„A víz és a levegő, a Föld két leglényegesebb eleme, amiken az életünk múlik, globális szemétlerakóvá váltak.” (Jacques-Yves Cousteau)
Sokszor beszélünk a fenntarthatóságról, trendi lett, ami mára már egyben kényszerpálya is, ha meg akarjuk őrizni a Földet az unokáinknak. Kérdés, teszünk-e érte eleget. A Legrand Zrt. vezérigazgatója, Károlyi László írása AzÜzlet.hu-n.
Az üzleti célok sokszor, vélten vagy valósan, ellentétesek a fenntarthatósági elvárásokkal, ezért is akadozik a megvalósítás. A gazdasági környezet nem segít, az energiaárak az egekben, már ezt sem egyszerű kigazdálkodni egy vállalkozásnak, de ha fenntarthatósági elkötelezettség miatt mondjuk a zöld (nap, szél stb.) energiát részesítjük előnyben, az még hozzá tesz az árhoz pár százalékot. Hasonlóképpen, ha dízel kamionok helyett zöld szállítási alternatívát keresünk a közúti szállításra, az akár a duplájába is kerülhet. Felvetődik a kérdés, ki fizeti meg ennek az árát és hogyan maradhatnak versenyképesek azok a vállalkozások, amelyek a zöld(ebb) utat választják.
A Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) a 2010-es, mérföldkőnek számító jelentésében, a VISION 2050 dokumentumban fogalmazta meg először egy fenntartható világ jövőképét, hogyan lehet azt elérni, és milyen szerepet kell az üzleti világnak vállalnia ennek létrehozásában. Sajnos a jelentés céljai eléréséhez szükséges átalakulások elmaradtak, és az említett erős költséghatások miatt talán nem véletlen.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) megkongatta a vészharangot, a számos ország és meghatározó vállalat által elfogadott 2015-ös Párizsi Klímamegállapodásban megjelölt célok, hogy 2050-re maximum 1,5 százalékkal emelkedjen a Föld éves átlaghőmérséklete, nem tartható. A 2020-as év 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb a XIX. század átlagánál. Az IPCC legújabb elemzései azt mutatják, hogy a legjobb esetben is 1,6 Celsius-fokos lesz az emelkedés, mielőtt megállna ez a trend. A Föld 2100-ig terjedő átlaghőmérséklet változására jelenleg három lehetőséget valószínűsítenek. Ha semmit sem teszünk, ez plusz 4,5 Celsius-fokos emelkedést jelent, az eddig már jelentett kötelezettségvállalások teljesülése esetén pedig csak 2,9 Celsius-fokos növekedés lenne. Ha a jelenlegi politika folytatódik, azaz többet beszélünk, mint teszünk, az vélelmezhetően 3,5 Celsius-fokos növekedést jelent. (Forrás: Climate Action Tracker) Az átalakulás gyorsítása érdekében született a Time to Transform 2030 program.
A Legrand globálisan és Magyarországon is aktív szerepet vállal a klímasemlegeségért folyó küzdelemben. A Legrand az elsők között csatlakozott az ENSZ Global Compact kezdeményezéséhez 2007-ben és része az FTSE4Good indexnek. Csatlakozott a 2020 júliusi Párizsi klíma megállapodáshoz is, amely maximum 1,5 százalékos átlag hőmérséklet emelkedést határozott meg célként 2050-re. A globális célok beépültek és beépülnek az üzleti célok közé. A hároméves CSR tervek a tudományos alapú (SBTi) külső minősítés alapján kerültek meghatározásra.
A Science Based Target Initiative SBTi, a CDP, az ENSZ Global Impact, a World Ressources Institue WR, és a World Wide Fund for Nature WWF közötti partnerség és globálisan több mint 1000 vállalat már csatlakozott ehhez a programhoz.
A Legrand Csoport 2022-2024-re vonatkozó CSR célkitűzés programja immár ötödik, amely a fenntarthatóságot egyértelműen beemeli az üzleti célok közé és ösztönöz az üzleti modellváltásra. A célok, amelyeket 2024-re el kell érni, komoly kihívások, egyeben hatalmas lépések a fenntarthatóság és a karbonsemlegesség felé. Ilyenek például:
- a bevétel 80 százalékát tervezés vagy felhasználás szempontjából zöld termékeknek kell adniuk
- a felhasznált elektromos energia 80 százalékának zöld előállításból kell keletkeznie
- a fajlagos energia felhasználás csökkentésére tett akciók kiterjesztése a teljes üzleti körre (scope 1&2 és 3) – így például az készárú kiszállításokhoz kötődő szén-dioxid-kibocsátás – csökkentése 4 százalékkal
Az biztosan állítható, hogy ezek a célok komoly kihívások, és ha nincs globális elköteleződés, egyedül nem fog menni. Szükség van a fogyasztói elköteleződésre a fenntarthatóság iránt és nem csak elvekben, hanem a pénztárcába nyúló döntésekkel is. Kell a vállalati tulajdonosi kör részéről elfogadás arról, hogy a profit egy részét újra invesztálják a fenntarthatósági programok megvalósításába. Végezetül pedig kell a kormányzatok és nemzetközi szövetségek szabályozási következetessége, ami a már előzekben említett két szereplőt a fenntarthatóág irányába motiválja. És kell még nagyon sok innováció, mert a cirkuláris gazdaság a jövő kulcsa. Csak tudatosítania kell Mark Stevenson gondolatait mindenkinek:
„A hulladék létrehozása nem feltétlenül rossz dolog. Az a helytelen, ha nem kezdünk vele semmit.”
Az biztosan állíthatjuk, hogy a fenntarthatóság sokba fogy kerülni, de az élhető Föld szerintem megéri. De egyedül nem megy, csak együtt érhetünk célba!
