Ma már kevés egy jól csengő márkanév a képzett munkaerő vonzásához. Arra is szükség van, hogy a munkavállaló úgy érezze emberileg is jó helyre kerül – vallja Kovács Kinga, a Németországban működő K211 Consulting tulajdonos vezetője. Úgy látja: a munkaerő oldalról megkérdőjelezhetetlen a szaktudás, ám fontos az önismeret és – a magyar munkavállalók esetében – a nyelvtudás is.
– Már gyerekként egyértelmű volt számomra, hogy németül szeretnék tanulni. Mindig is nagyfokú volt nyitottságom a világra, érettségi után Németországban találtam magam. Még elkezdtem az egyetemet Magyarországon, de alig két szemeszter után kerestem a lehetőségeket, és végül elvégeztem a Heinrich Heine Tudományegyetemet. Nem volt tudatos áttelepülés a részemről, de ahogy lenni szokott, jött egy elsöprő szerelem, és lassanként az itteni szociális kapcsolataim is kialakultak. A gyökereim természetesen magyarok, de hosszú évek óta itt élek, és nagyon szeretem ezt az országot. Németországban a kiszámíthatóságot, az ezt alátámasztó rendszert szeretem. Itt, ha ismered a szabályokat, és betartod azokat, akkor előrelátható az előmeneteled, a karriered, sőt akár az egész életed. Nincsenek olyan területek, amit nem lehet feltérképezni, vagy megismerni – magyarázza Kovács Kinga.
– A magyarok számára Németország a mennyország ígérete. A németek számára is az?
– Nem ismerem az ezzel kapcsolatos kutatásokat, és mivel 83 millió emberről beszélünk, valószínűleg vannak eltérések a különböző társadalmi rétegek elvárásait és elégedettségét illetően. Én mindenesetre úgy látom, hogy a németek többsége szereti a hazáját, és tisztában van azzal, hogy a világ más országaival összehasonlítva jó helyre születtek – mind a megélhetést, mind a lehetőségeket, az egészségügyi ellátást, a fairness-t, és a szabad szellemet illetően.
– Honnan jött a cégalapítás ötlete, és miként lehet megélni, fennmaradni, sikeressé válni a német piacon egy saját céggel?
– A saját cég alapítása egy hosszabb folyamat eredménye. Nagyjából két évig érlelődött bennem a gondolat, mire úgy éreztem, az önálló vállalkozás nem pusztán lehetőség, de ésszerű döntés is. Addigra többéves szakmai tapasztalattal rendelkeztem: két nagy nemzetközi, és egy jónevű német cégnél dolgoztam korábban hasonló területen. Megismertem a szakmát, az elvárásokat, a piacot, és rendelkeztem egy jól terhelhető szakmai halózattal, ügyfelekkel. Az utolsó alkalmazotti pozíciómban sikerült egy céges átalakulást is figyelemmel kísérnem, (az akkori munkaadóm kivált egy nagy halózatból, és új stratégiával állt elő a piacon), amiből a cégalapításról is sokat tanultam. Ezután éreztem, hogy eljött az idő, és „beértem”.
a szakmai tapasztalat, a piac ismerete, a jó szaktudás alap
Azóta nyolc év telt el, és nem bántam meg a döntésemet. Talán az én történetem is mutatja, mire érdemes figyelni egy saját cég alapításánál: a szakmai tapasztalat, a piac ismerete, a jó szaktudás alap. Németországban, bármilyen területen biztosan jól meg lehet élni kiváló minőségű munkával. Németül a vállalkozás („Selbständigkeit”) szó szerint a „selbst” (önmaga) és „ständig“ (állandóan) szavakból tevődik össze, és ez így is van: a munka fontos, a siker nem hullik az ember ölébe itt sem, hanem tenni kell érte.
– Mivel foglalkozik a K211 Consulting?
– Magyarul talán a fejvadász áll a legközelebb a tevékenységünk meghatározásához, de annál lényegesen többet nyújtunk. Tanácsadással foglalkozunk, együtt találjuk ki a megbízóinkkal, mi az, amire leginkább szükségük van. Ez egy igazi személyre szabott szolgáltatás, ami azt jelenti, hogy megismerem a céget, és a mai munkaerőpiacon segítem eligazodni. Nem csak egy adott profilú személyt keresünk egy adott munkakörhöz, hanem együtt fogalmazzuk meg, milyen legyen az ideális jelölt, hogyan, és mivel lehet őt eredményesen megszólítani. Tudatosan keresünk, ahhoz, hogy olyan munkavállalókat találjunk, akik hosszútávon beválnak, és jól is érzik magukat.
– Mely területeken, jellemzően milyen jellegű állásokkal foglalkoznak, és ez nagyságrendileg milyen fizetéseket takar?
