Kezdőlap Turizmus Alpesi síturizmus. A kevéssé tehetősöké lesz a pálya?

Alpesi síturizmus. A kevéssé tehetősöké lesz a pálya?

La Plagne, “fénykorában”. A felsőközéposztályra épülő síturizmusnak egyre bizonytalanabb a jövője

Az európai sípályák többsége tavaly március óta zárva. Az alpesi települések azonban nem teljesen kihaltak. Most azok jöttek, akik korábban nem engedhették meg maguknak a téli üdülést. A turisztikai vállalkozások többsége szerint sem ők, sem az állami támogatás nem segít. A korábbi, a felső középosztályra épülő üzletpolitikát akarják folytatni. 

Állnak a sífelvonók

A világ második legnagyobb sícentrumában, a francia La Plagne-ban tavaly március óta állnak a sífelvonók. Az éttermek és bárok mind zárva tartanak. A sok tucat üzletéből egy van nyitva. Üzemel viszont a turistainformáció. Új prospektusai a szánkózási, sífutási és túralehetőségeket hirdetik. A település vezetése pedig rendben tart néhány sípályát azoknak, a hegymászás árán is lesiklanak.

Gilles Chabert: “mint az  aranyláz után”

„Mint az aranyláz lecsengése után” – von párhuzamot Gilles Chabert, az Auvergne-Rhone-Alpes régió parlamentjének konzervatív képviselője, aki egyben a Francia Síoktatók Szövetségének elnöke.

Az elrettentő példa

Miután tavaly márciusban a tiroli síparadicsom, Ischgl COVID-gócpont lett az osztrák ügyészség vádat emelt több közigazgatási vezető, helyhatósági politikus, valamint szálloda- és étteremtulajdonos ellenen, amiért nem hoztak időben járványügyi intézkedéseket, illetve szisztematikusan megszegték azokat. Egyidejűleg a síelés Európa-szerte vörös posztóvá vált a politikusoknak és az epidemiológusoknak.

Több francia orvosszövetség nem csak járványügyi szempontból üdvözölte, hogy nem üzemel a síinfrastruktúra. Arra hívták fel a figyelmet, hogy csak a francia sípályákon évente 150 ezer síelőt ér baleset.

Veszélyesebb a sílift, mint a párizsi metró?

„Felkészültünk a vendégek regisztrálásra és a kontaktkövetésre. Mégis zárva kellett maradnunk. Magyarázzák meg a fővárosi döntéshozók, miért veszélyesebb sílifttel, mint a párizsi metróval utazni!?” – fakad ki La Plagne polgármestere Jean-Luc Bloch, aki egyben a hegyvidéki üdülőhelyek polgármestereinek országos szövetsége (ANMSM) elnöke is. „Ha ez a következő télen is így marad, végleg romba dől egy 60 éve prosperáló gazdasági szektor.”

Pascal de Thiersant: “10 milliós veszteséget okozott a leállás”

Bloch télen irigykedve pillantott Svájcra és Ausztriára, ahol a belföldi turistáknak megnyitották a pályákat. Franciaországban csak kártalanítást fizetett a kormány, amely azonban alig csökkentette a veszteségeket. Egy sílifteket üzemeltető társaság vezetője, Pascal de Thiersant számokkal igazolja ezt: „A liftjeink 90 százaléka tavaly március óta áll. 2019-ben 5 millió eurós nyereségünk volt. 2020-ban az állami segítség ellenére 10 millió euró volt a veszteség! Az alkalmazottainak 80 százaléka nem dolgozik. Az alapbérük 84 százalékát kapják a kormánytól.”

Nincs mindenki olyan relatív szerencsés helyzetbe, mint Pascal de Thiersant cégének alkalmazottai. A Francia Szakszervezeti Szövetség (CTG) szerint a korábban a síturizmusban dolgozók kétharmada szezonális munkaerő volt, akik határozatlan idejű munkaviszony híján nem részesülnek az állami bérpótlásból. A francia alpesi településeken 60 ezer új munkakeresőt regisztráltak a COVID-válság kezdete óta.

