomlás szélére került. Nem volt olyan részleg, ahonnan ne csoportosítottak volna át dolgozókat “corona-harci különítményekbe” (corona-taskforce-okba). Így a megszokott közigazgatási munkával még kevesebb minisztériumi alkalmazottnak kellett megbirkóznia. A szakszervezet felmérése szerint a havi 200 túlóra átalagossá vált és nem volt ritka a havi 300 óra se. Tehát sok minisztériumi alkalmazott a havi 160 órás normál munkaidejének több, mint háromszorosát dolgozta!

Meneküljön, ki merre lát!

Nem meglepő, hogy egyre kevesebb pályakezdő dönt a közszolgálat mellett. 1996-ban 45 ezren jelentkeztek állásra, 2019-ben már csak 22 ezren. A minisztériumok fiatal alkalmazottai pedig menekülnek. 2019-ben a 20 és 29 év közötti korosztályból 90 köztisztviselő döntött a japán mentalitással összeegyeztethetetlen, ezért társadalmilag megvetett felmondás mellett. 2018-ban még csak 20-an voltak.

A közszférát elhagyók száma a következő években minden bizonnyal tovább fog emelkedni. A magánszektorban ugyanis sokat javultak a munkafeltételek. Jogszabályokat fogadtak el a túlmunka korlátozására és a munkáltatók többsége felismerte, hogy az alkalmazottai agyondolgoztatása kontraproduktív. A munka nyolcadik órája után a hatékonyság óráról-órára csökken.

A hatékonyság csökkenésére a köztisztviselői szakszervezet is rendszeresen figyelmeztet: a kormányzati alkalmazottak száma csökken, a munka mennyisége nő, a maradók nagy nehézségek árán egyre lassabban és egyre több hibával végzik a munkájukat.

„Véget vetünk a köztisztviselők agyonhajszoltságának!”

A köztisztviselők agyonhajszoltsága alig téma japánban. A ’90-es évek korrupciós botrányai óta, amelybe politikusok mellett szép számmal belekeveredtek köztisztviselők is, nagyon rossz a japánok véleménye a minisztériumi dolgozókról. Egy 2019-es közvéleménykutatásban a megkérdezettek az 1-5 skálán mindössze 2,6-ra értékelték a munkájukat. Csak a politikusok kapta rosszabb osztályzatot.

A hatalmat 2020-ban hatalomba került kormányzat azonban eltökélt, hogy javít a köztisztviselők helyzetén. Tárcanélküli miniszter feladata a közigazgatás reformjának kidolgozása. El akarják terjeszteni a minisztériumokban, ami a pandémia alatt a magánszektorban bevált: homeoffice, digitális akták, telefon- és videókonferenciák. Az első lépés a hanko, a bürokrácia lassúságát jelképező érkeztetőpecsét eltörlése volt. Ezt kellett ráütni minden aktára, amikor az egyik minisztériumot elhagyta, és amikor egy másikba megérkezett.

Elrendelték a túlórák korlátozását és a létszámbővítést is. Elsőként az Egészségügyi, Szociális és Munkaügyi Minisztériumban hoztak létre 582 új posztot. A mindössze 2 százalékos létszámnövelés forradalmi döntés: a japán közigazgatásban az elmúlt 20 évben csak létszámcsökkentés történt. „A közigazgatás kritikus állapotban van. Elérte, sőt, helyenként túl is lépte a teljesítőképessége határát. A köztisztviselők agyonhajszoltak. Mindennek véget vetünk!” – mondta a megbízott tárca nélküli miniszter kinevezése után, a parlament előtt tartott beszédében.

Petrus Szabolcs

 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A NAV ellenőrzéssorozata a Balatonnál és a Velencei-tónál

A héten megkezdte nyári ellenőrzéssorozatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az országos akció során a revizorok egyebek mellett a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, a strandokon és a szabadtéri rendezvényeken vizsgálódnak.

Alig változott a forint árfolyama kedd reggelre

Alig változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző délutáni jegyzéséhez képest.

A fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg

2025. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak az árak.

A fenntarthatósági jelentés stratégiai előny

A fenntarthatósági jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár - állapítja meg az EY friss tanulmányában, amely több mint 200, köztük 16 magyar vállalat első, uniós irányelvek szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Hirdetés

Hírek

Korszakváltás a neten: így szorulnak ki a tartalomkészítők a keresőkből

Az utóbbi hónapokban drámai átalakuláson megy keresztül az online tartalomfogyasztás és -terjesztés világa. A keresőoptimalizálás (SEO), ahogyan ismertük, szétesőben van.

A NAV ellenőrzéssorozata a Balatonnál és a Velencei-tónál

A héten megkezdte nyári ellenőrzéssorozatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az országos akció során a revizorok egyebek mellett a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, a strandokon és a szabadtéri rendezvényeken vizsgálódnak.

Alig változott a forint árfolyama kedd reggelre

Alig változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző délutáni jegyzéséhez képest.

Átmenetileg lezárták a budapesti Liszt Ferenc-repülőteret

A vihar miatt átmenetileg lezárták a budapesti Liszt Ferenc-repülőteret

Alaposan átrendezi a lakás és albérletpiacot az otthon Start program

Olcsóbb lehet a lakás hiteltörlesztője, mint a bérleti díja,...

HungaroControl: a magyar légtérben dübörög a forgalom

Magyarország felett dübörög a forgalom; a hétvégén először haladta meg a magyar légtérben a repülők szám a 4070-et, ami abszolút csúcsot jelent

NAV: július 5-től változik néhány adószabály

Július 5-től változik az alkalmazottjukat be nem jelentők és a hiánypótlási felhívást semmibe vevő cégekre vonatkozó néhány adószabály.

Több mint 100 világváros vezetője találkozik Bécsben

Július 2. és 4. között több mint száz városvezető és döntéshozó érkezik több mint 50 városból, hogy részt vegyen a bécsi Városházán megrendezett World Cities Summit elnevezésű világvárosi csúcstalálkozó 14. főpolgármesteri konferenciáján. A eseményen a résztvevők a közösen vitatják meg a városokat érintő aktuális kihívásokat és osztják meg egymással gyakorlati, innovatív megoldásaikat.
Hirdetés

Gazdaság

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.