– Cégek, intézmények és magánszemélyek egyaránt megkereshetnek, hiszen szükségünk van egy szakmai bázisra, de a cégek a megbízóink, ők fizetnek a szolgáltatásunkért. Jogi területre, banki és finanszírozási szektorba, valamint stratégiai tanácsadásra keresünk munkavállalókat. Főként szakmai tapasztalattal rendelkező pályázókkal foglalkozunk, elsősorban (közép)vezetői pozíciókba. Frissen végzett diákoknál lehetőleg több szakiránnyal rendelkező, kiemelkedő eredménnyel végzett (doktorival, vagy kutatási eredményekkel rendelkező), vagy ritkább területen képesítést szerzett személyeket keresünk. Érdekesek például az olyan szakirány párosítások, mint a mérnök-közgazdász vagy informatikus-közgazdász, illetve az elemző szakágak, mint a matematikai és a fizika. Mivel széles a skála, a kereslet is ennek megfelelően erősen változó, a bérezés évi bruttó 60.000 és 180.000 euro között mozog. A felsővezetői szinten (főként jogászoknál és tanácsadó cégek partnereinél) ez akár magasabb is lehet, de nem jellemző, hogy erre a szintre keresnénk.
– Meddig terjed az Önök feladata, meddig követik az eseményeket?
– Mindkét oldallal nagyon jó a kapcsolat, nem ritka, hogy valakivel tíz éve együtt dolgozunk. A célunk az, hogy olyan kapcsolatokat hozzunk össze, amelyek tartósan és eredményesen működnek. Azt szeretnénk, hogy mindkét fél elégedett legyen, a kapcsolat minősége azonban nem feltétlenül időben mérhető. Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő, ezért például egy kétéves együttműködés is siker, ha hatékony és gyümölcsöző a kapcsolat.
– Hogy látja, hogyan alakulnak a munkáltatói igények?
– A projekteken dolgozó személyeknél fontos, hogy a feltérképezendő helyszínre elutazzanak, a projekt időtartamára akár oda is költözzenek. A feladatuk ugyanis éppen az, hogy rengeteg adatot elemezve jussanak olyan következtetésre, hogy mit kell a korábbi működésen megváltoztatni a megbízó folyamatainak gyorsabbá, olcsóbbá, hatékonyabbá, és ezáltal versenyképesebbé tételéért. A sok utazás, a távollét egy további erőpróba az egyébként is komoly munka mellett. Az aktuálisan felgyorsult digitalizációs fejlődés pozitív kihatással lehet erre a területre. Amennyiben kutatási részlegre keresünk embert, az kicsit kényelmesebb, mert ritkábban jár utazással.
– Mi változott a munkaerőpiacon az elmúlt években? Mi lett más, mint akár tíz éve, vagy a Covid előtti időszakhoz képest?
– Nagyjából tizenkét éve elindult egy lassú változási folyamat, elsősorban a munkakeresők elvárásait illetően. Azelőtt presztízs volt egy-egy ismert cégnél dolgozni, a jól csengő cégnév sokszor elég volt ahhoz, hogy odacsábítsanak egy-egy munkavállalót. Ahogy azonban változott az utánpótlás, úgy szükségessé vált, hogy az új generációt másképp szólítsuk meg. A Work-life balance szerepe egyre erősebben megmutatkozik, már kevés a presztízs vagy a magas kereseti lehetőség ahhoz, hogy a fiatalokat megnyerjék. Kreatívabb megoldások kellenek.
A cél az, hogy a munkavállaló elégedett legyen, mert csak így válhat hatékony munkaerővé.
A cégeknek versenyeznie kell, az employer branding szerepe, mint recruiting stratégia megnőtt, hiszen ma a munkavállalók is tesznek fel kérdéseket, és megvizsgálják, milyen az a cég, ahova el akarnak helyezkedni. A cél az, hogy a munkavállaló elégedett legyen, mert csak így válhat hatékony munkaerővé. Ehhez viszont rugalmasabb eszközök kellenek.
A másik nagy változás a pandémia szülte kényszerű, vagy legalábbis szükségszerűen felgyorsított változás. Sokkal kevesebb a lehetőség a fizikai találkozásra, az utazásra, ami bizonyos tanácsadói területeken nagyon hiányzik. A közös munka helyett többé-kevésbé izoláltan dolgozunk, ami sok szempontból észszerű és jó megoldás, de sok új kihívást is hoz magával. Éppen ezért gondolom, hogy hosszútávon csak részben tud így maradni a rendszer, hiszen egy új munkaerő beilleszkedésénél, csapatépítésnél, vagy az ismerkedő első találkozásoknál szükség van a tényleges jelenlétre, amikor a metakommunikáció újra fontos szerephez jut.