Antoine Fatiga: az idénymunkások bérpótlása töredéke lenne annak, amit a vállalkozásoknak ad azállam

Pedig az idénymunkások bérpótlása töredékébe kerülne a 4 milliárd eurónak, amit a vállalkozások kaptak az államtól. „A kormány koncepciótlanul önti a milliárdokat” – rója fel Antoine Fatiga, a CTG regionális elnöke. A vállalkozásoknak egyetlen feltételt kell teljesíteniük: igazolniuk kell, hogy az alkalmazottjaik összlétszáma a 2019-cel összevetve nem csökkent.

„Ne változtassunk azon, ami eddig jól működött!” – hangzik a síteleüléseket képviselő szövetség, az ANMSM koncepciója. Tavaly ősszel leültek Jean Castex miniszterelnökkel tárgyalni a hegyi turizmus megsegítéséről. „Az alternatív hegyi szabadidős és sportlehetőségek nem újak. Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy nem tudják pótolni a síelést – érvelt Jean-Luc Bloch, az ANMSM elnöke a koncepciója mellett.

Máshogy, de jól működik?!

„Ez volt minden idők legjobb szezonja” – mondja a Sífutószövetség elnöke, Thierry Gamot. Már márciusban 70 százalékkal több bevételük volt a sífutópályák használatáért 1985 óta szedett díjakból, mint korábban egy egész év alatt. Gamot már a COVID előtt is komoly jövőt jósolt a sportágának. A pályák többsége ugyanis 1.500 méter alatt fekszik, ahol a klímaváltozás miatt évek óta kevés hó esik. „Ami az alpesi síeléshez kevés, a sífutáshoz gyakran még elegendő.”

A dinamikus bevételnövekedés ellenére is csak 10 millió euróról van szó, a síturizmus korábbi éves összebevételének1 százalékáról – hívja fel a figyelmet Jean-Luc Bloch, az ANMSM-től. Nem tagadja, hogy a szánkózók, sífutók és kirándulók többen vannak, de nagy részük csak egy napra jön, nem vacsorázik és nem alszik a téli turizmusból élő településeken. Ezt igazolja, hogy a teli parkolók ellenére a 2021-es síszünetben csak 33 százalékos volt a szálláshelyek kihasználtsága. Az átlagosnál is rosszabb volt a helyzet a magasan fekvő síterületeken, ahol szinte csak alpesi síelni lehet, ami viszont felvonók nélkül gyakorlatilag lehetetlen.

A síelés helyett a szánkózók, a sífutók és a túrázók keresik fel a hegyvidéketg

Az alacsonyabban, illetve a nagyobb városok közelében fekvő síterületek magánszállásai viszont keresettek voltak. Sok helyen, ahol a klímaváltozás miatt már évek óta nem üzemelnek a liftek, a kirándulóknak, szánkózóknak és sífutóknak köszönhetően újraéledt a téli turizmus.

Már nyáron is megfigyelhető volt, hogy sokan, különösen a rosszabb szociális helyzetű családok a lakóhelyükhöz közeli hegyekben, egynapos kirándulásokkal töltötték a nyaralásukat. Az új vendégkör megjelenéséből leginkább az egyszerű éttermek, imbiszek és élelmiszerüzletek profitáltak.

Franciaország, az Auvergne-Rhône-Alpes

„Ilyet cégünk 40 éves története során még nem tapasztaltam. Négy műszakban gyártottunk, mégse bírtuk lépést tartani a megrendelésekkel” – mondja Jean-Marie Lathuile, a TSL, a legnagyobb európai hócipő gyártó ügyvezetője. 25 százalékkal több sícipőt adtak el, mint a COVID előtti utolsó szezonban.

Az új vendégek legnagyobb problémája a hegyi települések infrastruktúrája volt, amely ugyan jóval több ember telelésének gördülékeny lebonyolítására is képes, viszont egyoldalúan az összességében kevesebb, de tehetősebb alpesi síelők igénye szerint lett kialakítva.

