Egymást követik a milliárdos csomagok a korona-krízis gazdasági következményeinek enyhítésére. Elsődleges cél a csődhullám és az munkanélküliség elszabadulásának megakadályozása. Az ökológia háttérbe szorult. Pedig a zöld szemlélettel gyorsabb és fenntarthatóbb lehetne a kilábalás.
A korona-járvány, mesterséges kómában tartott gazdaság miatta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az 1929/30-as nagy világgazdasági válság óta nem látott recesszióra számít. A hatások enyhítésére naponta jelentenek be új élénkítő csomagokat. Politikusok és közgazdászok lázasan gondolkodnak a legeffektívebb megoldásokon. Kérdés, mekkora szerepet kap ebben a fenntarthatóság.
Az Európai Bizottság eltökélt, hogy az összesen 2.000 milliárd euró volumenű programjait összeköti az év elején bejelentett ’zöld fordulat’ koncepciójával. A ’Green Deal’ 2050-ig klímasemlegessé tenné Európát. Ennek érdekében mélyrehatóan átalakítaná az energiaellátást, az ipart, a közlekedést és a mezőgazdaságot.
„A közpénzből stimulált fellendülésnek fenntarthatónak kell lennie. Ezzel hosszú távon mindenki, a gazdasági szereplők és a lakosság is nyer” – nyilatkozta a Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen a zöld Európa vízióját állította politikai agendája középpontjába.
Ennek ellenére a ’zöld fordulat’ keretében elfogadott intézkedések egy részét a Covid 19-re hivatkozva visszavonta Brüsszel. Így például az év elején hatályba lépett szabályt, amely a tengeri fuvarozókat és a légitársaságokat jobb minőségű, kevesebb káros anyagot tartalmazó üzemanyag használatára kötelezte.
Európa a világ legnagyobb nyersanyag és energia importőre. Évi 760 milliárd euró megy el erőforrás importra. 50 százalékkal több, mint az USA-ban. Jelentős versenyhátrány ez az európai vállalkozásoknak. A jó nevű tanácsadócég, a McKiensey tanulmánya szerint a ’körforgásos gazdaság’ akár évi 600 milliárd euró megtakarítást is hozhatna. „Minden invesztíció és támogatás, amely nem a 2050-re CO2-semleges Európát tartja szem előtt, csak a következő, klíma okozta válsághoz járul hozzá” – véli a berlini energiagazdálkodási agytröszt, az Agora vezetője. Patrick Graichen szerint Európa leszakadásához fog vezetni, ha nem sikerülni olcsó, saját, megújuló energiaforrásokból működtetni az iparát.
Németországban 189 cég és civil szervezet nyílt levélben fordult a berlini kormányhoz: „A gazdaságba folyó közpénzzel évtizedekre meg lehet határozni a fejlődés irányát. A járvány miatti kényszerleállást a gazdaság ökologikus újraindítására kell használni! Németországnak, Európának példát kellene mutatnia a világnak!” Így gondolja a kérdéssel sokat foglalkozó német kémikus, Michael Braungart is. „A jövő gazdasági kulcsterületein, például az IT-ben már elhúzott mellettünk a világ. A green economy lehet az a terület, ahol Európa az élre törhet.”
Nincs új a nap alatt
A világ évezredekig a ’körforgásos gazdaság’ elve szerint működött. Braungart érdekes példát hoz erre a német közszolgálati rádió, a DLF témával foglalkozó műsorában: „Kínában vidéken tradíció, hogy a vendég étkezés után felkeresi vendéglátója toalettjét. Udvariatlanság lenne úgy távozni, hogy magával viszi az értékes tápanyagot.” Német biogazdálkodók a csatornázással kezdődött intermezzo után, ismét hasznosítják a biomasszát. „Nincs jobb és természetesebb tápanyag a földnek” – magyarázza Braungart.
A híres amerikai építész, William McDonough tollából 2002-ben megjelent könyv, a ’Cradle to Cradle: Remaking the Way We Make Things’ (’Bölcsőtől bölcsőig. Környezettudatosság – a tervezéstől a gyártásig’) más meglepő példákat hoz a ’körforgásos gazdaságra’: egy ritka növény magjából származó, biológiai úton lebomló csomagolóanyag; ehető bútorhuzat; teljesen újrahasznosítható, a finom port magába szívó padlószőnyeg!