A Performance területünk, a magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatásaink is hangsúlyosabbak lettek az elmúlt időszakban. A coaching szolgáltatásunkkal, akkor is segítünk dönteni, ha valaki jól van, de úgy érzi: valami hiányzik. Amikor sikeres abban, amit csinál, de a kompetencia és a „mit szeretnék” nincs összhangban. A coaching-nál speciális kérdezéstechnikákkal, módszerekkel dolgozunk, nem mi adjuk meg a konkrét irányt, a cél a saját út megtalálása. A kívülálló tárgyilagosságával vezetjük rá a munkavállalót arra, amit nem vesz észre, vagy nem tud megfogalmazni. Tanácsadás esetén viszont konkrét javaslatokat adunk a felkészüléshez, egy-egy állás megpályázásához.
– A covidhoz köthetően milyen Németországban a home office gyakorlata?
– Az irodai munkákat, ahol nélkülözhető a fizikai jelenlét, aktuálisan még többnyire home office-ból végzik. Ha valaki személyes okokból mégis irodából szeretne dolgozni, és nem otthonról, az is lehetséges, de előre be kell jelenteni, egyeztetni a munkaadóval és a kollégákkal, hogy csak korlátozott számban legyenek bent egyszerre. Azaz olyan hibrid megoldások is kialakultak, amelyek az egészségügyi előírásokkal összeegyeztethetőek.
– Mit lát, a pandémia okán mennyire mentek el az emberek az olyan válságszektorból, mint a turizmus?
– A német kormány viszonylag gyors és bürokráciamentes segítséget nyújtott (és nyújt jelenleg is) a válságszektor dolgozóinak, így egyelőre ezeken a területeken sem történt nagyfokú munkaerő-elvándorlás, vagy nem alakult ki munkanélküliség. Az elkövetkező hónapok biztosan döntőek lesznek, mennyire, illetve milyen gyorsan tudnak az érintett szakágak felépülni.
– Milyen személyes tanácsot tud adni az álláskeresőknek?
ami nem belülről fakad, az nem lesz autentikus, és hosszútávon nem fog működni.
– A legfontosabb az önismeret, hogy tudjuk, milyenek vagyunk, és mit akarunk. Tisztában kell lennünk a saját vágyainkkal, akár a külvilág elvárásaival szemben is. Aki nem azt csinálja, amit szeretne, hiába sikeres, mégis elégedetlen lesz. Ez független attól, hogy évtizedek óta van-e egy adott területen, vagy pályakezdő valaki. Aki tényleg ismeri magát, az megtalálja az útját és tud akár önerőből, akár célirányosan, külső segítséggel tovább fejlődni. És még valami: maradjunk a saját egyéniségüknél! Hiába olvassuk el a rengeteg tanácsadó szakkönyvet arról, milyenek legyünk, ami nem belülről fakad, az nem lesz autentikus, és hosszútávon nem fog működni.
– Ha magyarok Németországba szeretnének elhelyezkedni, milyen tudással érdemes belevágni a kalandba?
– Bármely területről legyen szó, fontos a minőségi, biztos szakmai tudás, a nyelvismeret és a motiváció. A pandémia természetesen a német munkaerő piacra is kihatással van, vagy volt a különböző szakágak között. Aktuálisan például az IT, és a logisztikai irányzat kapott új lendületet. Emellett továbbra is nagy az igény az egészségügyben, valamint az innovatív irányzatokhoz, így a matematikusok, fizikusok, informatikusok, technikai képzettséggel rendelkező szakemberek jó eséllyel indulnak a német piacon.
– Esetleg van további javaslata a magyar munkavállalók számára, hogyan boldoguljanak külföldön?
– Tanuljanak nyelvet! Ne csak a kötelező angolt, mert az kevés az olyan konzervatív munkaerőpiacon, mint a német. Komolyabb pozíciót nem lehet a nyelv magabiztos tudása nélkül megkapni. A nyelv ugyanis a legjobb eszköz arra, hogy megismerj egy országot, és valóban beilleszkedj a társadalomba.
– És melyek az Ön további tervei?
– Médiatudomány szakon végeztem, ezenkívül két éve vagyok végzett business coach, de a folyamatos tanulásban hiszek. A jövő talán egy doktori disszertáció, ki tudja? Nemzetközileg továbbra is nagyon nyitottnak tartom magam, lelkesen tanulom a francia nyelvet is. Céges szinten pedig kacérkodom egy bécsi aliroda megnyitásával, hiszen Bécs a két hazám között helyezkedik el. Német a nyelve, de érződik a magyar munkaerőpiac hatása.
Bereczk Imola