Philippe Bourdeau, a francia Alpok fővárosának tartott Grenoble egyetemének turizmus professzora úgy gondolja, hogy az alternatív hegyi szabadidős lehetőségek vendégszámban és bevételben se tudják helyettesíteni az alpesi síelést. Mégis úgy véli, hogy a sírégióknak is a hasznukra fog válni, ha a síliftek újraindulása után is változatosabb sportolási és kikapcsolódási lehetőségeket fognak tudni kínálni. Különösen, mert a klímaváltozás egyre bizonytalanabbé teszi az alpesi síelés jövőjét.

Az alpesi síelés kevesek luxusa

Egy alpesi természetvédelmi szervezet, a Mountain Wilderness France vezetője, Frédi Meignan szerint a COVID pozitívan hat ki a hegyi turizmusra. „A tömegturizmus tönkretette a természetet és csak egy szűk gazdasági kör, valamint a tehetős utazók profitált belőle.” A statisztikák is igazolják, hogy évről-évre kevesebben engedhetik meg maguknak a síüdülést. A franciák mindössze 17 százaléka keres fel kétévente legalább egyszer egy síparadicsomot. A többiek elsősorban a magas költségekkel indokolják a távolmaradásukat. A franciák mindössze 8 százaléka mondja magát rendszeres síelőnek, ráadásul az átlag életkoruk folyamatosan nő. A 15-25 évesek korosztályban a többség, 48 százalék a természeti szépségek miatt utazik a hegyekbe és csak 16 százalék nevezi meg a síelést az indokok között.

Frédi Meignan: a tömegturizmus tönkretette a természetet

A téli turizmus kevesek luxusává válása a ’80-as években kezdődött. Ezt látva az ágazatból élők elkezdtek egy szűk réteghez szólni, egyre exkluzívabb és drágább kikapcsolódást kínálva. Ezzel párhuzamosan a kevés, de jól fizető síelő egyre gyakrabban telel és egyre nagyobb utat tesz meg, hogy egy felkapott síparadicsomban töltsön el néhány napot. A francia Alpokban 2019-ben a vendégek 70 százaléka külföldi volt.

Az 50-es éveiben járó Antoine Fatiga, a CTG-től személyes tapasztalatból is meg tudja erősíteni ezt. „Fiatal koromban rendszeresen síeltem. Aztán kénytelen voltam leszokni róla. A gyerekeim, hiába nőttek fel Grenoblébe már meg se tanultak síelni. Nem engedhettük meg magunknak ezt az egyre drágább sportot.”

A COVID átmeneti, a klímaváltozás viszont tartós

A környezetvédő  Frédi Meignan szerint a COVID csak átmeneti jelenség, a klímaváltozás viszont végleg át fogja formálni az Alpokat és a téli turizmust. 1900 óta 2,5 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet az Alpokban. A folyamat az elmúlt években felgyorsult: 2020-ban 3,3 fokkal melegebb volt, mint az elmúlt 50 év átlaga, a lehullott hó mennyisége pedig 24 százalékkal csökkent.

„Síelni műhavon is kiválóan lehet” – bagatellizálja a problémát Jean-Luc Bloch, az ANMSM elnöke. És rögtön reagál a környezetvédők ezzel kapcsolatos fenntartásaira is: „A műhó csak levegőből és vízből áll, tehát ökologikus.” Arról viszont hallgat, hogy az előállítás energiaintenzív, és hogy tartósan 5 fok feletti hőmérsékletnél a műhó is elolvad.

A műhó 5 fokig, nagy energiabefektetéssel pótolja az egyre kevesebb természetes havat

Auvergne-Rhone-Alpes regionális parlamentjében a többség mégis osztja Bloch véleményét. Az elmúlt 5 évben 48 millió euróval támogatták a mesterséges hó infrastruktúrájának a kiépítését. „Ugyan ebben az időszakban csak 3,8 millió jutott az alpesi turizmus környezetbarátabbá és a szabadidős kínálat változatosabbá tételére” – hívja fel a figyelmet a Mountain Wilderness France vezetője, Frédi Meignan. Szerinte a síturizmus állami szubvenciók nélkül már a COVID előtti években is veszteséges lett volna. „Fatális hiba egy olyan szektorba önteni az adófizetők pénzét, amelyik rombolja a környezetet és hosszútávon életképtelen.”