A szeméthegyek nőnek
A fenntartható fejlődés előmozdításáért dolgozó Ellen McArthur Alapítvány kutatása szerint Európában a javak termelése és elfogyasztása során egy főre vetítve 16 tonna melléktermék képződik és megy rögtön veszendőbe: a termeléskor keletkező selejttől a gyártási hulladékon és a megtermelt, de szemétbe kerülő élelmiszeren át az újra nem hasznosított hulladékig.
A ’körkörös gazdálkodás’ fontos része a hulladék újrahasznosítás. Az Ellen McArthur Alapítvány kutatása szerint Európában a hulladék 60 százalékát elégetik, szeméttelepeken elássák, vagy felhasználatlanul tárolják. A műanyagnál különösen rossz a helyzet. Csak 15 százalék újul meg. Ráadásul 1976 óta meghatszorozódott, 360 millió tonnára nőtt az évente termelt plasztik mennyisége! A papírnál és az üvegnél működik a rendszer. 88 és 87 százalék az újrahasznosítási arány. Viszont általában rossz az újrahasznosítás hatásfoka. A nyersanyagérték 75 százaléka veszendőbe megy! Tehát egyre alacsonyabb szintű termek áll elő: fénymásolóból újságpapír, polárkabátból szigetelés. A plasztiknál még rosszabb a helyzet, 90-95 százalék a veszteség!
A ’circular economy’ lényege a megtermelt javak újrahasznosítása. A termékek életciklusuk végén formát váltanak, majd tovább forognak a gazdaságban. Ezt valósítja meg a gyakorlatban az ’International Food Container Organisation’.
A logisztikai cég speciális tárolóival élelmiszert szállít. Amibe belekerül a zöldség a termelőnél, abból veszi ki a vásárló a szupermarketben. Ha kiürült, visszakerül a termelőhöz, aki újból megpakolja. „Amiben tegnap eper jött Spanyolországból, abban a jövő héten saláta érkezhet Hollandiából” – magyarázza a koncepciót az ügyvezető, Wolfgang Orgeldinger. 50 országban 320 kereskedő 14 ezer termékét szállítják az ökologikus koncepcióval. A 300 millió tartó átlagos élettartalma 120 út. Teljesen újrahasznosítható anyagból készülnek, így élettartamuk végén is benne maradnak a körforgásában.
Szinte minden autógyártónak van ugyan ezen az elven működő saját konténerrendszere, amelyben az alkatrészek a beszállítóktól az autógyártóhoz kerülnek. Vissza üresen mennek, ezért újrahasznosítható anyagból készülő egyszerhasználatos tartóknak akár jobb is lehetne a környezeti mérlege.
A körkörös szállítás elvén alapszik az üvegvisszaváltás rendszere is. A tároló eszköz, tehát a konténer, az üveg más és más termékekkel megtöltve folyamatosan újrahasznosul.
A szerelés joga
Az EU idén két intézkedést is hozott a hulladék csökkentése érdekében. 2021-től tilos lesz az el nem adott tartós fogyasztási cikkek megsemmisítése. Meglepően hangzik, de különösen a nagy netes kereskedők, mint az Amazon számára gazdaságosabb a kicsomagolás után visszaküldött árukat megsemmisíteni, mint újracsomagolni és ismét értékesíteni. Ugyancsak jövő évtől jön a ’szerelés joga’. Ennek értelmében csak javítható elektronikai eszközök kerülhetnek forgalomba. Tilos lesz például a nem kivehető akkumulátorú mobiltelefon.
Probléma, hogy az újrahasznosítás csak akkor lesz téma, amikor a termék a szemétben landolt. Már a termelést kellene úgy alakítani, hogy a termékek nagyobb arányban újrahasznosíthatók legyenek. „Ez lenne az igazi circular economy” – mondja a német kormány Állandó Környezetpolitikai Tudományos Tanácsadó Testületének (WBGU) ügyvezetője, Maja Göpel a DLF-nek.
Rugalmas rendszer
Göpel szerint a koncepció jól beilleszthető az uralkodó, növekedésen alapuló gazdaság személetbe. „Nem kellene búcsút vennünk a rosszul, vagy nem újrahasznosítható termékektől sem” – nyugtat meg. A körkörös gazdaság elméletének része a ’downcycling’, tehát, hogy a termékek egy idő után fizikai, azaz értékétveszteséget szenvednek el. Sőt, a ’körkörös gazdaság’ által preferált természetes alapanyagokból előállított termékek között is lehet olyan, amely gazdaságosan nem újrahasznosítható. Mint például a porcelán vagy a fából készült bútor.
