A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tavalyi menetdíjbevétele eléri a 67,3 milliárd forintot, ami 1,4 milliárddal haladja meg a 2018-as adatot. Az összbevétel fele a havi és félhavi bérletek eladásából származik.
Az eseti jegyekből származó bevételek egymilliárd forinttal nőttek egy év alatt: 2019-ben 18,9 millió vonaljegyet vásároltak, helyszínen váltott jegyekből 1,2 milliót, átszállójegyből majdnem félmilliót, gyűjtőjegyből pedig 2,3 millió 10 darabos tömböt értékesítettek.
A 100E autóbuszra érvényes repülőtéri vonaljegyekből majdnem 2,5 milliót adtak el tavaly, vagyis mintegy 0,8 millióval többet, mint 2018-ban. A repülőtéri vonaljegyből származó bevétel tavaly meghaladta az 1,7 milliárd forintot.
A napijegy típusú termékekből 2019-ben 4,7 milliárd forint bevétel származott, 0,4 milliárddal több, mint 2018-ban. Ezen belül a Budapest 24 órás jegy számít a legnépszerűbb terméknek 1,4 millió jeggyel és az 1,8 milliárdos bevétellel. Ezt szorosan követi az 1,1 milliárdos forgalmat generáló háromnapos jegy, több mint 0,3 millió eladott darabszámmal.
A hetijegy-értékesítés mértéke érdemben nem változott az előző évihez képest, az ebből származó bevétel megközelítőleg 0,9 milliárd forint.
Havi és félhavi (15 napos) bérletekből csaknem 4,5 milliót adtak el 2019-ben. Ebből származik az összbevétel fele, mintegy 33,4 milliárd forint.
Ezeknek az értékesítése azért is nőtt, mert a helyi bérletre felhasználható cafeteria adózásának kedvezőtlen változása után egyre kevesebb éves bérletet vásárolnak a munkáltatók.
A tanulóbérletek eladása érdemben nem változott, 7,2 milliárd forint bevétel származott belőlük. A nyugdíjasbérletek bevétele (az előző évhez képest közel 20 százalékos, demográfiai okokból és a nyugdíjkorhatár változásából adódó csökkenéssel) 1,2 milliárd forint.