A francia számvevőszék is kritikusan nézi a mesterséges hóra kiadott állami tízmilliókat. „A szubvenciók növelik az alpesi települések gazdasági szerkezetének egyoldalúságát, holott a kiépülő infrastruktúra használhatósága már középtávon is kérdéses” – áll a számvevők 2018-as jelentésében.

Fenntartható, soknak kikapcsolódást nyújtó téli turizmus?

A kormány az idegenforgalmi vállalkozások megsegítésekor az ANMSM által javasolt koncepciót követte. A miniszterelnök, Jean Castex azonban a program bejelentésekor világosság tette, hogy az alpesi régió közép- és hosszútávú fejlesztési stratégiájában központi szerepet fog kapni a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság. Ezt a turizmusprofesszor, Philippe Bourdeau is fontosnak tartja. A Mountain Wilderness France elnökéhez hasonlóan úgy gondolja, hogy a sípályák, síliftek, parkolók és szállodák fejlesztésnek állami dotációja nélkül az alpesi turizmusból élő vállalkozások többsége már a COVID előtt is veszteséges lett volna.

Bourdeau szerint a válság világossá tette, hogy a felső középosztályra és az alpesi síelésre fókuszáló idegenforgalomnak van alternatívája. „Lehetséges egy környezetileg és gazdaságilag fenntartható az eddiginél mégis sokkal több embernek kikapcsolódást nyújtó téli turizmus.”

Petrus Szabolcs

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A NAV ellenőrzéssorozata a Balatonnál és a Velencei-tónál

A héten megkezdte nyári ellenőrzéssorozatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az országos akció során a revizorok egyebek mellett a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, a strandokon és a szabadtéri rendezvényeken vizsgálódnak.

Alig változott a forint árfolyama kedd reggelre

Alig változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző délutáni jegyzéséhez képest.

A fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg

2025. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak az árak.

A fenntarthatósági jelentés stratégiai előny

A fenntarthatósági jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár - állapítja meg az EY friss tanulmányában, amely több mint 200, köztük 16 magyar vállalat első, uniós irányelvek szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Hirdetés

Hírek

Korszakváltás a neten: így szorulnak ki a tartalomkészítők a keresőkből

Az utóbbi hónapokban drámai átalakuláson megy keresztül az online tartalomfogyasztás és -terjesztés világa. A keresőoptimalizálás (SEO), ahogyan ismertük, szétesőben van.

A NAV ellenőrzéssorozata a Balatonnál és a Velencei-tónál

A héten megkezdte nyári ellenőrzéssorozatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), az országos akció során a revizorok egyebek mellett a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, a strandokon és a szabadtéri rendezvényeken vizsgálódnak.

Alig változott a forint árfolyama kedd reggelre

Alig változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző délutáni jegyzéséhez képest.

Átmenetileg lezárták a budapesti Liszt Ferenc-repülőteret

A vihar miatt átmenetileg lezárták a budapesti Liszt Ferenc-repülőteret

Alaposan átrendezi a lakás és albérletpiacot az otthon Start program

Olcsóbb lehet a lakás hiteltörlesztője, mint a bérleti díja,...

HungaroControl: a magyar légtérben dübörög a forgalom

Magyarország felett dübörög a forgalom; a hétvégén először haladta meg a magyar légtérben a repülők szám a 4070-et, ami abszolút csúcsot jelent

NAV: július 5-től változik néhány adószabály

Július 5-től változik az alkalmazottjukat be nem jelentők és a hiánypótlási felhívást semmibe vevő cégekre vonatkozó néhány adószabály.

Több mint 100 világváros vezetője találkozik Bécsben

Július 2. és 4. között több mint száz városvezető és döntéshozó érkezik több mint 50 városból, hogy részt vegyen a bécsi Városházán megrendezett World Cities Summit elnevezésű világvárosi csúcstalálkozó 14. főpolgármesteri konferenciáján. A eseményen a résztvevők a közösen vitatják meg a városokat érintő aktuális kihívásokat és osztják meg egymással gyakorlati, innovatív megoldásaikat.
Hirdetés

Gazdaság

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.