A nyugati diaszpórában régóta élők magyarsága megmutatkozhat a magyarságtudatuk megőrzésében, és e mellett a magyar cégek piachoz segítésében is. Ugyanakkor a nyugaton munkát vállaló honfitársaink is a diaszpórához tartoznak, akiknek segíteni kell abban, hogy Magyarországgal megtartsák kötődésüket – mondja Pánczél Károly az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke.
A Magyar Diaszpóra Tanács napokban tartott ülése kapcsán Pánczél Károly lapunknak kifejtette: a nyugati világban – különböző korokban és történelmi események hatására – szétszóródott magyarok és leszármazottaik főként Észak-Amerikában, Kanadában, az Egyesült Államokban, illetve Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, Ausztráliában valamint Nyugat-Európában élnek. A magyar szervezetek vezetői, delegáltjai, több mint százan, a miniszterelnök meghívására novemberben, immár nyolcadik éve tartják Budapesten a diaszpóra tanács ülését. Ezúttal is a magyar államhoz fűződő kapcsolataikról esett szó.
– Az idei nemzetpolitikai héten kiemelt téma volt a hétvégi iskolák szakmai és módszertani támogatása, illetve az, hogy igyekszünk lelkészeket, papokat kiküldeni a gyülekezetekhez – mondta a bizottság elnöke. Hozzátéve: ez azért kiemelt nemzetpolitikai küldetés, mert a magyar iskola-, és hitélet az óhazától távol zajlik, olyan közösségi terekben, ahol kiemelt szerepük van az anyanyelv és az identitás megőrzésében.
A diaszpóra és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatokról szólva kérdésünkre válaszolva Pánczél Károly kifejtette: örvendetes, hogy a nyugati magyar közösségekben élő üzletemberek több helyen is vállalkozói egyesületeket hoztak létre. Tagjaik, például az Egyesült Államokban és Kanadában nemcsak egymással, hanem a magyar gazdaság szereplőivel is kapcsolatot tartanak és nem ritka, hogy a piacra jutásukban is segítséget nyújtanak. A cserkészek között is egyre több az olyan fiatal, aki átmenetileg, vagy végleg Magyarországon kívánja kamatoztatni a szüleit befogadó országban megszerzett szakmai tudást.
– Arról is szólni kell, hogy az európai unióban, Nyugat-Európában, a szabad munkavállalás kapcsán több százezer magyar, főleg fiatal dolgozik – folytatta az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. Ők is a diaszpóra részei, még akkor is, ha közülük sokan úgy tervezik, hogy néhány évi kinti munka és anyagi megerősödés után hazatérnek Magyarországra. Az elmúlt egy-két évben kissé már meg is fordult a trend: kevesebben mennek ki dolgozni és egyre többen települnek haza. Köszönhető ez annak is, hogy Magyarországon erősödő ütemben növekednek a bérek. Ami ugyan még mindig alacsonyabb, mint a nyugat-európai szint, de nem kell távol lenni a családtól, miközben a kinti létben nemcsak a bérek, hanem a megélhetési költségek is magasabbak az otthoniaknál.
Pánczél Károly hozzátette: külföldi útjai során jóleső érzéssel tapasztalta, hogy a legnagyobb magyar közösséggel bíró Angliában és Írországban olyan magyar közösségekkel volt módja találkozni, amelyek tagjai fontosnak tartják magyar gyökereiket, kötődésük fenntartását a magyarsághoz, a magyar kultúrához: önerőből hoztak létre hétvégi iskolát, ahol a gyerekek magyar történelmet, énekeket, mondókákat tanulhatnak. Fontos, hogy ezekkel a közösségekkel is szoros legyen a kapcsolat,tagjaikat segíteni kell abban is, hogy könnyebben jussanak azokhoz az eszközökhöz, amelyek a magyar oktatást, a magyar kultúra megőrzését segítik – tette hozzá.
A magyar diaszpóra /becslés/
