A gazdasági körökben klasszikus mondás szerint ha Németországnak jól megy, Magyarországnak is jól megy. Ez is érzékelteti, mennyire tradícionálisan és mennyire meghatározó partner a magyar cégek és az egész gazdaság számára. Ezt mutatják a KSH 2020-as évet bemutató adatai is.
Régi igazság, hogy Magyarország gazdasága európai viszonylatban továbbra is a nyitott gazdaságok közé tartozik. Akkor is igaz ez, ha a 2020-as esztendőt a világban kialakult Covid19-járvány minden szempontból átírta és a magyar külkereskedelmi forgalom GDP-hez mért aránya az előző évekhez képest most először nem érte el a 160%-ot, az áruk és szolgáltatások egyenlege pedig 2,1 százalékponttal járult hozzá a 2020. évi GDP csökkenéséhez.
A KSH összegzése szerint a külkereskedelmi egyenleg és ezen keresztül a nettó export alakulását is döntően befolyásolta a relatív árak alakulása. 2020-ban a forint 8%-kal értékelődött le az euróhoz képest, amely révén a forintban számított értékindexek magasabban alakultak, mint az eurósak. A termékforgalom cserearánya (ami az export- és az importárindexek hányadosa) 2%-kal javult 2020-ban, ami viszont javította a külkereskedelmi egyenleget.
Összességében a termékforgalom egyenlege 2019-hez képest közel 700 milliárd forinttal javult, ami így pozitív irányban hatott a bruttó hazai termékre, mindemellett a szolgáltatások egyenlege kicsivel több mint 1000 milliárd forinttal romlott az előző évihez képest. 2020-ban az előzetes adatok szerint a magyar külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 1,3, a behozatalé 1,0%-kal csökkent. Az elmúlt 5 évhez képest, amikor a forgalom folyamatosan emelkedett, jelentős változás volt a forgalom mérséklődése. Ez a csökkenés egyértelműen a pandémiával magyarázható.
A magyar export termékszerkezetében a két legnagyobb forgalmú árufőcsoportot a gépek, szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek jelentették. 2020-ban az előző évihez képest tovább nőtt az Európai Unió tagországaiba irányuló export. A forgalom a kivitelnél forintban számítva 2,9%-kal bővült, a behozatalnál viszont 0,4%-kal mérséklődött. A teljesítmény tekintetében az exportoldalon 77, míg az importnál 71%-ot ért el az EU részaránya. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2020-ban 2,0 ezer milliárd forintot tett ki, ezen belül az öt árufőcsoport közül a gépek és szállítóeszközök, az élelmiszer, ital és dohány, valamint a nyersanyagok körében többlet, az energiahordozók, illetve a feldolgozott termékek vonatkozásában hiány alakult ki. A pandémia hatása szinte valamennyi árufőcsoport forgalmát befolyásolta, különös tekintettel 2020. II. negyedévben.
2020-ban az előző évihez képest tovább nőtt az EU-tagországokkal folytatott export
2015 óta az Európai Unióval (EU27_2020) folytatott külkereskedelem értéke a kivitelnél 35, a behozatalnál 29%-kal bővült. Az elmúlt 5 évben az Európai Unión kívüli országokba irányuló export 19, a behozatal pedig 59%-kal emelkedett.
A forgalom a kivitelnél 2,9%-kal bővült, a behozatalnál viszont 0,4%-kal mérséklődött. A teljesítmény tekintetében az exportoldalon 77, míg az importnál 71%-ot ért el az EU részaránya.
A külkereskedelmi termékforgalmi egyenleg alakulása, 2020
2020-ban a tíz legfontosabb exportcélországunk közül – az Egyesült Királyság kivételével – valamennyi európai uniós tagállam volt. Magasan kiemelkedett a külkereskedelmi partnereink közül a teljes kivitelből való 28%-os részesedésével Németország, amely a magyar termékek első számú felvevőpiacának számított. Az ide irányuló termékforgalom 708 milliárd forinttal, 4,2%-kal emelkedett, döntően a villamos gépek, készülékek, a híradástechnikai készülékek, valamint a közúti járművek exportjának bővülése nyomán.
Miközben a turisztikai szektor 2020-ban rendkívüli veszteségeket szenvedett el a Covid19-járvány hatására a második legnagyobb összeget – Ausztria után – a Németországból (158 milliárd forint) érkezők költötték.
A szállítási ágazatok bevételeinek 93, kiadásainak 89%-a az európai országok viszonylatában realizálódott. A közúti szállításnál a legnagyobb exportcélország Németország volt a bevételek 24 %-ával. Importoldalon is Németország volt a legfontosabb partner 26% -al.
Az üzleti szolgáltatások exportjának 55, míg az import 58%-át adja a TOP 5 partnerország forgalma.
2020-ban az üzleti szolgáltatások exportjában hazánk legfontosabb partnere Németország volt. A bevétel 19%-a innen származott, legnagyobb hányadát számítástechnikai és információs, valamint egyéb üzleti szolgáltatások adták. Az üzleti szolgáltatások exportjának csökkenésére a Németországgal és az Egyesült Államokkal bonyolított forgalom visszaesése volt leginkább hatással: Németország viszonylatában a szellemi tulajdon használatáért kapott díjak, illetve mindkét célország tekintetében a személyes, kulturális, szórakoztatási szolgáltatások forgalmának csökkenésével összefüggésben.
2020-ban az üzleti szolgáltatások importjában is Németország volt hazánk legkiemelkedőbb partnere, a kiadás 24%-a ebben az irányban realizálódott. A Németországhoz kapcsolódó behozatali forgalom az előző évhez képest 17%-kal csökkent. Az üzleti szolgáltatások behozatalának csökkenésében ennek a relációnak volt a legnagyobb szerepe, az innen érkező importunk elsősorban az egyéb üzleti szolgáltatások vonatkozásában esett vissza.
A tíz legfontosabb exportcélországunkba irányuló forgalom a teljes kivitel 66%-át adta 2020-ban, e partnerek többsége uniós tagállam volt. A rangsor élén változatlanul Németország szerepelt 1337 milliárd forintos forgalmával, ami a teljes forgalom 19%-át tette ki.
A teljes exportforgalom visszaesésében a Németországba, az Egyesült Államokba és Romániába, valamint az Egyesült Királyságba, illetve Ausztriába irányuló kivitelünk csökkenése játszotta a legnagyobb szerepet.
A behozatal esetében a tíz legfontosabb partnerországunk közül is az uniós tagállamok voltak többségben. Ebben a forgalmi irányban is a Németországgal szembeni kereskedelem volt a legkiemelkedőbb. A behozatal értéke a fontosabb partnerországok mindegyikében elmaradt az egy évvel korábbitól. A teljes importforgalom csökkenésében a Németországból, az Egyesült Államokból, valamint a TOP10-ben nem szereplő Romániából érkező import visszaesésének volt a legnagyobb szerepe.
A legnagyobb súlyú üzleti szolgáltatások exportja földrajzi szempontból szintén koncentrált, kivitelük több mint felét jellemzően a TOP5-országba irányuló forgalom teszi ki. E csoporton belül a leginkább koncentrált az építés-szerelési, a pénzügyi és a szellemi tulajdon használatához kapcsolódó szolgáltatások forgalma.
